NÉMETH LÁSZLÓNÉ,
NÉMETH LÁSZLÓNÉ,
NÉMETH LÁSZLÓNÉ, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A postatörvény önök előtt lévő módosítása olyan rendelkezéseket ölel fel, amelyek észszerűvé teszik a Posta működését, és az állampolgárok számára kedvező változásokat állítanak elő.
Egyes rendelkezései ennek a módosításnak a látássérültek által ingyenesen feladható küldemények körét bővítik, más módosítási javaslatok az elektronikus közigazgatással való együttműködés lehetőségét teremtik meg. A Posta nagyon sok időt, pénzt fordít arra, hogy haladjon a korral, egyre több szolgáltatást tereljen elektronikus útra. Ezek sorában kell megemlíteni például az új elektronikus küldemény-nyomkövetési szolgáltatást, a QR-kódos csekkbefizetést vagy a csekkbefizető automaták telepítését.
Az önök előtt lévő indítvány tehát ennek a munkának a támogatását célozza, sőt, elő is írja a Posta számára az ilyen technológiák alkalmazását. Csak egy példát szeretnék erre mondani. A törvénymódosítás alapján az állampolgár a csomagfeladáskor akár a csomagautomatákat is megadhatja a jövőben kézbesítési címként. Tehát az ügyfelek korszerű kiszolgálása érdekében az indítvány még további számos helyen végez el kisebb finomhangolást, pontosítást.
Ugyanakkor az kétségtelen, hogy a javaslatnak a legnagyobb közérdeklődésre számot tartó pontja az, ahol annak a lehetőségét kívánjuk megteremteni, hogy a Magyar Posta szolgáltatási díj fejében pénzintézeteknek adhatja át a postai ügyfelek kiszolgálását.
Tekintettel arra, hogy ezen indítvány váltotta ki, válthatja ki a legnagyobb közérdeklődést, erről tehát részletesebben szeretnék szólni önöknek. Mindenki előtt ismert, azt hiszem, hogy a Posta egyébként sikeres tevékenységét számos kihívás nehezíti meg. A hagyományos postai szolgáltatások iránti kereslet csökkent nemcsak Magyarországon, de Európában is. A postai levélküldeményeknél a visszaesés, amiről beszélünk, amivel számolnunk kell, éves szinten átlag 5 százalékos, de más, hagyományos postai területeken is érezhető a visszaesés. Mindehhez hozzájárul a teljes postai liberalizáció folyamata. Mostantól fogva az 50 gramm alatti küldemények piacának megnyitása azt jelenti, hogy minden olyan területen versenyeznie kell a postának, ahol régen nagyon kényelmes monopolhelyzetet látott el.
A kormánynak tehát nemcsak politikai felelőssége, de törvényi kötelezettsége is, hogy mindezekre a kihívásokra választ keressen és találjon. A nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodás megadta a kötelezvényt számunkra, hogy a Posta számára új stratégiát állítsunk fel, és a Posta új stratégia mentén kezdett el működni. Ennek egyik részeként új partnerségi megállapodásokat kötött, és piaci terjeszkedésbe fogott. Megjelent a pénzügyi szolgáltatások területén, sikeresen fejleszti logisztikai, csomagküldési tevékenységét, és bekapcsolódott a nemzeti közművek kiszolgálásába is. A stratégia másik részét a belső hatékonyságnövelés és az észszerűsítés jelenti. Nem mondom, hogy az a folyamat, amely már elindult, és amelynek folytán egy régi szürke nagyvállalat rugalmasabbá, felkészültebbé, korszerűbbé válik, egyik napról a másikra meg tud történni, de már nagyon sok minden történt a területen. Erre csak egy példát hadd mondjak önöknek!
Az elmúlt időszakban 25 százalékkal csökkentette a Magyar Posta a korábban vízfejként működő budapesti központi létszámot. Egy korszerű menedzserszemlélet alapján átalakította a munkaszervezés folyamatait: az informatikától kezdve a gépjárműflottáig elkezdte lecserélni a költséges, illetve az elavult technológiákat. És ennek a következetesen felvállalt stratégiának a részeként további hatékonyságnövelés céljából indítványozza most a kormány ezt a módosítást, ami önök előtt fekszik, azaz, hogy a postai szolgáltatásokat a Postával szerződött pénzintézetek is végezhessék ott, ahol a postafiók kihasználtsága rendkívül alacsony.
A postákon való személyes ügyintézés folyamatosan teret veszít, beszéljünk akár csekkbefizetésről, levélfeladásról, bélyegvásárlásról. Emiatt vannak olyan kisposták az országban, amit átlagosan naponta 10, maximum 20 ügyfél keres fel. Ez azt jelenti, hogy az ezekben a hivatalokban dolgozók összességében akár napi 1, speciel 2 munkaóra alatt el tudják végezni az összes tevékenységet. Ezeknek a kispostáknak az üzemeltetése és a szükségszerű korszerűsítése hatalmas költségeket jelent.
Ugyanakkor - erről már szó esett - az államnak nemcsak az állami adminisztráció, a költségvetési szervek és a közigazgatási intézmények szintjén kell hatékonyan és olcsóbban működnie. Az észszerű és takarékos működés az állami társaságokkal kapcsolatosan is elvárás. Ennek megfelelően mostani javaslatunk is az államreform, illetve a bürokráciacsökkentés irányába tesz újabb lépés. Olyan rendszer működtetését javasoljuk, ahol az állampolgárok egy helyen, egy időben a megszokottnál több szolgáltatást, illetve kispostákról lévén szó, a korábban tapasztaltnál komfortosabb és korszerűbb környezetben vehetők igénybe.
Tisztelt Országgyűlés! Lassan most már tíz éve annak, hogy a postai szolgáltatások másik félnek történő átadása bevált gyakorlattá vált Magyarországon, ma is mintegy 300 ponton vannak olyan postai szolgáltatók, ahol az állami postavállalat megbízásából magánvállalkozások, illetve önkormányzatok dolgoznak.
Mindebből az ügyfelek nem vesznek észre semmit, tehát a modell ma már jól működik. Ez a javaslat, amit önök elé terjesztettünk, tulajdonképpen ennek a programnak a kiteljesítése és/vagy továbbfolytatása is egyben, ugyanakkor azt is gondolom, azt is gondoljuk, hogy egy hitelintézetnél, hitelintézeteknél végzett ilyen típusú tevékenység valószínűleg több, jobb és komfortosabb szolgáltatást tud az ügyfelek számára nyújtani. Arra csak röviden szeretnék utalni, hogy egyébként a postai szolgáltatások rendszerben történő működtetésére külföldön is vannak példák: Németország, Ausztria, Görögország, Portugália, Egyesült Államok és sorolhatnám.
Tisztelt Országgyűlés! Amennyiben a törvényjavaslat, illetve a módosítás elfogadásra kerül, úgy meg tudjuk kezdeni azt a munkát, amikor feltérképezzük az érintett postafiókokat, illetve ennek a munkának az elvégzését követően számot vetünk azzal, hogy mely hitelintézetekkel, hitelintézeti partnerekkel lehet megállapodni.
(11.50)
Annak pedig három oka van, hogy most úgy gondoljuk, hogy ebben a hálózatracionalizálásban leginkább a takarékszövetkezeti szektornak van szerepe.
Először mondanám a földrajzi adottságokat. Az 1500 fiókkal rendelkező takarékszövetkezeteknek zömében azokon a kistelepüléseken van kirendeltségük, fiókjuk, ahol a postai forgalom drasztikus méreteket öltött, tehát itt adja magát, hogy a takarékok és a posták együttműködjenek. Körülbelül 500 olyan, 2000 fő alatti település van, ahol a posta mellett egyébként a takarékszövetkezet megtalálható. Azt csak zárójelben jegyezném meg, hogy van 17 olyan település is, ahol postai szolgáltatás már nincs, viszont takarékszövetkezet jelen van.
A második érv, amit szeretnék elmondani önöknek, az, hogy ha a postai szolgáltatásokat a különféle takarékok nyújtják, azzal a Magyar Posta, illetve az állam közvetve nyerhet. A Posta e tevékenység átadásával ugyanis nemcsak azt a bizonyos költséget takarítja meg, amibe a felújítások, korszerűsítések, illetve maga a működtetés is tartozik, hanem még a szolgáltatási díj egy részéből is részesedni fog, hiszen a Posta a kereszttulajdonlások révén mára már érdekelt a takarékszövetkezet jó teljesítményében.
Harmadik érvként elmondhatom önöknek, hogy egy ilyen irányú kooperációnak hazánkban már történelmi hagyományai vannak. Volt rá példa a XIX. század végén a Magyar Királyi Postatakarékpénztár létrehozásával, aztán ebben az időszakban szövetkezeti hitelintézeti szolgáltatások voltak a postán. A későbbiek során, a XX. század bizonyos időszakaiban egy fordított helyzet állt elő, amikor a takarékokban lehetett igénybe venni postai szolgáltatást. Gyakorlatilag ezt az összehangolt működést, vegyes modellt szeretnénk feléleszteni és újraindítani.
A 2014-es kormányalakítást követően, amikor az államtitkárságunk megalakult, már elkezdtünk azzal foglalkozni, és ennek többször hangot is adtunk, hogy milyen fontosnak tartjuk azoknak a szinergiáknak a kihasználását, azoknak az előnyöknek az összehangolását, amelyek adódnak a különféle nagy hálózatok együttműködéséből. Ez a törvénymódosítás most pont erre ad lehetőséget.
Azt még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy ha a jogszabály adta keretek ezt megengedik számunkra, akkor megkezdjük azt a munkát, ami az érintett postafiókok feltérképezését jelenti, és az ebből levonható tanulságok alapján egyfajta ütemterv készítését.
Azt még szeretném megjegyezni, hogy az nem véletlen, hogy a benyújtott módosításnál hitelintézetekről beszélünk; tesszük ezt azért, mert minden olyan hitelintézettel, amely érdeklődést mutat egy együttműködés iránt, illetve részese kíván lenni ennek a folyamatnak, amiről önöknek az imént beszéltem, természetesen tárgyalni fogunk. Az egy másik kérdés, hogy - ahogy említettem - az egyszerűen egy adottság, hogy azokon a kistelepüléseken, amelyekről most szó van, elsősorban takarékszövetkezetek és nem pedig kereskedelmi banki fiókok találhatók.
Végezetül még két gondolatot engedjenek meg, hogy elmondjak önöknek. Azt gondoljuk, hogy azon kívül, hogy a Posta egy másfél évszázada működő vállalat, olyan fontos szolgáltatóról beszélünk, ami az ország egyik legnagyobb munkaadója, mintegy 30 ezer fős személyi állománnyal, és állampolgárok millióival ápol napi szinten kapcsolatot, tehát nagyon nem mindegy, hogy mi történik ezzel a társasággal. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy olyan helyzet semmilyen körülmények között ne állhasson elő, hogy különféle vidéki kistelepüléseken szolgáltatást kelljen megszüntetnünk és/vagy szolgáltatási színvonalat kelljen csökkentenünk.
Ami még szintén fontos, szeretném megemlíteni, hogy éppen e kérdés fontossága miatt a Posta helyzetével és jövőjével kapcsolatban Lázár János miniszter úr egy ötpárti egyeztetést hívott össze, ahol nemcsak a postatörvény módosításáról, hanem arról is beszámoltunk a résztvevőknek, hogy az eddigiekben a Magyar Posta milyen eredményeket ért el, illetve mik azok az elképzelések, amelyek a hálózatracionalizálás mellett még megfogalmazódtak a közeljövőre.
A konzultáción részt vevő és megjelent pártok támogathatónak ítélték az indítványunkat. Kérem önöket, hogy a módosítási javaslatra szavazzanak majd igennel. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
