CSEPREGHY NÁNDOR,
CSEPREGHY NÁNDOR,
CSEPREGHY NÁNDOR, a Miniszterelnökség államtitkára: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm szépen a lehetőséget. Ha már történelmi dimenziókról kezdtünk beszélgetni az előzőekben az építésügy kapcsán, engedjék meg, hogy ezt itt se spóroljam meg és egy kis múltidézéssel kezdjem a Ménesbirtok és Tangazdaságról szóló törvényjavaslat kormányzati felvezetését.
A mezőhegyesi ménesbirtok gazdag történelmének rövid bemutatása remélhetőleg magyarázatot ad arra is, hogy a kormányzat ma megjelenő tervei milyen háttérre támaszkodnak.
A mezőhegyesi Császári és Királyi Ménesintézetet Csekonics József tervei alapján 1784. december 20-án alapította II. József császár, hogy ezzel állítsa helyre az osztrák örökösödési háború és a hétéves háború miatt lecsökkent lóállományt. A ménesbirtok mintegy 30 ezer hektáron, közel 600 lóval kezdte meg működését. Az itteni lótenyésztés legfőbb eredménye olyan lófajták kitenyésztése, amelyek közül hármat az Országgyűlés 2004-ben nemzeti kinccsé is nyilvánított.
Mezőhegyes volt azon kevés ménesek egyike a világon, amely négy saját fajtát is kitenyésztett, a változatos lóállománynak és a magas fokú szakképesítésnek köszönhetően a mezőhegyesi tenyészet nemzetközileg elismert és nemzetközileg is jegyzett tenyészet volt. Az itt tenyésztett lovak az 1878-as párizsi világkiállításon nagy sikert értek el a lóversenyek különböző szakágaiban. Az eredetileg csak lótenyésztési rendeltetéssel létesült ménesintézet az 1800-as évek közepére túlnőtt a lótenyésztés fejlesztésének keretein, és tevékenységét fokozatosan kiterjesztette a mezőgazdaság egész területére, az 1860-as évek elején megindult a magyar szürke marha tenyésztése, majd a mangalicasertés-tenyésztés is, amely egyike volt a legrégebbi magyarországi sertéstenyészeteknek. A századfordulóra Európa egyik legmodernebb, legnagyobb mezőgazdasági üzeme jött létre, saját telefonnal, távíróval és ipari üzemekkel, emellett a birtoknak saját temploma, óvodája, iskolája, kórháza és idősek otthona is volt.
Mezőhegyes túlélte a második világháború pusztításait, majd a kommunista korszakban a bánkúti és a dombegyházi gazdaságok hozzácsatolásával és a mezőhegyesi cukorgyárral végrehajtott egyesítések után mint mezőgazdasági kombinát tipikusan szocialista nagyüzemként működött. Mindezzel párhuzamosan a Mezőhegyesi Állami Gazdaság összterülete közel 20 ezer hektárra növekedett, a birtokstruktúrát érintő átalakítások a szocialista nagyüzemi gazdaság mennyiségi igényeit kiszolgáló tömeges építkezésekben és a ménesbirtok központjának várossá fejlődésében testesültek meg. A kommunista építési technológiával emelt épületek azonban jelentősen elütöttek a birtok hagyományos építészeti jellegétől, az építkezésekkel párhuzamosan ráadásul a korábbi, történeti épületek műszaki állagromlása, a majorok részleges vagy teljes felhagyása, a gazdálkodási helyszínek esetleges hangsúly-áthelyeződése volt megfigyelhető.
A rendszerváltás negatívan érintette a települést, az állami gazdaságot fokozatosan feldarabolták, a korábbi egységes ménesbirtok lényegében szétesett. A 2002-ben hatalomra jutott kormányzat 2004-ben végrehajtott privatizációja során és következtében az állattenyésztő telepeket bezárták, a vetőmagüzemet eladták, a turisztikai kínálat sorvadásnak indult. A rendszerváltásig még 10 ezer fős lakosú település, amelyből 3 ezer mezőgazdasági munkavállaló volt, mára 5 ezer fős település maradt, ebből pedig mindösszesen 450-en dolgoznak a mezőgazdaságban, tehát a korábbi 3 ezres létszám picivel több mint 10 százaléka. Eközben a Mezőhegyes környéki erdőkben folyamatossá váltak az erdőirtások.
Tisztelt Országgyűlés! Bár a kormányrendelet biztosította a közvetlen állami kontrollt a ménesbirtok feladatellátása felett, a kormányhatározat pedig mintagazdasággá nyilvánította magát a ménest, a nemzeti kincsünket képező birtok megmentése érdekében az állam eddigieknél is hatékonyabb beavatkozására van szükség. Erre figyelemmel nyújtotta be a kormány a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaságról szóló törvényjavaslatot.
Az előterjesztés célja Magyarország egyik legjelentősebb mezőgazdasági területének megóvása, fejlesztése, valamint a hagyományokra épülő, de a korszerű technológiákat alkalmazó mezőgazdasági gazdálkodás elősegítése állami szerepvállalással. A fejlesztés célja honos lófajták fenntartása, egységes és létszámában jelentős ménesállomány kialakításán, az oktatás, valamint a turisztika fellendítésén keresztül a térség fejlesztése, egységes vállalatirányítás alatt egyesítve a jelenleg széttagolt birtokrészeket. Az újonnan létrejövő ménesbirtok kiemelt feladata lesz például a Mezőhegyesen kialakult védett, őshonos magyar lófajták tenyésztése, genetikai értékének megőrzése és a magyar sportlófajta tenyésztése, genetikai értékének teljesítményalapú növelése, továbbá a hagyományosan Mezőhegyesen tenyésztett gazdasági haszonállatfajták tenyésztése, az állattenyésztéshez szükséges takarmány előállítása és a legelőgazdálkodás, a növénytermesztési, vetőmag-termelési, mező- és erdőgazdasági, vadgazdálkodási, kertészeti és ehhez kapcsolódó oktatási, turisztikai és lovas sporttevékenység, az ehhez kapcsolódó, modern igényeknek megfelelő elméleti és gyakorlati mezőgazdasági szakképzés, oktatás, továbbképzés és felnőttképzés; ennek keretében az agrárképzést nyújtó köznevelési, szakképző, valamint felsőoktatási intézményekkel való együttműködés és gyakorlati képzőhely biztosítása, végül Mezőhegyes és térsége népességmegtartó erejének növelése.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A mezőgazdasági célú genetikai erőforrások védelme az egész világon, így hazánkban is kiemelt állami feladat és nemzetközi szerződésekben felvállalt kötelezettség.
(15.50)
Ezen belül kiemelt jelentőséggel bír a védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták genetikai állományának megőrzése. A hagyományos fajták meghatározott tájegységhez, vidékhez, kultúrkörhöz kapcsolódnak. A természetszerű állattartási módok őrzői nemzeti identitásunk részei, valamint Magyarország szimbólumai.
Ez Mezőhegyes vonatkozásában kiemelkedően vonatkozik az itt kitenyésztett lófajtákra, melyek fenntartása a leghatékonyabban a fajták bölcsőjében valósítható meg. A mezőhegyesi ménesbirtok a lótenyésztés mellett történelmi távlatokban is kiemelkedő szerepet játszott a teljes mezőgazdasági ágazat fejlesztésében. A kiváló minőségű mezőhegyesi szarvasmarha- és sertésállományok, a kiemelkedő növénytermesztési kultúra, a vetőmag-előállítás évszázados távlatban meghatározóvá tették Mezőhegyest az állattenyésztés és növénytermesztés megújításában, az értékes új fajták és módszerek országos elterjesztésében.
A jelenleg közel 6500 hektáron húzódó mezőgazdasági terület emellett a legkorszerűbb öntözési rendszert, vízgazdálkodási fejlesztéseket foglalja magába, melynek nagy része állami támogatásokból valósult meg. A vízgazdálkodás technikai eszközei mellett egyéb feltételek is adottak a ménesbirtok tulajdonába kerülő, immár egységes területen a mezőgazdasági vízgazdálkodási kultúra fejlődéséhez.
A fejlesztés további célja a térségben jelenlévő tradicionális vetőmag- és szaporítóanyag-termesztési ágazatban történő szerepvállalás. A vetőmagtermesztés hazánkban stratégiai ágazat, hiszen évi 180-190 milliárd forint értékű árut állít elő. Ennek az ágazatnak a vidéki foglalkoztatás tekintetében is jelentős a szerepvállalása, hiszen a vetőmagtermesztés körül 60 ezer szezonálisan, és körülbelül 5 ezer teljes munka-időben foglalkoztatott mezőgazdasági alkalmazott számára biztosított jövedelmet. Térségre lebontva jelentős munkaerő-kapacitás lekötésére lehet alkalmas a vetőmagtermesztési ágazatban történő szerepvállalás.
Tisztelt Országgyűlés! Elengedhetetlen, hogy az utókor számára Magyarország legrégibb emlékeit őrző, természeti szépségében, hagyományaiban gazdag terület a feladatellátása során eredeti állapotában fennmaradjon. A környék jelentős agrár-kul-túr-történeti helyszín, amely a természetbeni adottságokon kívül épületeivel, berendezéseivel, a gazdaságban fellelhető hagyományos eszközeivel megőrzendő az utókor számára.
A Kárpát-medencei magyar összetartozás jelképe is lehet, továbbá a ménesbirtok az oktatási, képzési lehetőségekhez történő hozzáférést a határon túli magyar közösségek számára is biztosíthatja. A ménesbirtok hagyományaihoz igazodó fejlesztéseken keresztül, állami szerepvállalással a térség kiemelkedő mezőgazdasági, képzési, turisztikai szereplőjévé válhat, egyszersmind nagymértékben hozzájárulva a mezőgazdasági ágazat komplex fejlődéséhez. A ménesbirtok gazdálkodását az állami tulajdonos szerepvállalása határozza meg. A ménesbirtokot működtető gazdasági társaság ennek megfelelően zártkörű részvénytársaság formában jön létre, az állam egyszemélyes tulajdonában.
A mezőhegyesi állami ménes jogutód nélkül megszűnik. A ménesbirtok feladatellátásához szükséges vagyon és földterület a korábban is a ménesbirtokhoz tartozó területekből és épített örökségből, valamint a mezőhegyesi állami ménes eszközeiből, állatállományából kerül biztosításra. Az épített örökség védelme érdekében gondoskodni kell a ménesbirtokhoz tartozó, a magyar lótenyésztés évszázados történelmi emlékezetét megtestesítő épületek állagmegóvásáról, a kor igényeinek megfelelő felújításáról.
A ménesbirtok feladatainak ellátása nem kizárólag gazdálkodó szemléletű, hanem a magyarság mint lovas nemzet történelmi hagyományait a modern kihívásokkal integrálni képes komplex vezetői látásmódot kíván meg. A tervezet ezért szigorú szabályokat vezet be a ménesbirtok vezető szerveinek létrehozása, elszámoltatása keretében. Többszintű ellenőrzési mechanizmussal biztosítja a működés átláthatóságát, célszerűségét, szakmaiságát és gazdaságosságát. Szigorú határidők garantálják az állam mint tulajdonos hatékony részvételét a ménesbirtok gazdasági és napi operatív folyamataiban.
Tisztelt Országgyűlés! A döntően agrárgazdaságra épülő Mezőhegyes és térsége ismételt felvirágoztatásának kulcsa az erős és prosperáló, nemzetközi összehasonlításban is versenyképes ménesbirtok. Nem egyszerűen egy újabb gazdasági társaság létrehozását jelenti mindez, hanem a mezőhegyesi ménesbirtok eredeti alapítói szándékának, a történelmi hagyományoknak, a magyar agrárkultúrában elfoglalt kiemelt helyének megfelelő újraalapítását, egy világszínvonalon működő komplex agrár-kiválósági intézmény megteremtését az állam fokozott szerepvállalásával, amely a stabil és megbízható működés garanciáját jelenti. Ezért kéri a kormány az önök szíves támogatását. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)
