NOVÁK ELŐD
NOVÁK ELŐD
NOVÁK ELŐD (Jobbik): Tisztelt Országgyűlés! Nagyon sajnálom, hogy egy ilyen fontos kérdésben nem bontakozik ki érdemi vita. Tulajdonképpen elbeszélünk egymás mellett, ezért én arra buzdítom államtitkár urat, hogy reagáljon még most, amikor esetleg viszonválaszra is lehet lehetőségünk, és ne csak zárszóban. Különösen szeretnék választ kapni a 4. §-ra, hiszen miközben üdvözöltük a fogyasztóvédelmi szempontokat szem előtt tartó és javítani akaró javaslatokat, aggályt fogalmaztunk meg a 4. §-sal kapcsolatban, úgy tűnik, a Postához hasonlóan ismét titkosítani szeretnék versenyeztetésre hivatkozva az állami frekvenciavagyon hasznosításának körülményeit. Ez számunkra elfogadhatatlan.
Szeretném ugyanakkor, ha némi vita akár egy kicsit kibontakozna a netsemlegesség ügyében, mert azt gondolom, hogy meglehetősen képmutató és valótlan kommunikációjú döntés született az Európai Parlamentben. Tavaly októberben született ez, és a Fidesz is támogatta az EP-nek azt a döntését, amivel lényegében utat nyitottak a kétsebességes internet felé. A döntés értelmében az internetszolgáltatóknak fizetett pluszdíjak fejében gyorsabb és jobb minőségben jelennek meg egyes tartalmak. Ezzel az óriáscégek újabb hatalmas előnyhöz juthatnak, hátrányos helyzetbe hozva az Európai Unió, így adott esetben Magyarország kis- és közepes vállalkozásait, hiszen az ő webes tartalmaik lassabban és nehezebben lesznek elérhetőek. Erre felhívta a figyelmünket Farkas Gergely, az ifjúsági tagozatunk vezetője és Németh Zsolt informatikai kabinetelnökünk is már tavaly ősszel, illetve több évvel korábban benyújtottuk a netsemlegességre vonatkozó javaslatunkat, még Schön Péter képviselőtársunkkal együtt nyújtották ezt be. Azt gondolom, hogy mivel ez akkor nem váltott ki kellő visszhangot, úgy söpörték le ezt, hogy annak javaslatait még csak nem is építették be, a kormány nem tette magáévá e javaslatokat, ezért azt gondolom, ismét fel kellene hívni a figyelmet arra is, hogy a Deutsch Tamás szavazatával is elfogadott szabályozás hatalmas hátrány az internetező közönség számára is, hiszen a szabad választás helyett immáron azokat a tartalmakat fogják elsősorban megtalálni az internetezők, amelyeket gyorsabban lehet elérni, vagy amelyekért a multicégek fizetnek.
A jogszabály biztosítja az internetszolgáltatóknak azt a jogot, hogy mostantól ők dönthessék el, hogy a felhasználók egyes oldalakhoz milyen gyorsan férnek hozzá, megtilthatják tehát a torrentezést, vagy lassíthatják bizonyos titkosított tartalmak, például az e-mailek elérését is. Ezek az intézkedések teljesen ellentmondanak az eredeti célnak, a netsemlegességnek, vagyis hogy az internetes szolgáltatóknak azonos módon kell megítélniük az online elérhető tartalmakat, weboldalakat és platformokat. Tilos lett volna direkt meggátolni vagy lelassítani a konkurens weboldalakat, online szolgáltatásokat vagy programokat. Szerintünk a döntéssel végső soron a felhasználók, azaz a magyar emberek járnak rosszul, mert az Európai Unió úgy számolta fel a netsemleges internetet, hogy ismét az óriási vagyonnal rendelkező multik számára teremtett előnyt.
Különösen szomorú, de egyáltalán nem meglepő, hogy a Fidesz és köztük Deutsch Tamás, az internetről szóló nemzeti konzultációért felelős miniszterelnöki biztos is a nagy cégek mellé állt ebben a kérdésben. Nagyon fájó, hogy ő sincs itt, ő sem vesz részt ebben a vitában, ahogy nem hajlandó konzultálni sem az ingyenes internetben zászlósként küzdő Jobbikkal, de azért hadd idézzek pozitívan is ismét - konstruktív ellenzékiségünkről tanúbizonyságot téve - egy politikust. Idéztem már Orbán Viktort, illetve Kubatov Gábort, Nyitrai Zsolt fideszes szakpolitikust az internetadó elítélése kapcsán, kár, hogy ezt nem akkor tette meg, amikor ők maguk javasolták később az internetet.
Mindenesetre hadd idézzem most L. Simon Lászlót, aki államtitkárként a reklámadó előterjesztői zárszavában válaszolt a mi e-mailes internetre vonatkozó javaslatunkra, akkor legalább volt ezzel kapcsolatos reakció, még ha most egyelőre úgy tűnik, nincs is, de hadd próbáljam kiprovokálni ezt. Akkor ő meglehetősen frappánsan válaszolt. Ne ijedjen meg, elnök úr, ismét semmi perverzet nem fogok idézni tőle, nem a verseit fogom idézni. Azt viszont igen, hogy azt mondta az ingyenes internetre vonatkozó felvetésünkre, hogy ha ez így folytatódik tovább, mármint a hazai nethasználati díjak emelkedése vagy akár csak magas áron tartása, ahogy most jelen pillanatban az internetszolgáltatások területén állunk - mondta L. Simon László -, akkor Magyarország súlyos versenyhátrányba kerül. A román hegyipásztorok a Fogarasi-havasokban olcsóbban interneteznek, mint mi idehaza, és egyébként bizonyos helyeken már nagyobb az internet-hozzáférés, mint nálunk, az ország számos területén.
(9.50)
Hosszú évek óta probléma ez. Franciaországban, Németországban, Ausztriában sokkal magasabbak a jövedelmi viszonyok, mint nálunk, és valójában olcsóbban lehet hozzáférni a szélessávú internethez. Súlyos versenyhátrányt fog okozni, ha ezen a területen nem változtatunk - mondta L. Simon László jobbikos felvetésre. Aztán a miniszter úr irányába fordulva azt mondta: „A miniszter urat is kérjük és javasoljuk, hogy a kormány hathatós eszközökkel avatkozzon be a piac folyamatába, és igenis el kell érni azt, hogy sokkal olcsóbb legyen az internet-hozzáférés, és sokkal szélesebb rétegekhez jussunk el, és azt a versenyhátrányt, ami már most érezhető, leküzdjük.”
Nos, L. Simon László azt mondta, hogy kivételesen ritka, mondhatni, kegyelmi állapot, hogy egyetért velem valamiben, ilyen szerinte az ezt megelőző négy évben egyszer sem fordult elő, de ebben biztosan. Ebben biztosan, és hogyha már vele sikerült zöld ágra vergődni, pedig nem egy egyszerű eset, akkor abban bízom, hogy a nála sokkal konstruktívabb államtitkár úrral is, aki sokkal inkább ért a témához, sikerül zöld ágra vergődnünk ebben a kérdésben; és bízom benne, hogy még itt a vita keretében, legrosszabb esetében a zárszavában, amikor már nem tudunk válaszolni, de nem is kívánok akkor, különösen nem, hogyha a támogatásáról biztosítja, legalább az elvi támogatásáról. Értem én, hogy aztán lehet, hogy pénzt erre nem fognak adni, mert minden más kormányzati lobbira, oligarchákra kell a pénz, erről nem ön dönt, de legalább szakmailag mondja ki, hogy indokolt az, hogy az ingyenes internetről beszéljünk. Mert az, hogy a világrekord 27 százalékos áfát 18 százalékra csökkentik, már ha az Európai Unió kegyeskedik ezt majd egyáltalán megengedni, mint ahogy felhívtam erre a problémára a figyelmet már egy éve, örülök, hogy lassan talán majd lépéseket is tesznek, de ez önmagában nem megoldás.
Az internethasználati díjak csökkentése érdekében és legalább az alapszintű internet ingyenessé té-te-le érdekében, ami az egész nemzetgazdaság számára is szükséges volna, ez nem szociális kérdés, inkább alapjognak tekinteném egyébként, a Jobbik által elindított, internetbarát települések mozgalmának ki-szélesítése, és az ingyenes wifi-szolgáltatásnak a közterületeken, minden településen való bevezetésén túlmenően alapjogként biztosítani az alapszintű, lehetőleg mobilinternet ingyenes elérését. Ezzel kapcsolatban várnánk az államtitkár úr támogatását. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Jobbik padsoraiból.)
