KÓSA LAJOS
KÓSA LAJOS
KÓSA LAJOS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Akkor, amikor a világ legerősebb országában, az Egyesült Államokban elnökválasztási kampány van, gyakran hangzanak el olyan kijelentések, amelyek a világ számos részén váltanak ki megrökönyödést vagy elképedést. De talán helyes, ha ezeket a kijelentéseket a maguk helyén értelmezzük és vesszük figyelembe, a legnagyobb udvariasság és tisztelet mellett hívjuk fel amerikai barátaink figyelmét, hogy kampány ide vagy oda, azért a szövetségeseket és a barátokat nem kell sértegetni, még akkor sem, ha adott esetben politikai előnnyel kecsegtet vagy járhat.
A volt amerikai elnök kijelentései Magyarországgal kapcsolatban ezek közé tartoznak. Persze, nem önálló jelenségként értelmezendőek, és nem váratlanul bukkannak fel, mint a jéghegy a tengerből, hanem abban a keretrendszerben, amiben, pontosan tudjuk, a Demokrata Párt, a Demokrata Párt kampánystábja és a demokraták finanszírozási keretei között számos olyan erő is képviselteti magát igen sok dollármillióval, amelynek bizony a koncepciója Európával kapcsolatban az, hogy az európai országoknak nagyszámú illegális migránst kellene befogadni, mert ez szerintük jót tesz Európának. Bár tudják, hogy ez jelentősen megterheli az európai országok költségvetését, majd ők megszerveznek kívánatos hiteleket, amivel ezt lehet finanszírozni. A Soros György által nyilvánosságra hozott hat pont a migránsválsággal kapcsolatban pont ezt tükrözi. És azt is tudjuk, hogy Soros György a Demokrata Párt egyik legnagyobb támogatója és finanszírozója. Ezért nem véletlen, hogy ilyenkor a támogató politikai koncepciójának megnyerése érdekében a politikusok száját is bizony, persze nem fősodratban, hanem egy kicsit offside elhagyják meglepő kijelentések, de természetesen nekünk az a dolgunk, hogy ilyenkor felhívjuk a világ figyelmét arra a néhány tényre, ami adott esetben ezeket a kijelentéseket jobb megvilágításba helyezi.
A magyar szabadság nem az Egyesült Államok hidegháborús politikájának gyümölcse. A magyar szabadságért megküzdöttek ’48-ban a magyar szabadságharcosok, ezt egyébként onnan is lehetne tudni az Egyesült Államokban, hogy nem egy-két, hanem sok ezer magyar szabadságharcos küzdött az amerikai polgárháborúban, pont az északi szövetség katonájaként. Sőt, vívott ki magának olyan tiszteletet, hogy nem egy-két helyen van a magyar katonáknak emlékhelyük, Kossuthnak szobra az Egyesült Államokban. Mert akkor még nem volt hidegháború, viszont volt küzdelem az emberi jogokért, a rabszolgaság eltörléséért, a szabadságért, amiből a magyar harcosok kivették részüket.
A magyar szabadság ’56-ban gyökerezik, ahol is az emberek kimentek az utcára. Nem azért, mert az Egyesült Államoknak sikeres vagy kudarcos volt a Kuba-politikája vagy a hidegháborús politikája, hanem azért, mert a szabadságvágyuk erős volt. És azt is tudjuk, hogy az Egyesült Államoknak is volt olyan politikai helyzete, amikor a magyar szabadság ügyénél sokkal fontosabbnak látszott a szuezi válság megoldása. Ezért hiába közvetítették azokat a rádióadásokat felénk, hogy tartsatok ki, magyar szabadságharcosok, mert a haladó, szabad világ veletek van, a haladó, szabad világ persze velünk volt meg az olajjal, ezért egyébként az amerikaiak nem vállalták az akkori status quo felborítását, hanem számolva a szovjet realitásokkal, a magyar szabadságot, az egész magyar szabadság ügyét magára hagyták.
Ilyen politikai körülmények között mindenképpen fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a magyar szabadság a magyar szabadságharcosok véréből, küzdelméből, áldozatából fakad. Természetesen az Egyesült Államok hidegháborús politikájának döntő szerepe volt abban, hogy a kommunista világrendszer összeomlott, de az Egyesült Államok számtalan esetben követett a saját nagyhatalmi logikájából kiindulva olyan politikát, ami, mondjuk nehezebben egyeztethető össze a szabadság eszményével. Elég, ha csak megnézzük a tényeket. Amikor az Egyesült Államok politikusai arról beszélnek, hogy a magyar kerítés, a magyar schengeni szabályok betartása a déli határokon hogyan van, és hogy ez milyen felháborító, akkor elfeledkeznek arról, hogy nálunk nem volt fegyveres atrocitás a határ védelmében. Az Egyesült Államok mexikói határánál viszont nem egy-két áldozat van eltemetve a sivatagi homokban jeltelenül; mert egyébként ott kerítés van és fegyverhasználat.
Ennek kapcsán nagy tisztelettel felhívjuk mindenkinek a figyelmét arra, hogy a magyar szabadság a magyar szabadságharcosok évszázados küzdelméből fakadt és nőtt ki. Ha ezt az Egyesült Államok segítette, köszönjük. Sajnos, nem segítette mindig. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
