HARANGOZÓ GÁBOR ISTVÁN
HARANGOZÓ GÁBOR ISTVÁN
HARANGOZÓ GÁBOR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársak! Először én is azzal szeretném kezdeni, hogy üdvözöljem azt a hozzáállást, amivel Győrffy Balázs képviselőtársunk gondozta ezt a kérdést, hiszen valóban egy olyan kérdésről van szó, amit ildomos megoldani, hiszen az ország számos részéről nagyon sok megkeresés jött hozzánk is, ami arról szólt, hogy visszaélésszerűen bántak egy törvény adta lehetőséggel többen, amikor is az ökogazdálkodásra hivatkozva próbáltak olyan földeket megszerezni, amikről mindenki tudta, hogy nem azért hivatkoznak az ökogazdálkodásra, mert valóban ezt a tevékenységet akarják folytatni, hanem egyszerűen azért, mert elővásárlási jogot biztosított a földtörvény.
Azt, hogy a törvényjavaslat második részét, amiben teljesen egyértelműen nem volt konszenzus, és még a probléma felvetésével se értettünk egyet, hogy képviselőtársam elhagyni javasolta, kifejezetten pozitív lépésnek tartom. Azonban meg kell jegyeznem, hogy továbbra is van úgy az egésszel problémám, mégpedig az, hogy mi elejétől fogva nem támogattuk magát a földtörvényt, ami lehetővé tette ezt a visszaélést.
(23.20)
Továbbra is azt gondoljuk, hogy a földtörvény javítgatása helyett egy teljesen másik földtörvényre van szükség.
Továbbá gondunk van azzal is, hogy most sem sikerült föloldani azt a problémát, amit itt az elmúlt időszakban is többször megemlítettem, hogy úgy tűnik, mintha a földművelésügyi tárca nem lenne a helyzet magaslatán, mert magát a problémás törvényt, ami lehetővé tette ezt a visszaélést, ők jegyezték annak idején, azt még ők hozták be, de a probléma észlelése, annak a javítási szándéka már nem telt ki a földművelésügyi tárcától, azt már egyéni képviselői indítványként kellett Győrffy Balázsnak behozni.
Sajnos az a baj, hogy ez a jellemző működés, hogy általában az ilyen problémákat nem a tárca veszi észre, nem a tárca próbálja kijavítani, és ennek megfelelően továbbra is fönnáll a kérdés, hogy de akkor miért van szükség erre az agrártárcára, mert egyre kevésbé látom én indokoltnak, hogy az a kettős rendszer működjön, hogy van az agrártárca is, meg van a kamara is, mind a kettő jó sok közpénzt felemészt, és mintha egy kettős működés lenne. El kéne dönteni, hogy melyiket tartjuk meg, vagy melyiknek kéni irányítani igazából a hazai agrár-szakigazgatást.
Van még egy gondom, hogy végül is ebből egy sarkalatos törvénymódosítás lett, merthogy nagyon helyesen fölismerték azt, hogy az Alaptörvény P) cikkének (2) bekezdése előírja, hogy ezt a tárgykört csak sarkalatosan lehet módosítani, vagy sarkalatosan kell előírni ezeket a játékszabályokat. Én már csak egy dolgot nem értek: ha itt ez ilyen egyértelműen és világosan látszik, akkor majd a héten egy később tárgyalandó ügynél, a ménesbirtok ügyénél, a mezőhegyesi törvénynél miért nem ilyen egyértelmű és világos, hiszen pontosan ugyanennek az analógiája van, ugyanúgy a P) cikk (2) bekezdése előírja, hogy ezt a tárgykört sarkalatosan lehet csak kezelni, és ott nem írja elő a sarkalatosságot, egy sima feles törvényben akarja fölülírni a földtörvény korlátozásait, itt pedig egyébként teljesen helyes módon sarkalatosan hozza be az előterjesztő.
Szóval, magát a javaslatot olyan szempontból mindenképpen üdvözlöm, hogy az említett problémát javítani képes ez a javaslat, azonban a földtörvényt mi továbbra is elutasítjuk, és a toldozgatását-foldozgatását emiatt nem feltétlenül fogjuk támogatni. Köszönöm szépen.
