DÖMÖTÖR CSABA,
DÖMÖTÖR CSABA,
DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Tisztelt Frakcióvezető Úr! Ez a kérdés már többedjére jön a parlament elé, az Országgyűlés napirendjére többedjére kerül, ezért szeretnék megismételni pár dolgot.
A Magyar Nemzeti Bank vagyona az elmúlt időszakban nőtt és nem csökkent (Dr. Józsa István: A Matolcsyéké is nőtt!), miközben a szocialista kormányok alatt veszteséges volt (Dr. Szél Bernadett: Hány év telt el?), most pedig ennek az ellenkezője az igaz, és a jegybank tevékenysége mindezeken túl hozzájárult ahhoz, hogy a magyar gazdaság ma már stabil lábakon áll, több a munkahely, alacsony az infláció, növekszik a gazdaság, szemben azzal, hogy az önök idején 7 százalékkal is csökkent. Azt, hogy stabil lábakon áll a gazdaság, a hétvégi felminősítés is bizonyítja.
Ami a közpénzeket illeti, nehéz azért attól a párttól kioktatást elfogadni, amely esetében nehéz eldönteni, mi jellemezte leginkább a kormányzását: a nokiás doboz, a síkságra épített völgyhíd, Simon Gábor százmilliói, Zuschlag János egyesületei - nehéz eldönteni. És szeretném önt emlékeztetni arra is, hogy az elmúlt hetekben is született elmarasztaló bírósági ítélet olyan ügyben, amelyben egy volt szocialista honvédelmi miniszter és államtitkára is érintett volt. És akkor még nem is beszéltünk például Csillebércről, amelyről szintén a bíróság mondta ki, hogy törvénytelenül herdálták el az állami vagyont. De van ennél egyébként aktuálisabb ügy is: ez az Alstom-ügy. A brit hatóságok szerint a szocialista kormányzás alatt 600 millió forint kenőpént mozgattak meg a metróberuházás kapcsán, 180 millió forint Medgyessy Péternél landolt, elvileg tanácsadásért, amiből 60 millió forint jutott a feleségének a születésnapi ajándékára. 60 millió forint! Önök hallgatnak, pedig nem tudni, hogy hová került a 600 millió forint maradéka, ezért meg kell vizsgálni, hogy kik hozták a döntéseket (Dr. Schiffer András: Miért nem volt elszámoltatás?), meg kell vizsgálni a fővárosi döntéshozatalt, az uniós pénzekért felelős döntéshozókat és a kormányzati szereplőket is; jó lenne tudni végre az önök álláspontját is. (Dr. Józsa István: A Matolcsyra még kérjük a választ!)
Önök egyébként több javaslatot tettek ebben a felszólalásban is, illetve a korábbiakban is, de az a helyzet, hogy amikor önök javaslatot tesznek, akkor a kezdeményezés általában beleveszik az MSZP-n belüli káoszba - nyilván a tisztújítás ennek az oka. Vegyük például a legfontosabb élelmiszerek áfacsökkentését: korábban azt mondták, hogy támogatják, erre most keményen kikelnek ellene. Vagy nézzük a kényszerbetelepítés elleni népszavazást: korábban ön azt mondta, hogy egyetért azzal, hogy ne lehessen az emberek feje fölött döntést hozni, erre most azt a döntést hozták, hogy bojkottálják a népszavazást. (Tukacs István: Az MNB-ről egypár szót!) De amit a vasárnapi nyitvatartással kapcsolatban művelnek, az minden képzeletet felülmúl. Kezdődik például a történet ott, hogy önök kezdeményeztek egy népszavazást, amely okafogyottá vált, mert a parlament visszavonta a vasárnapi zárvatartással kapcsolatos törvényt (Tóbiás József: Nem. Ti hátráltatok meg!), de az MSZP ennek ellenére is folytatja az aláírásgyűjtést.
(13.10)
Tette ezt úgy, hogy az adatvédelmi biztos kijelentette, hogy ez etikátlan. (Dr. Szél Bernadett: Térjünk már vissza Matolcsyra meg a jegybankra! - Az elnök csenget.) Ezután egy csendes napon Gőgös Zoltán elmondta, hogy a vasárnapi boltzár ügyében (Moraj az ellenzéki pártok soraiban. - Az elnök csenget.) az MSZP két-három hete már nem gyűjt aláírást. Pár nappal később Burány Sándor egy tévés műsorban a műsorvezetőtől tudta meg, hogy befejezték az aláírásgyűjtést. (Harangozó Gábor István: Tényleg ennyire hülyének nézel mindenkit? Üljél már le! - Tukacs István: Gábornál elpattant egy húr. - Az elnök csenget.) Azt mondta, hogy nem tud erről, de egy biztos, még az előző nap dolgoztak az aktivisták az aláírásgyűjtésen. Aztán ön pár nappal később azt mondta, hogy mégiscsak gyűjtenek aláírásokat. Annyit azért hozzátett, itt érdemes azért figyelni: nálunk jellemző, hogy néha nem nagyon tudunk egy műsorban két ugyanazon mondatot mondani, ha két szereplőről van szó. Ezt a kritikát meg szoktam hallgatni, mondta ön, teljesen jogos.
A helyzet tehát az, hogy önök akárhányan vannak, annyi választ adnak arra az egyszerű kérdésre, hogy gyűjtenek-e aláírást egy olyan kérdésben (Derültség.), amelyet egyébként önök kezdeményeztek. (Az elnök csenget.) A helyzet az, hogy úgy tűnik, önök nemcsak a saját választóikkal, hanem egymással sem beszélnek. (Harangozó Gábor István: Ez itt a parlament, a kormány nevében kellene válaszolnod!) Ilyen körülmények között (Az elnök csenget.), ilyen körülmények között aztán bármit javasol az MSZP (Közbeszólás az MSZP soraiból: Menjél ki!), képtelenség komolyan venni. Talán jobb is ez így, mert ha lehetőségük adódik a cselekvésre (Dr. Józsa István: Látom, szégyelled Matolcsyt.), akkor abból csak csapások következnek: eladósodás, 2 százalékkal zuhanó gazdaság, fizetős egészségügy, megduplázódó munkanélküliség, egyhavi bér és nyugdíj elvétele, eltörölt lakástámogatási rendszer és egyébként veszteséges Magyar Nemzeti Bank.
Köszönjük, ebből nem kérünk, és azt hiszem, hogy a választók sem. Köszönöm a figyelmet. (Tóbiás József: Nagy tapsot! Ez nagyon szép volt! - Taps a kormánypárti padsorokban.)
