SZABÓ SZABOLCS
SZABÓ SZABOLCS
SZABÓ SZABOLCS (Független): Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Urak! Úgy látom, csak urak vannak a teremben. A Fidesz által okozott mezőhegyesi válság megoldását törvénnyel kell segíteni, és ezért az Együtt egyetért azzal, hogy ez a törvény az Országgyűlés elé került, bár azt gondoljuk, hogy egy kicsit hiányos és megkésett a javaslat. Itt azért egy zárójeles megjegyzést tennék. Előbb a jobbikos képviselőtársam is utalt már erre, kénytelen leszek néha bírálni a Fideszt ezzel az üggyel kapcsolatban, de értelemszerűen ezért a Földművelésügyi Minisztérium meg Simonka úr a felelős.
(16.30)
Speciel a Miniszterelnökség meg Farkas Sándor ebben az ügyben a megítélésünk szerint a jó oldalon áll, akik visszacsinálták azt, amit egyébként a Földművelésügyi Minisztérium meg Simonka úr végre akart hajtani, nevezetesen hogy több körben az állami tulajdonú földeket megpályáztatva, magánszemélyeknek akarták átadni, és így gyakorlatilag megszűnt volna a nagyüzemi termelés ott Mezőhegyesen és környékén.
Az előterjesztő előszavából is kiderült, hogy itt egy több mint 200 éve működő nagyüzemről van szó, erre épült rá maga a település, tehát innentől kezdve ez mind szakmailag, mind politikailag egy teljesen elutasítandó ötlet volt már a kezdettől fogva.
Éppen ezért ami kritikát mondok, ezt most kivételesen ne vegye magára se a Miniszterelnökség, se Farkas úr, mert mint említettem, azt hiszem, hogy ebben az ügyben inkább szövetségesek lennénk, mint ellenfelek. Itt máshol vannak azok, akik - hát nem tudom, hogy hol, mert nekik kellene igazából itt ülni, és nekik kellene vállalni a felelősséget azért, hogy az elmúlt egymásfél évben, mondjuk, a mezőhegyesi polgármester föl-alá rohangált, és nem tudta, hogy mi lesz a településnek a jövője, meg az ott dolgozó munkavállalók aggódtak azért, hogy mi lesz a jövőjük, és hogy miből fognak megélni, meg egyáltalán azon kellett aggódni, hogy Mezőhegyesnek mi lesz a sorsa. Ha ugyanis ez a visszakozás nem jön létre, akkor igencsak az történt volna, hogy a település lélekszáma még inkább lecsökken, és elég jelentős szegénységbe sodródott volna az a kevés ember, aki ottmarad.
Ennek kapcsán még azt is megjegyezném, hogy ráadásul Farkas úr személyében valószínűleg még a legideálisabb jelöltet találták meg a kormánypárti képviselők közül, ő pontosan tudja, hogy hogyan működik egy nagyüzem, vezet ilyet, ért hozzá, úgyhogy legfeljebb néhány kérdésem lenne majd a hozzászólás kapcsán, ha arra tudna válaszolni, azt megköszönném. Valószínűleg ön tud rá válaszolni inkább, mint az előterjesztő. Zárójel bezárva.
Tehát önmagában azzal, hogy ezt a törvényjavaslatot behozták, egyetértünk, bár a valódi jogalkotói szándék most csak arra terjed ki, hogy a nagyüzem szétosztogatásához kapcsolódó földosztás során kiosztott földeket most visszavegyék a strómanoktól és másoktól. Éppen ezért mi eleve már hónapok óta azt követeltük végig 2015 és 2016 folyamán, hogy ne menjen végbe teljes mértékben ez a háromszakaszos földbérleti pályázati folyamat, ez ügyben tüntettünk is, a mezőhegyesiek ezt pontosan tudják, hogy mindent megpróbáltunk megtenni Mezőhegyes jövőjéért.
Mindenki pontosan tudhatta már akkor is, hogy ezeket a földeket vissza kell venni. Ősszel már szóba került a mintagazdaság ügye, ami most ebben a törvénycsomagban is szerepel. Így most azért kell majd egyébként kártérítést fizetni a bérlőknek és tulajdonosoknak, akik időközben a pályázattal hozzájutottak ehhez a földhöz, mert a Fidesz mindenféle koncepció nélkül rohant előre, és most így utólag kell adóforintokból visszacsinálni ezt az ügyet.
Az egységes birtokterületen működő mezőhegyesi mintagazdaság tehát jó megoldás, feltéve, ha az állam komolyan veszi a történelmi hagyományokból fakadó üzemeltetői kötelezettségét. A törvényből egyelőre ez még nem olvasható ki tökéletesen. Az igazság az, hogy írtak egy, a cégalapítást rögzítő, polgári jogilag egyébként ebben a formájában nem feltétlenül szükséges bevezetőt, és aztán majd a végén, a záró rendelkezéseknél rendezik a lényeget, ott veszik vissza a földeket.
A földek visszavételénél a benyújtott törvényjavaslat nem tartalmaz összeget a kártérítésre. Ez lenne az első kérdésem, amit feltennék Farkas úrnak, hogy arról tud-e esetleg nyilatkozni, hogy nagyjából ez mennyibe fog kerülni. Kell-e kártérítést fizetni, vagy csak egyszerűen vissza kell adni azt az összeget, amit közben esetleg kifizettek már egyesek?
Nevetséges az a kormányzati kapkodás, hogy a mintagazdaság tartalmi alapjairól szinte semmi nincs a törvényben, és közben a földek ügyében pedig pont a lényeg, az ár hiányzik, mint az előbb említettem.
Milyen tartalmi kérdéseket kellene még rendezni? Egyrészt hogyha nem kizárólagosan a földlopás visszacsinálása lenne a lényeg, akkor el kellene kezdeni azon gondolkodni, hogy hogyan lesz üzemeltetve a vízhálózat. Itt hallhattunk már arról, hogy elkülönült majorságok találhatók Mezőhegyesen és a mezőhegyesi határban, amelyek nincsenek közvetlenül, direktben rákötve a megyei ivóvízellátó rendszerre, hanem egy saját rendszeren vannak, amit a ma még magántulajdonban lévő cég üzemeltet. Kérdezném, hogy ezzel mit terveznek. Miért nem segítik elő például azt a megoldást, hogy a jogutódlás törvényi megalapozásával ez egyszerűen átvihető legyen, és akkor talán nem kerülne több száz millió forintba egy vadiúj ivóvízellátó rendszer kiépítése?
A következő ilyen kérdés, hogy hogyan lesznek kezelve a belterületi utak. Ezek a belterületi utak jelen pillanatban magántulajdonban vannak, tehát nem úgy néz ki, mint egy normál települési külterületi út, ami mondjuk, a közútkarbantartó kezelésében van, hanem az a Ménesbirtok kezelésében van, ő részben a bérlője, részben a tulajdonosa, és ő tartja karban, például a havat ők tolják le, az úthibákat ők javítják ki. Mi lesz ezeknek a sorsa?
Mi lesz a munkavállalókkal, akik ma állandó főállású alkalmazottként vagy idénymunkásként dolgoznak? Miért nem szól a törvény az ő munkahelyük megvédéséről? Miért nem rendelkezik sokkal egyértelműbben az épített örökség megóvásáról és gyarapításáról a törvény? Erre utalt fideszes képviselőtársam, hogy azért itt nagyon komoly épített örökség található, részben jó állapotban, részben valóban eléggé leromlott állapotban. Főleg a majorságok, külső majorságok esetében vannak nagy problémák.
Tehát az a baj, hogy pont erről a lényegről nincs szó a törvényjavaslatban, hiszen az MNV voltaképpen törvény nélkül is tudna céget alapítani, és akkor nem kellett volna pont a lényeget így kihagyni ebből a törvényből. Voltaképpen garanciát kellene adni inkább hosszú távon arra, hogy Mezőhegyes jövője hogyan fog alakulni.
Egy éve tart már ez a borzalom, amit - mint említettem - a Földművelésügyi Minisztérium és Simonka úr indított. Bő egy év után jutottunk el oda, hogy szerencsére marad a nagyüzemi gazdálkodás Mezőhegyesen, úgy néz ki, hogy tartalmilag talán még meg is próbálják egy picit kibővíteni, bár említettem, hogy azért még ez nem eléggé körvonalazódott, hogy mit is fognak pontosan csinálni. Így voltaképpen azt lehet mondani, hogy feleslegesen telt el egymásfél év, és azt látjuk egyébként, hogy még el fog telni legalább egy fél év.
És innen adódik a másik kérdés, mégpedig az, hogy mi fog történni most nyáron. Ezzel nálam nyilván jobban tisztában van Farkas úr, hogy ha jól értelmezzük, akkor valamikor az ősszel fogják átvenni ezeket a földeket az új mintagazdaság keretében, viszont voltaképpen a tulajdonjogukat így elvesztik a Ménesbirtoknál. Ki fog aratni, ki fog ott földmunkákat végezni, szóval ki fogja üzemeltetni ezt az egész gazdaságot? Itt egy néhány hónapos lyukat valahogy be kellene tömködni. És ez nem önmagában azért érdekes, ez is egy fontos dolog persze, hogy a határ művelve legyen, hanem ott emberek dolgoznak, azoknak bért kell fizetni, s a többi, s a többi. Tehát ha erre tudna valamit mondani Farkas úr, azt nagyon megköszönném.
Másrészt rákérdeznék arra, hogy ott van a földtulajdonok esetében egy nagyon pici kérdéses rész, ez olyan 300-400 hektár, ami nem állami tulajdonú föld, amit bérelt a Ménesbirtok Zrt., hanem az az ő saját tulajdonukban van. Ez még az egykori állami… (Farkas Sándor közbeszól.) Igen, ez még az állami gazdasági múltból képződött. Ezzel mi lesz?
(16.40)
Ez a jogbiztonság szempontjából lehet egy érdekes kérdés, ezért ennek örülnék, ha erre tudnának valamit mondani.
Úgyhogy összességében azt tudom csak mondani, hogy a törvény idekerülésével alapvetően egyetértünk, voltaképpen még az irányával is. Van benne néhány ilyen bizonytalan tényező, amit ha még egy picit ki tudnának egészíteni, meg tudják oldani ezeket a problémákat, tudnak válaszolni ezekre a kérdésekre, akár lehet azt is mondani, hogy ez egy támogatható irány. Innentől kezdve, azt gondolom, hogy el lehet kezdeni talán majd valamikor azon is dolgozni tényleg Mezőhegyesen is, hogy előrelépjen a település, amit képviselő úr említett, a turizmusban, mezőgazdaságban, egyéb más kapcsolódó tevékenységekben, és megnyugodhat a település vezetése is, hogy végre, így másfél évvel a választások után elkezdhet azzal foglalkozni, ami alapvetően a dolga lenne, hogy a települést irányítsa és a fejlesztési koncepciót javítgassa, és magát a települést tudja fejleszteni. Köszönöm szépen.
