FARKAS GERGELY
FARKAS GERGELY
FARKAS GERGELY (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A Jobbik Ifjúsági Tagozatának kampánya folyamán továbbra is érkeznek hozzánk a diákok véleményei, amelynek nagyon örülünk, látszik, hogy van érdeklődés, és örülnek a diákok, hogy végre valaki meghallgatja a hangjukat, úgyhogy én bízom benne, hogy ezek a hangok meghallgatásra is fognak találni a kormánypárti képviselők, a döntéshozók által. A mai napon is szeretnék néhányat felolvasni ezen észrevételek közül.
István a napokban nyilvánosságot látott kormánytervezetre reagált, miszerint a földrajz tantárgy megszüntetésre kerülne. Így fogalmazott: „Felháborító, amit a földrajzzal akarnak művelni. A természettudományi tárgyak közül talán ez az egyik legfontosabb a biológia mellett. Ennek még hasznát vehetjük az életben. Ha már mindenáron változtatni kellene, akkor én az alábbi felállást javasolnám: minden tanévben csak egy természeti tárgy legyen heti két órában, így mind a négyből lennének ismereteink, de nem lennénk velük túlzottan leterhelve. Remélem, megfontolásra kerülnek szavaim.”
Egyébként a felvetés kapcsán mi is kiadtunk a tegnapi nap folyamán egy közleményt, miszerint tiltakozunk a földrajz tantárgy megszüntetésének tervezete ellen, bízunk benne, hogy ez nem fog megtörténni. Egyébként az is egy érdekes felvetés - egy tanárnőtől kaptuk a javaslatot -, miszerint egy összevont természettudományi tantárgy oktatását kellene átgondolni, ugyanis ezek a tantárgyak sok esetben összefüggnek, így lehet, hogy logikus lenne ezeket valamilyen összevont tantárgy formájában tanítani. Mindenképpen kellene beszélni erről, de nem az a megoldás, amit a kormány tervez, hogy az iskolák többségében megszüntetné a földrajzoktatást.
De haladjunk tovább! Tibor felvetése is megfontolásra méltó. Ő azt mondja: „A műszaki, az orvosi és a természettudományi szakokon óriási alaptudást várnak el az egyetemek, ugyanakkor a középiskola ezekből a tárgyakból sokszor még fakultáción is csak a középszintű érettségire készít fel”, amit ő nem tart fairnek.
Zsolt úgy gondolja: „A gyakorlati oktatást kéne erősíteni, rendkívül értelmetlen fizikát, kémiát kísérletek nélkül tanítani. Ebben a tanévben egy tanulmányi kiránduláson nem vettünk részt, a lábunkat ki sem tesszük a négy fal közül. A hangulat gyakran negatív, tanáraink fáradtak, csakúgy, mint mi 8-9 óra tanulás után. Elegünk van a politikából az iskolán belül. Amikor véleményt kéne nyilvánítani, félnek; félnek attól, hogy valaki megjegyzi milyen negatívumot mertek megemlíteni az ő rendszerükkel szemben a tanárok. Ez kissé furcsa és számomra a régi rendszert idézi, bár nem éltem és nem is szeretnék a szocializmusban élni. Rendkívül komikus, amikor a testnevelő tanár szerint azért legfontosabb átöltözni egyensportruhába az iskola logójával, mert az iskolába lejöhet valami miniszter vagy képviselő, és ott mindennek tökéletesnek kell lennie, még úgy is, hogy amúgy nincs óra, mert nincs elég terem a kötelező öt órához. Változás szükséges, és ez elkerülhetetlen.” - mondja Zsolt.
A pedagógusok ellenőrzésével és minősítésével kapcsolatban már számos alkalommal elmondta a Jobbik a véleményét. Eszerint önmagában fontosnak tartjuk ezt a folyamatos fejlődés és a minőségi szint tartása érdekében, de a jelenlegi formáját már túlzásnak tartjuk.
Ezzel szemben támogatjuk azt a felvetést, amit Henrik írt le a levelében. Ő ezt írja pontosan: „Az az ötletem lenne, hogy minden tanárt, akit egy iskolába felvesznek, kötelezően vessenek alá egy pszichológiai vizsgálatnak, amelynek keretében azt vizsgálnák, hogy alkalmas-e ezen pozíció betöltésére vagy sem.” Mi annyi módosítással értenénk ezzel egyet, hogy a tanárképzés bejutási feltételeként szabnánk egy szigorúbb alkalmassági vizsgát. Néhány intézményben már most is van, de ahogy elmesélik, ez inkább egy nevetséges folyamat, semmint egy komoly szintmérő lenne. Tehát érdemes lenne már ilyen szinten megszűrni a tanárképzésre jelentkezetteket.
Fülöp nem a közoktatáshoz, hanem a felsőoktatáshoz szólt hozzá, mégis fontosnak tartjuk, hogy elhangozzon az ő véleménye is: „BSc-MSc-rendszer. Azt sem tudom, milyen témákkal lehet dolgozni egy egyetemen, de már le kell adnom egy szakdogát. A három év alatt le kell adni a teljes anyagot - „nehogy már egy mérnök ne tudja ezt” felkiáltással -, ezért mindent belesűrítenek egy-egy félévbe egy tantárgyból. Az anyagnak nincs ideje leülepedni. A masteres kollégák meg azon panaszkodnak, hogy nincs kötelező órájuk szinte semmiből. Remek lenne, ha visszaállítanák az ötéves rendszert.” - írja Fülöp.
Végül Angéla az alábbi gondolatokat osztotta meg velünk: „Az iskolák nincsenek rendesen felszerelve a tanításhoz szükséges eszközökkel. A diákok és a tanárok egyaránt súlyosan túl vannak terhelve. A tanároknak sok a papírmunka, és emiatt a valódi nevelésre nem jut energiájuk. Az érettségi követelményrendszert nagyon gyakran változtatják, sokszor nincsenek róla a diákok megfelelően tájékoztatva.” Ehhez az utolsó mondathoz csak annyit, hogy pont múlt héten a bizottsági ülésünkön az MTA beszámolóját tárgyaltuk, és ott is az MTA beszámolójában szerepelt, hogy túl gyakran változtatják az oktatási rendszert szabályozó törvényeket, és ez mindenképpen a minőség rovására megy.
Ennyi fért a mai felszólalásomba. Folytatni fogjuk még. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban. - Sallai R. Benedek tapsol.)
