DR. VÖLNER PÁL
DR. VÖLNER PÁL
DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Elnézést. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az állandó Nemzetközi Büntetőbíróság felállításának gondolata már az első világháború után felmerült, azonban tényleges lépések ez irányba csak a második világháborút követő felelősségre vonással indultak meg.
E törekvések azonban a hidegháború kitörésével ismét megszakadtak. 1989-ben, a kétpólusú világ megszűntét követően ismét elkezdődtek a tárgyalások az ENSZ keretein belül egy állandó büntetőbíróság felállítására. Az erre vonatkozó tárgyalásokon hazánk is részt vett, és a szöveg lezárását követően 1999. január 15-én Magyarország képviselője a törvényjavaslatban is szereplő statútum szövegét aláírta. Az Országgyűlés 2001-ben határozatával belső jogi értelemben megerősítette azt, így Magyarország részéről a megerősítő okiratot 2001. november 30-án letétbe helyeztük az ENSZ főtitkárságánál. Ezzel a megerősítéssel nemzetközi jogi értelemben a statútum 2002. július 1-jén, hasonlóan a többi, a statútumot ratifikáló államhoz, Magyarország vonatkozásában is hatályba lépett. A statútum kihirdetésére idáig még nem került sor, s ezt hivatott most ez a javaslat pótolni.
Ezzel kapcsolatosan fontos megjegyezni, hogy nemzetközi jogi szempontból a statútum előírásai Magyarországot ettől függetlenül jelenleg is kötik, így azokat Magyarországgal szemben belső jogi kihirdetés hiányában is alkalmazni kell és lehet nemzetközi viszonylatban.
A kihirdetés szükségessége egyaránt indokolható alkotmányossági és nemzetközi jogi okokkal is. A tárgyalt szerződés tartalmától függetlenül az Alaptörvény előírja, hogy a nemzetközi jogban vállalt kötelezettségek és a belső jog összhangját biztosítani kell. Ahhoz, hogy ez megtörténjen, egyrészt formai szempontból a nemzetközi szerződés szövegét át kell ültetni a magyar jogba egy jogszabállyal, ami jelen esetben a mostani törvényi szintű kihirdetéssel valósulna meg, másrészt tartalmilag a kapcsolódó belső szabályokat is hozzá kell igazítani a vállalt nemzetközi kötelezettségekhez.
A kihirdetéssel és a kapcsolódó törvénymódosításokkal a jogalkotó mindkét követelményt, így a tartalmit és a formait is teljesíti a jelen törvényjavaslat elfogadása útján. A statútum kihirdetésének másik indoka, hogy nem zárható ki elméleti szinten az, hogy egy kiadatási vagy egyéb járulékos ügy miatt a statútum értelmében Magyarország a bíróság eljárásába valamilyen módon bevonódjon.
A Nemzetközi Büntetőbíróság eljárásában való részvétel feltételei teljes mértékben csak a statútum kihirdetésével és a kapcsolódó belső jogszabályok módosításával teremthetőek meg, mert ennek hiányában a magyar hatóságok intézkedései csak a nemzetközi jogsegély és az európai uniós jogsegély szabályai között működhetnének.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Magyarország a Nemzetközi Büntetőbíróság létrehozásának aktív támogatója volt az előkészületek folyamán annak a 60-70 országot tömörítő csoportnak a tagjaként, amelynek vezető és kezdeményező magvát az Európai Unió tagállamai képezték. Az immáron állandó, általános hatáskörű bíróság a népirtás bűncselekménye, az emberiesség elleni és a háborús bűncselekmények, továbbá jelenleg csak elvi lehetőségként az agresszió elkövetésében részes személyek felett rendelkezik joghatósággal. A bíróság e bűncselekmények ügyében eljárhat a nem nemzetközi fegyveres konfliktusok esetében is.
Az emberiesség elleni és a háborús bűncselekmények részletes meghatározását a statútum tartalmazza. A bíróság eljárását bármely részes állam, az ENSZ Biztonsági Tanácsa és a bíróság főügyésze kezdeményezheti.
A Biztonsági Tanács által történő kezdeményezés esetét kivéve a bíróság csak abban az esetben gyakorolhatja a joghatóságát, ha a statútumnak részese, vagy az az állam, amelynek területén elkövették a bűncselekményt, vagy pedig az elkövető állampolgársága szerinti állam; a nem részes államok azonban egy adott esetre korlátozva is elfogadhatják a bíróság joghatóságát. A bíróság a nemzeti intézményeket kiegészítő jellegéből, a komplementaritás elvéből következően a fenti feltételek teljesítése esetén is csak akkor járhat el, ha az erre egyébként jogosult állam nem kívánja vagy nem képes gyakorolni a büntető joghatóságát.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A statútum számos fontos büntetőjogi alapelvet nevesít, így a nullum crimen sine lege elvét, valamint a visszaható hatály tilalmát. A statútum kizárja a benne nevesített bűncselekmények elévülését. A bíróság csak természetes személyek felett ítélkezhet, akiket hivatalos minőségük nem mentesít a büntetőjogi felelősség alól, illetve az nem szolgálhat büntetésük csökkentésének alapjául. A statútum tartalmazza a nemzetközileg elfogadott eljárási alapelveket, így a vádlott jelenlétében lefolytatandó nyilvános tárgyalás követelményét és az ártatlanság vélelmét is.
(9.10)
A vádlottnak jogában áll megismerni a vádat, a védelme előkészítéséhez szükséges eszközökkel, illetve védővel rendelkezni. A statútum a sértettek és a tanúk megfelelő védelméről is gondoskodik, tekintettel a bíróság különleges joghatóságából következően elé kerülő ügyekre. A bíróság elsőfokú tanácsainak határozatai ellen fellebbezésnek van helye, megengedett továbbá az ítélet felülvizsgálata új, döntő körülmények utólagos felmerülése esetén.
A statútum kimondja a részes államok bírósággal való együttműködési kötelezettségét. A bíróság által kiszabható büntetések a legfeljebb életfogytig tartó szabadságvesztés, a pénzbüntetés és a bűncselekményből származó haszon elkobzása. A szabadságvesztés-büntetés végrehajtásának helyét a bíróság jelöli ki az erre vállalkozó államok listájáról. A statútum abból indul ki, hogy a nemzetközi büntetőjog érvényesítése kétféleképpen valósul meg: egyrészt közvetlen érvényesítés, másrészt közvetett érvényesítés útján.
A statútum lehetővé teszi, hogy a hatálya alá tartozó nemzetközi bűncselekmények elkövetőit közvetlenül a nemzetközi jog, azaz a statútum alapján nemzetközi szervezet, azaz a bíróság előtt vonják felelősségre, függetlenül a nemzeti jogoktól. Másfelől a statútum által szabályozott bűncselekmények elkövetőinek felelősségre vonását nemzeti hatóságok a nemzeti jog alapján is végrehajthatják.
A komplementaritás elve - ahogy azt a statútum preambuluma hangsúlyozza - azt jelenti, hogy a bíróság eljárása a nemzeti büntető joghatóságokhoz képest kiegészítő jellegű. A komplementaritás materiális szempontból azt fejezi ki, hogy a nemzetközi bűncselekmények üldözése az egyes szuverén államoknak is feladata. A komplementaritás ebben az értelemben azt is jelenti, hogy a nemzetközi büntetőbíráskodás csak a legsúlyosabb jogsértésekre terjedjen ki.
A statútum ennek megfelelően a bíróság joghatóságát a nemzetközi közösség egészét érintő legsúlyosabb bűntettekre, a népirtásra, a háborús és az emberiesség elleni bűncselekményekre korlátozza. De még ezek esetében is csak akkor jár el a bíróság, ha a cselekmény kellő súlyú, és a nemzetközi közösség érdekében áll, hogy a bíróság ítélkezzen. Eljárási értelemben a komplementaritás azt jelenti, hogy nem a bíróságnak, hanem a nemzeti igazságszolgáltatásnak van elsődleges joghatósága.
A statútum értelmében a bíróságnak alárendelt joghatósága van, csak akkor foglalkozhat az üggyel, ha a nemzeti bíróságok képtelenek vagy nem hajlandók eljárni azon bűncselekmények elkövetőivel szemben, amelyeket a statútum a bíróság joghatósága alá utal. A részes államok közgyűlése évente ülésezik, ennek során áttekinti a bíróság működéséhez kapcsolódó fontosabb kérdéseket, és dönt többek között a bíróság éves költségvetésének elfogadásáról.
A bíróság bíráinak megválasztása háromévenként történik. A bíróság székhelye Hágában van. A statútum rendelkezéseinek fenntartása nem fűzhető. A bíróság önálló jogi személyiséggel rendelkező nemzetközi intézmény. Működésének költségei a részes államok által fizetett tagdíjakból, az ENSZ által biztosított alapokból, valamint önkéntes hozzájárulásokból kerülnek fedezésre.
Tisztelt Ház! 2010 júniusában került sor az ugandai Kampalában a Nemzetközi Büntetőbíróság statútumának átfogó módosító konferenciájára, ahol elfogadták a törvényjavaslatban is szereplő módosítást. A módosítás eredményeképpen a tiltott fegyverek használatának szélesebb köre válik statútum által büntetendő cselekménnyé, mert azok alkalmazása a módosítás eredményeképpen a nem nemzetközi fegyveres konfliktusokban is a statútum alá tartozó bűncselekmény lesz.
A törvényjavaslat tartalmazza e módosítás kötelező hatályának elismerésére vonatkozó felhatalmazást és a módosítás kihirdetését is. A statútum belső jogrendbe illesztéséhez szükséges a mentelmi joggal kapcsolatos, kétharmados szavazattöbbséget igénylő sarkalatos törvények, továbbá a büntető törvénykönyv és a végrehajtással kapcsolatos eljárási kérdéseket szabályozó törvények módosítása is.
A statútum 27. cikke úgy rendelkezik, hogy a statútum a hivatalos minőségre való tekintet nélkül egyaránt vonatkozik minden személyre. A statútum 27. cikke alapján a hatályos belső jogot úgy kell módosítani, hogy az érintett személyi kör jogállását szabályozó törvényekben biztosított mentelmi jog, illetve a büntetőjogi felelősségre vonást feltételesen elhalasztó egyéb mentesség ne akadályozza a bíróságot a joghatósága alá tartozó cselekmények szerinti eljárásában.
Ennek a szabálynak eleget téve a törvényjavaslatban az Alkotmánybíróság tagjainak, a Költségvetési Tanács elnökének és az országgyűlési képviselőknek a mentelmi joga is korlátozásra került. Az erre vonatkozó módosítások általánosságban kimondják, hogy ezek a tisztségviselők felelősségre vonhatóak lesznek a mentelmi joguktól függetlenül a hazánk által elismert joghatósággal rendelkező, nemzetközi bíróság joghatósága alá tartozó, büntetőjogilag üldözendő cselekmény miatt.
Az országgyűlési képviselők mentelmi jogának módosulása a magyar jogrend sajátosságaira tekintettel természetesen és szükségszerűen magával vonja a többi, az országgyűlési képviselők mentelmi jogával azonos mentességgel rendelkező tisztségviselők, így például az európai parlamenti képviselők, bírák, ügyészek mentelmi jogának módosulását is. A törvényjavaslat által alkalmazott általános megfogalmazással nemcsak a bíróság joghatóságába tartozó és a statútumban meghatározott bűncselekmények esetén lesz kizárt a mentelmi jogra való hivatkozás, hanem a nemzetközi jogban egyéb módon akár más nemzetközi szerződéssel, akár az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatával elismert, a jövőben létrejövő, a korábbi jugoszláv vagy ruandai törvényszékhez hasonló ad hoc bíróság esetén is.
A statútum elfogadása két bűncselekmény-tényállás megalkotását is szükségessé tette. Az egyik az ellenséges hadsereghez tartozó személyek alattomos megölését nyilvánítja büntetendő cselekménnyé. Ez a hitszegés bűncselekmény azt takarja, amikor egy védett személy minőségét - például a megadásra való fehér zászlót vagy a harctéri orvosi minőséget - csalárd módon használja valaki. A másik tényállás a magyar vagy a nemzetközi bíróság által jogerősen megállapított népirtás, emberiesség elleni vagy háborús bűncselekmény nyilvános tagadását minősíti bűncselekménnyé.
Emellett a módosítás a büntető törvénykönyvben a hadműveleti vagy megszállt terület fogalmát egy honvédelmi szempontból indokoltabb, megfelelőbben értelmezhető fogalomra cseréli. Mindezeken kívül szükséges egyéb, a Nemzetközi Büntetőbíróság eljárásához kapcsolódó belső jogi szabályok pontosítása, kiegészítése, amelyek a bíróság eljárásához kapcsolódó kiadatás esetén, illetve a bíróság ítéletének végrehajtására vonatkozóan teszik egyértelművé és alkalmazhatóvá a jelenlegi szabályokat.
(9.20)
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A bíróság statútumának kihirdetésével Magyarország a rá nézve nemzetközi szempontból már régóta fennálló kötelezettségnek teremti meg a belső jogi alapjait és feltételeit. Ezért a korábban önök számára ismertetett alkotmányossági és nemzetközi jogi érveket is figyelembe véve kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a T/10722. számú törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
