DR. RÉPÁSSY RÓBERT
DR. RÉPÁSSY RÓBERT
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm, elnök úr, a szót. És köszönöm a türelmüket, tisztelt képviselőtársaim. Éppen az imént tárgyalta az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága azt az előterjesztést, amelyet szeretnénk ismertetni önökkel.
Mind az öt képviselőcsoport vezetője közösen nyújtotta be a törvényjavaslatot, amely a 2000. évi CXXX. törvény módosítására irányul. A 2000. évi CXXX. törvényt szokás semmisségi törvénynek is nevezni. Megjegyzem, nem is ez az egyetlen semmisségi törvény a jogrendünkben. Ez a törvény azonban az 1956-os forradalom és szabadságharc utáni leszámolással összefüggő elítélések semmisségének megállapításáról szól.
(18.30)
A 2000. évi CXXX. törvény alapján, a törvény erejénél fogva semmisek azok az ítéletek, amelyeket az 1956-os forradalom és szabadságharc utáni megtorlásban alkottak, egyértelműen koncepciós perekként hajtották végre az akkori megtorlást. A törvény erejénél fogva semmisek ezek az eljárások, a törvényben foglalt tényállások miatt kiszabott büntetések és eljárások semmisek. Azonban a semmisségről az igazolás kérelemre történik, és mindeddig, tehát a jelenlegi hatályos szabályok szerint ezt az elsőfokú bíróságnál lehet kérvényezni, tehát annál a bíróságnál, amely meghozta akkor, 1956 után az utólag semmissé nyilvánított ítéleteket. Tehát kérelem alapján történik az igazolás kiállítása. Ez azonban meglehetősen körülményes és hosszadalmas eljárás, hiszen nem nélkülözi a jogorvoslatot sem ez az eljárás. Tehát miközben már egy törvény semmissé nyilvánította ezeket a pereket és ezeket az elítéléseket, közben maga az igazolásról szóló, az igazolásnak a kiadására szolgáló eljárás többfokú eljárás.
Ezért a frakcióvezetők által benyújtott - és azt mondom, hogy szimbolikus időpontban, szimbolikus törvényhez benyújtott - módosító indítvány szeretné megszüntetni ezt az értelmetlen többfokú eljárást, egyfokúvá tenni, és egyből a Kúria hatáskörébe utalná ez az előttünk fekvő törvényjavaslat a semmisségről szóló igazolást, hiszen úgyis a Kúria mondaná ki a végső szót, ő döntene ezekben a kérdésekben utolsó fokon. Így most egyből a Kúria elé kerülhetnek ezek az ügyek. Ráadásul, ha van ilyen folyamatban lévő eljárás, még az is a Kúria elé kerülne, és a Kúria tudna így dönteni. Mindezzel felgyorsulna természetesen az a folyamat, amelyben már így is több évtizedes mulasztásban van a jogállam, hiszen korrigálni kell ezeket a jogsértő elítéléseket.
Ez a törvény megoldja azt a problémát is, hogy kiszélesíti a kezdeményezők körét, tehát nem egyszerűen egyfokúvá teszi az eljárást, hanem szélesebb körben kezdeményezhetik a jövőben a semmisség igazolását. Eddig a hozzátartozók csak az elítélt halála után tudtak kérni ilyen igazolást, most már a hozzátartozók is még az elítélt életében kezdeményezhetik, azon túl, hogy természetesen maga az elítélt vagy a védője, vagy az ügyész is kezdeményezheti ennek az igazolásnak a kiadását.
Úgy gondolom, hogy a törvényjavaslat azon túl, hogy egy technikainak tűnő módosítás, mégis - legalábbis a törvényhozás szempontjából - pontot tesz a végére ennek a semmisségi eljárásnak, hiszen most már semmi akadálya nincsen annak, hogy szélesebb körben kiadják az igazolásokat. Eddig sajnos azt mutatta a statisztika, hogy sokkal több személyt érintett maga a semmissé nyilvánítás, tehát sokkal több személyt ítéltek el utólag semmissé nyilvánított eljárásban, mint ahányan kérelmezték a semmisségi igazolást. Ezért célszerű, hogy minél szélesebb körben megnyíljon a lehetőség, hogy nagyon egyszerűen fogalmazzak, papírjuk is legyen az elítélteknek vagy az elítéltek hozzátartozóinak, hogy őket törvénytelenül ítélték el egy 1956-os megtorló eljárásban.
Ezzel az Országgyűlés fejet hajt egyébként azok előtt az áldozatok előtt, akiket az 1956 utáni kommunista diktatúra igazságszolgáltatása megtorló eljárások keretében elítélt, hiszen most már utólag, sok-sok évtizeddel később egyértelműen kimondhatjuk, hogy ezek koncepciós eljárások voltak, ezek az elítéltek nem bűnösök, hanem éppen áldozatai voltak a kommunista rezsimnek. Ezért kérem a tisztelt Házat, hogy fogadja el a törvényjavaslatot. (Taps a kormánypártok soraiból.)
