ÍJGYÁRTÓ ISTVÁN
ÍJGYÁRTÓ ISTVÁN
ÍJGYÁRTÓ ISTVÁN külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! A magyar-orosz kapcsolatokat nem a nyugati szövetségi rendszer vagy az Európai Unió alternatívájaként építjük, nem készülünk kilépni sem az EU-ból, sem a NATO-ból. Ugyanakkor Oroszország számos szempontból meghatározó tényező hazánk és az európai versenyképesség megőrzése szempontjából, miközben a térségünket érintő biztonságpolitikai kihívásokra, köztük az ukrajnai konfliktusra, a migránsválság kérdéseire és a szíriai rendezésre is csak Oroszországot bevonva tudunk megfelelő válaszokat adni. Éppen ezért az Oroszországgal folytatott párbeszéd fenntartása, a pragmatikus kapcsolatok megőrzése nem magyar sajátosság.
Oroszország Magyarország kulcsfontosságú energiaszállítója, innen származik a magyar földgázimport 80-90 százaléka, a kőolajimport majdnem teljes egésze, a paksi fűtőelemek 100 százaléka. A belátható jövőben számos forrás- és útvonal-diver-zi-fi-kációs törekvésünk ellenére nincs más reális mód energiaellátásunk biztosítására, illetve az orosz függőség számottevő csökkentésére, mivel egyelőre sem az EU, sem az USA nem mutatkozik késznek az alternatív megoldásokhoz szükséges elengedhetetlen jogszabályi és technikai feltételek biztosítására. Egymás után hiúsulnak meg a nagyszabású európai gázvezeték-építési projektek, és jelenleg az amerikai LNG-szállítások sem kínálnak perspektívát, miközben egyes európai országok az Északi Áramlat 2. megépítésével tovább növelik a középeurópai térség kiszolgáltatottságát.
A gazdasági és kereskedelmi együttműködés terén szintén nem beszélhetünk aránytalan elkötelezettségről. Minden ország elemi érdeke, hogy szélesítse a beszállítók és a vevők köreit, ezzel csökkentve a negatív hatások következményeit. Az utóbbi időben Oroszország a magyar kereskedelmi partnerek rangsorában lényegesen hátrasorolódott, komoly veszteségeket okozva a kétoldalú áruforgalmunkban. Nemzeti érdekeinket ezért szem előtt tartva a magyar kormány jelen nemzetközi helyzetben is keresi annak a lehetőségét, hogy a magyar vállalatokat támogassa a korábban megszerzett oroszországi piaci pozícióik megőrzésében.
Az Oroszországgal folytatott párbeszéd fontosságát az EU-ban is elismerik. Márciusban a Külügyek Tanácsa megállapodott az együttműködés folytatásáról azokon a területeken, ahol erre lehetőség kínálkozik. Az elmúlt időszakban több EU-s vezető is tárgyalásokat folytatott Oroszországban. Jean-Claude Juncker bizottsági elnök pedig részt vesz a június 16-17-i szentpétervári nemzetközi gazdasági fórumon, miközben számos szövetséges ország folytat aktív magas szintű párbeszédet Moszkvával, közöttük az Egyesült Államok és több EU-s partnerünk is.
Magyarországnak is készen kell állnia arra, hogy a kapcsolatok enyhülésével létrejövő gazdasági, kereskedelmi, piaci lehetőségeket megragadja. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokból.)
