DR. TÓTH BERTALAN,
DR. TÓTH BERTALAN,
DR. TÓTH BERTALAN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Sok szépen hangozó érvet hallhattunk az úgynevezett METÁR bevezetéséről szóló törvényjavaslattal kapcsolatban mind az államtitkár úrtól, mind a Fidesz vezérszónokától. Ahhoz azonban, hogy valójában a helyén tudjuk kezelni az elhangzottakat, két dolgot szögezzünk le. Az első: a Fidesz kormányra kerülése óta, azaz 2010 óta akadályozta és akadályozza a hazai megújulóenergetikai ágazat fejlődését; szóban támogatta, de cselekvéseiben ellene dolgozott. A második: a jelenlegi törvényjavaslat sem fog átütő eredményeket hozni ezen a téren.
Először tekintsük át, tisztelt képviselőtársaim, hogyan is jutottunk el 2010-től a mai napig, 2016 áprilisáig, amikor végre a megújulóenergia-források-ból történő áramtermelés új támogatási rendszeréről beszélhetünk! Tekintsük át, hogy Orbán Viktor kormánya hogyan akadályozta a hazai megújulóenergia-ágazat fejlődését! „A megújulóenergiaforrásokból vagy hulladékból előállított villamos energia kötelező átvételi rendszere a jelenlegi formájában nem fenntartható, nem veszi figyelembe sem a nemzetgazdasági, sem a szakmapolitikai megfontolásokat, ezért annak teljes körű újraszabályozása szükséges.” - ezzel hirdette még 2010-ben az Orbán-kormány, hogy jelentős változtatásokat vezet majd be a hazai megújulóenergiaforrások felhasználásával kapcsolatos szabályozásban.
Először 2011 júliusára ígérték az új szabályok bevezetését, azután 2012-re, majd 2013-ra. A kormányzat félévenként jelentette be az új támogatási rendszer bevezetését, az ígéreteit azonban egyszer sem tartotta be. Ennek a bizonytalan helyzetnek lett az az eredménye, hogy a 2003 és 2010 közötti időszak megújulós beruházásainak és felhasználásának lendületes felívelése után immár hat éve kevesebb a hazai megújulóalapú áramtermelés, mint 2010-ben, a korábban tervezett jelentősebb projektekkel pedig, tisztelet a kevés kivételnek, vagy kivárnak, vagy a régió más országaiban valósították meg, ott teremtettek munkahelyet, az ottani gazdaságot gyarapították. Összességében tehát az Orbán-kormány által létrehozott kiszámíthatatlan üzleti környezet miatt a jelenlegi kötelező átvételi támogatási rendszerben csak elvétve indultak beruházások.
A megújuló ágazat helyzete tökéletesen tükrözi az Orbán-kormány gazdaságpolitikájának szinte minden jellemzőjét és annak következményeit: a kiszámíthatatlan, tervezhetetlen szabályozás és üzleti környezet, az új és valódi munkahelyteremtő beruházások elmaradását, a fenntarthatósági, mezőgazdasági, energiabiztonsági és versenyképességi szempontok mellőzését. Mindezek nagyban hozzájárultak a magyar gazdaságnak a régió más országaitól történő lemaradásához.
Mert mi is történt az elmúlt hat évben? Az előkészítés alatt lévő projektek 2010-ben lényegében megálltak. Ez érthető is volt, hiszen az Orbán-féle megújulóreform bejelentését követően 2010 őszén az ágazati szereplők már szembesültek az ármoratórium bevezetésével, a megújulóberuházásokhoz forrást biztosító bankokra már kivetette a kormány az extraadó-terhelést, az energetikai szereplőkkel kapcsolatban pedig éppen erre készült, és nem segítette a szándékok megvalósítását az európai gazdaságban megjelenő válság újabb hulláma sem. Ugyancsak nem segítette a többéves megtérülésű projektekkel kapcsolatos befektetői szándékok megvalósítását, hogy 2010 júniusa óta körülbelül ötven alkalommal - az esetek többségében képviselői kezdeményezésre - módosultak az energetikai törvények, és itt a rendeletekről még nem is beszéltem.
Az Orbán-kormány elfogadott egy megújuló-energia-hasznosítási cselekvési tervet, amelyet többé-kevésbé szakmai konszenzus övezett, de ténylegesen eddig nem valósult meg belőle semmi. Az Orbán-kormány megújulóenergia-ellenes intézkedéseit mutatta az is, ahogy a 2009-ben még 400 megawatt szélerőmű-kapacitás létesítésére kiírt pályázatot 2010 nyarán visszavonták, új pályázati kiírást pedig azóta sem tettek közzé. Hasonló intézkedés volt, hogy a bioetanol közlekedési célú felhasználásának adómentességét 2011-ben megszüntették, az adómértéket két lépésben 70 ezer forint per ezer literre emelték. És ebbe a sorba illeszkedik az is, hogy termékdíjat vetettek ki a napelemekre.
Az új megújulótámogatási rendszer kereteire vonatkozó szabályozás pedig eközben állítólag folyamatos egyeztetés alatt állt, hat évet kellett rá várni. A recept egyszerű és tankönyvszerű volt: ha valamit nagyon nem akarsz megcsinálni, beszélj róla minél többet, állj az élére, és hitesd el, hogy mennyire támogatod az elképzelést. Pontosan ezt tette Orbán Viktor kormánya az elmúlt hat évben: beszélt a megújuló energiáról, de folyamatosan ellene cselekedett, miközben megújította az egyoldalú orosz energiaimport-függőségünket. Orbán ezzel a múlt felé fordult és nem a jövő felé.
A megújulóenergiaforrások nagyobb arányú felhasználása a látszat ellenére nem pusztán energetikai kérdés: növelné a hazai foglalkoztatást, hozzájárulna a vidékfejlesztéshez, a fenntarthatóság növeléséhez, növelné a gazdasági versenyképességet és a biztonságos energiaellátást. A megújulóenergia-fo-rrások felhasználásának a gazdaságfejlesztésre gyakorolt hatását, lehetőségeit felismerve részben ennek is köszönhető, hogy a hagyományosnak mondott energiaforrásokat - földgáz, atom, szén - jelentős mennyiségben felhasználó Németországban, Japánban, Franciaországban 100 milliárd eurós nagyságrendű megújulóenergetikai befektetéssel számolnak, és az Európai Unió 2020-as célkitűzései is ebbe az irányba mutatnak.
(13.30)
Magyarországon a hazai biogáz-, illetve biomassza-hasznosításban rejlő lehetőségek kihasználásával, energianövény-termesztésbe bevonandó területek növelésével, akár további több tízezer alacsony szakképzettséget igénylő munkahely is létrejöhetne, míg az energiatermelő és energiafelhasználó berendezések telepítése, gyártása további munkahelyek ezreit hozhatná el. Nem véletlen, hogy a megújuló-energia-hasznosítási cselekvési terv, amiről beszéltem, amelyet önök terjesztettek be, 70-80 ezer olyan új munkahellyel számolt a megújulóenergia-iparágban, amely „a hazai értékteremtésen és többségében a vidéki foglalkoztatás bővítésén alapul”. Ez egy szó szerinti idézet a cselekvési tervből.
A villamos energiát és a hőt is kapcsoltan előállító kis erőművek telepítése, a vidéki települések távfűtőrendszereinek korszerűsítése, az állattartó telepek energiaellátásának modernizálása érdemben segíthetné a vidékfejlesztést, erősíthetné a vidék lakosságmegtartó képességét. A megújuló energiaforrások növekvő felhasználása ráadásul a jövő nemzedék érdekeit is szolgálná, hiszen segítené a fenntartható energiagazdálkodás kialakítását. Erősítené a magyar gazdaság versenyképességét is, hiszen a hazai megújuló energiaforrásokkal szakértői számítások szerint csak biomassza alapon Magyarország éves földgázfelhasználása akár több mint 20 százalékkal csökkenhetne, illetve az importföldgáztól való függősége mindenképpen csökkenthető lenne, ezzel ez kiváltható lenne.
A lakosság biztonságos energiaellátásában sem kellene olyan, Magyarországon kívül eső, ellátásbiztonságot veszélyeztető körülményektől tartani, mint amire az elmúlt tíz évben kétszer is volt példa a földgázimport folyamatosságával kapcsolatban. Ezeket a célkitűzéseket azonban, amelyeket akár maga a cselekvési terv is megfogalmaz, nem lehet megvalósítani kiszámítható, átlátható, valamint ösztönző szabályozási és finanszírozási környezet nélkül. Mindezt tudnia kellene a kormányzatnak is, hiszen az Orbán-kormány 2020-ig az Európai Unió által elvárt 13 százalék helyett 14,65 százalékos megújulóenergia-felhasználási arányt akar elérni a teljes hazai energiafelhasználáson belül. Úgy gondoljuk, hogy ennek megvalósítása elvben lehetséges, de látni kell, hogy nem a nulláról indulunk, hiszen már 2013-ban 9,8 százalékos volt a megújuló aránya a teljes energiafelhasználásban. Ezen belül a megújuló alapú villamos energia aránya a hazai villamosenergia-fel-használásban a 2003-as év 0,8 százalékáról 2010-re 7,1 százalékra emelkedett. 2012-ben azonban a megújuló alapú áram részaránya a csökkenő országos áramfelhasználás mellett is csökkent 6,3 százalékra, és 2013-ban is csak kismértékben emelkedett ez az arány 6,7 százalékra. Így tehát mind a kötelező, mind pedig az önként vállalt célkitűzés teljesítése jelentős kormányzati ösztönzést igényelne.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat azonban sajnos nem ebbe az irányba mutat. Ez a törvényjavaslat bevezeti a megújuló energiaforrásból történő villamosenergiatermelés új támogatási rendszerét, de úgy, hogy az alapján jelentős megújulóenergetikai fejlesztések lehetőleg ne induljanak meg. Ez a javaslat nem szól másról, mint hogy a METÁR valójában nem a megújuló energiaforrások villamosenergiatermelésben játszott szerepének az ösztönzésére, hanem egy uniós kötelezettség teljesítésének kipipálására irányul, hogy a kormány elmondhassa: mi olyan támogatási rendszert dolgoztunk ki, amilyet Brüsszel engedélyez. Hogy nem jönnek a befektetők? Ja, arról már nem tehetünk! Pontosan ez az a hozzáállás vagy akár butaság, amely miatt Magyarország felzárkózás helyett még jobban le fog szakadni a fejlettebb országoktól.
Szabó Zsolt fejlesztési és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár szerint a METÁR nyertesei a napenergia, a biogáz és a geotermális üzemek lesznek, vagyis azok az ágazatok, amelyektől nem várható hazai foglalkoztatás-növekedés, beruházás, gyárépítés, villamosenergiatermelés-növekedés, illetve a biogáz kivételével kapcsolt energiatermelés. A már korábban említett megújulóenergia-hasznosítási cselekvési terv alapján 2020-ra a megújuló energiaforrások bruttó felhasználása megduplázódik. De a legnagyobb mértékű növekedést pont a biomasszától várja a tervezet; miközben államtitkár úr szerint nincs a támogatási rendszer nyertesei között.
Mert szükség van például a napenergia hasznosítására. De kérdezem, hol készülnek ezek a napelemek. Nem Magyarországon. Mekkora élőmunka-igénye van a napelemek felszerelésének? Nagyjából az alapzatot és az állványokat kell összeszerelni. Ehhez képest például a biomassza-felhasználás ösztönzése lényegesen nagyobb előnyökkel járna mind a foglalkoztatás, mind akár a mezőgazdaság terén. Nem segíti a kiszámítható üzleti környezetet, hogy a METÁR keretében a nemzeti fejlesztési miniszter évente dönt a támogatási jogosultságok maximális mértékéről; ráadásul úgy, hogy a döntésben nincs kötve például a megújulóenergia-hasznosítási cselekvési terv célszámaihoz. Nincs a döntésnek határideje, módszertana, indoklása. Ez a tervezhetetlenség véleményünk szerint tehát ugyancsak ahhoz vezet, hogy a lehetségesnél kevesebb beruházás valósuljon meg.
Tisztelt Képviselőtársaim! Látni kell, hogy Magyarországon szinte minden megvan ahhoz, hogy a megújuló energiák növekvő felhasználásával újra dinamizáljuk a hazai ipart, a mezőgazdaságot és növeljük a foglalkoztatást. A célok adottak, a szükséges tudás, szakértelem, szorgalom és együttműködési készség a megújuló-iparágban rendelkezésre áll. A szükséges technológiák elérhetők. Lehetőségeinket csak Magyarország természetföldrajzi adottságai és az Orbán-kormány akaratának, képességének hiánya korlátozza. Előbbieken nem tudunk változtatni, de az utóbbin talán később igen. Mi ezen fogunk dolgozni, a benyújtott törvényjavaslatot pedig jelen formájában nem tudjuk támogatni, mert a METÁR nem fordít kellő figyelmet a megújuló energiaforrások felhasználásában rejlő iparpolitikai, mezőgazdasági, foglalkoztatási és energiapolitikai valódi lehetőségekre, nem fogja ösztönözni a beruházókat a megújuló energiaforrások nagyobb mértékű hazai hasznosítására, mindössze egy uniós kötelezettség teljesítésének kipipálására irányul. Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiból.)
