FONT SÁNDOR
FONT SÁNDOR
FONT SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Horváth István velünk, velem szinkronban, államtitkár úrral szinkronban jelezte a Fidesz-frakció támogatását, nincs mire külön kitérnem.
A kritikák elsősorban az ellenzék részéről hangzottak el, de köszönöm a pozitív hozzáállást egyértelműen Legény Zsolt képviselőtársamnak. Én tudom, hogy sokszor az ellenzék kétkedve fogadja, hogy egy 40-50 oldalas törvényjavaslat egyéni képviselői indítvány formájában érkezvén, felveti azt a kérdést, hogy vajon tényleg a képviselő írta-e önálló tapasztalataira hagyatkozva azt az előterjesztést. De azért annyit talán engedjen meg, képviselőtársam, hogy egy olyan technikai jellegű módosító indítvány, amely itt a jelen vita tárgya is, és egyeztetve az albizottságban, egyeztetve az érintett szakmai szervezetekkel, én elfogadom és köszönöm Sallai R. Benedeknek azt a megállapítását, hogy azért a képviselők mégiscsak fel vannak ruházva azzal a joggal, hogy törvénytervezetet benyújthatnak.
Tehát ezt azért már ne vonjuk el teljesen, abban a logikában, amit az MSZP, látom, hogy folyamatosan vall, hogy mindent a kormány nyújtson be, mert ekkor a társadalmi vitatkozó szervezeteken keresztül és hatástanulmányokon keresztül jó sokáig lehet húzni az időt, és hátha találnak majd valami kifogást a társadalmi szervezetek, arra ráhangolja magát az ellenzéki szervezet, és szétszedi apró darabokra a benyújtott kormány-előterjesztést.
Én ezt értem, mi magunk is, itt ülők voltunk ellenzéki képviselők jó néhány évig, ismerjük ezt a logikát. De én változatlanul merem azt mondani, hogy egy ilyen klasszikus, minimális mondatigénnyel megfogalmazott törvényjavaslatot, azért engedtessék meg, hogy egy egyéni képviselő is benyújthasson. Nem titkolom azt az igényt, hogy nagyon szeretnénk, hogyha a törvény a szüret előtt életbe lépne.
És itt megjegyzem, hogy azt sem titkolom, amit Magyar Zoltán felvetett, hogy ennél azért több indítványt is várnak a szőlészek, borászok, hogy az ő pozíciójukat segítsük. Ez igaz, szintén vissza lehet olvasni a szőlőbor-pálinka albizottsági üléseken elhangzottakat, vagy esetleg aki figyelemmel kíséri a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa nyilatkozatait. Valóban, csak itt van egy probléma, hogy akár a tavalyi szőlőtermelők tüntetésén megfogalmazott pontok, amit testközelből figyelt Magyar Zoltán képviselőtársunk, akár a HNT-n és a szőlőbor-pálinka albizottságon elhangzott megfogalmazásokban már nincs ekkora egyetértés, mint ebben a két pontban. Ebben a két pontban egyértelmű volt, hogy mindenki szeretné, az EU-val nem kell vitatkoznunk róla, a szakmai szervezetek is azt mondják, hogy ennek most kell jönni, maga az irányító hatóság is, a Nébih is azt mondja, hogy ez nekik sokat segítene a munkában, tehát úgy gondoltuk, hogy ez vita nélküli.
A további kéréseknek egy része, nyugodtan merem mondani, hogy eleve alkalmatlan a megfogalmazásra és a vitára, mert lehetetlen a teljesítése. Én elolvastam, ismerem ezeket, most a tüntetők egyes kérdéseire fókuszálok. Az egyik kategóriát ki kell zárni, jó szándékú, értjük, hogy mit akarnak, de mondhatnám azt, hogy laikusok és nem ismerik a törvényalkotás, netán a szabadság rendjét, hogy mit lehet megtenni egy szőlőágazatban, és netán az Unió által felügyelt agrárágazatban mekkora a mozgásterünk.
A másik része olyan, amiben azt mondjuk, hogy igen. Ezen el lehet vitatkozni, csakhogy maga a szakma mondja azt, hogy ez nem olyan egyértelmű. Hadd említsek meg egyet: a forgalomba hozható borok minimális alkoholtartalmának a kérdése, hogy engedjük-e továbbra is, hogy 9 százalékos alkoholfokkal forgalomba lehessen hozni bort, és erre még mondhassuk azt, hogy bor, amikor mi ezt nem szívesen tennénk szakmailag, és azt mondjuk, hogy minimum 10-10,5 százalék alkoholfokkal lehetne csak forgalomba hozni bort. De a szakma egyik része azt mondja, hogy ezzel óvatosan, mert lehet olyan évjáratunk és fajtánk, amivel mi is beszorítjuk magunkat, hogy kénytelenek leszünk ilyen szüretet is elviselni, amikor 9-9,5-es bor fog majd nekünk megteremni itt, Magyarországon. De akik beterjesztették, ők egyértelműen állítják, hogy nem, 10,5 százalék alkoholfok alatt nem is szabadna engedni forgalomba hozni bort. De nem hozhatjuk be ide most javaslatként, amikor a szakmán belül is viták vannak.
Ezért csak arra utalok Magyar Zoltán képviselőtársamnak, megköszönve a támogatásukat, hogy tudjuk még, hogy hány vitatott téma és a szőlészeket, borászokat erősítő gondolat van már, forog a köztudatban, elemezzük, de nincs benne egyetértés. Vagy maga a kormány vagy a szakmai minisztérium, az FM nem ért vele egyet, vagy vitatja, vagy EU-s korlátjai vannak, vagy pedig a szőlész-borász ágazati képviselők és különféle országos érdekképviseleti szervek nincsenek összhangban egyes vitatott témákkal; tehát azt elfogadva, hogy vannak még olyan felületek, amit úgy néz ki, hogy ki kell vitatnunk.
Sallai R. Benedeknek szintén köszönve a támogatást, az egyik konkrét kérdés a 2. §-nál, hogy nem megy-e véletlenül a minőség rovására a 120 hektoliter/hektáros termelési mennyiség felemelése 160-ra. Én próbáltam az előterjesztési körben megemlíteni, hogy három kategóriába soroljuk ma a szőlőtermés mennyisége alapján és egyéb minőségi paraméterek alapján - itt alkohol, extra tartalom s a többi alapján - a forgalomba hozott borokat, és a legjobb minőségű fajta, amivel netán versenyzünk és exportra mennénk, az az OEM kategória, tehát az oltalom alatt álló eredetmegjelölésű kategória. Itt még szigorúbb, itt 100 hektoliter/hektárnál több nem teremhet meg, és aki magára valamit is adó borász, és komolyan gondolja, hogy a piacon versengve, minőségben, exportra és imázst építve akar dolgozni, ott mindenki OEM kategóriában dolgozik, de valljuk be őszintén, hogy van egy olyan fogyasztói réteg, akinek az OEM-nél százszázalékosan arról a termőkörzetről kell hogy a szőlő előállításra kerüljön, és csak olyan bor kerülhet forgalomba.
Az OFJ kategóriánál, amelyiknél most egy terhelési mennyiségemelést javaslok ezzel az indítványommal, ott már csak 75 százalékban kell az adott termőkörzetből származnia a szőlőnek, és 25 százalékban már társ-szőlőterületről is lehet felvásárolni szőlőt. Ez már egy lazább kategória, nyilvánvaló, hogy nem az OEM, tehát a régi minőségi vagy különleges minőségi kategóriának neveztük, nem annak megfelelő ez a kategória.
(20.50)
Ezt klasszikus nevén tájbor kategóriának mondtuk. Az a gondunk, hogy úgy tűnik, a környező országok a tájbor kategóriában sokkal nagyobb terhelési mennyiséget engednek meg, és ha mi beszorítjuk magunkat az alacsonyabb termelési mennyiségbe, akkor nyilvánvaló, hogy az egy hektárról leszedett várható érték nem lesz akkora, mint a versenytársainknál, mert mi megállunk a 120 hektoliter/hektárnál, ők meg mennek a 160 hektárra, sőt - most nem nevesítem ezeket az országokat - van, hogy 200 hektót is engedélyeznek egyes országokban ebben a kategóriában. S aki úgy gondolja, hogy ebben a kategóriában, piaci szegmensben érzi jól magát, mert itt van neki fogyasztói piaca, az tegye meg ezt a lépést.
Hozzáteszem, hogy ezt a borvidékeknek - ahogy államtitkár úr említette - még a helyi szabályzatukban is rögzíteni kell. Ez tehát nem azt jelenti, hogy mind a 22 magyarországi borvidék beírja a szabályzatába, hogy innentől kezdve már 160 hektót is lehet majd termelni egy hektáron; szerintem néhány borvidék ehhez nem is fog hozzányúlni, azt fogja mondani, hogy őt ez nem érdekli, sőt még az OFJ kategóriában sem akarja megengedni a 160 hektó/hektár termelési terhelést. A törvény megengedi, hogy ezt majd az adott borvidékek dolgozzák ki.
Nem szeretném megnyitni ezt a vitát, de nem siklok el a mellett a megjegyzés mellett és reflektálni szeretnék, hogy az AKG-val kapcsolatosan a borászatokat veszteség érheti. Azt azért tisztázzuk, hogy nem a borászatokat, hanem a szőlőtermelőket. Nemsokára fog megnyílni egy elég jelentős vidékfejlesztési támogatás eszköz- és technológiafejlesztésre, sőt ott még egy pluszösszeg is majd rendelkezésre áll. Itt a szőlőtermelők kerülhetnek nehezebb helyzetbe. A mai interpellációs idő alatt egyébként Lázár János miniszter úr, ha jól emlékszem, 15 milliárd forintot nevesített egy második körű AKG-kiírásra, és 25 milliárdot nevesített állattenyésztők AKG-körének a kiírására. Mi már erősen dolgozunk azon, hogy azok között az érintettek között, akiket képviselőtársam is említett, és tényleg komoly termesztéssel foglalkoznak, a második körben növeljük a nyertesek számát.
Köszönöm szépen mindazoknak, akik támogatják a törvénytervezetet, és kritikai észrevételeikkel hozzájárulnak majd ennek a törvénynek a végső elfogadásához. Köszönöm. (Taps a Fidesz soraiban.)
