DR. TÓTH BERTALAN,
DR. TÓTH BERTALAN,
DR. TÓTH BERTALAN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Érdeklődéssel hallgattam végig államtitkár asszony hozzászólását és a Fidesz vezérszónoklatát, amelyben megpróbálták a törvényjavaslattal kapcsolatban megmagyarázni a megmagyarázhatatlant. Szeretném elmondani, hogy ez egy jó próbálkozás, de engem nem tudtak meggyőzni. Az előttünk fekvő postatörvény ugyanis azt mutatja, hogy a postai tevékenységek kiszervezésének, ha úgy tetszik, privatizációjának vagyunk a tanúi, ennek a folytatásának, hiszen ennek eredményeként postabezárásokat és postások elbocsátását látjuk előttünk, illetve azt látjuk ismét, hogy egy jól azonosítható fideszes érdekkör magánüzletének a megtámogatása.
Amit államtitkár asszony elmondott, arra lehetne azt mondani, hogy szép és jó, és valóban a történelmi tradíciókat is visszaidézi, hatékonyságról, modernizációról hallhatunk. Ez akkor lenne elfogadható és támogatható, ha ez az egész folyamat ennek megfelelően alakulna kellő transzparenciával és kellő nyilvánosság előtt, és úgy, hogy ne sejlene fel az a magánérdek, a Spéder Zoltán által vezetett FHB-csoport érdeke, amely most már a Posta minden szegmensét átszövi, nemcsak a mostani törvényjavaslattal, hanem korábbi döntések alapján a Posta által tulajdonolt befektetési tevékenységgel kapcsolatban.
Az egyeztetésre kitérve, ha a Miniszterelnökség és a Posta valóban érdemi egyeztetést kezdeményezett volna a pártokkal a postatörvény módosítása kapcsán a Magyar Posta jövőjéről, akkor minden segítséget megadtak volna ahhoz, hogy a pártok felkészülten, pontos információk birtokában vegyenek részt ezen. Akkor önök nem titkolnák továbbra is azokat a közérdekű adatokat, amelyeket már bírói döntések alapján is ki kell adniuk. Önök azonban visszaéltek képviselőtársaim jóhiszeműségével, és mintegy biodíszletként használták őket ezen az egyeztetésen.
Tisztelt Képviselőtársaim! Mielőtt rátérnék a törvényjavaslattal kapcsolatos véleményem ismertetésére, nézzük meg a Magyar Posta elmúlt néhány évének gazdálkodási adatait, hiszen itt csupa szép eredményről számoltak be államtitkár urak, akár Lázár János miniszter úr is, hogy micsoda hatalmas nagy eredményt ért el a Magyar Posta az elmúlt években, és miért bántjuk mi a Magyar Postát, mert mint állami vállalat, legalábbis 75 százalékban, nyereséget termel.
Lázár János miniszter úr március 29-én itt a parlamentben úgy fogalmazott: „Az elmúlt években a Posta mindenféle állami és európai uniós támogatás nélkül nyereséget produkált.” Tehát szerinte olyan nagy baj nem lehet a Postánál. Ez a mondás amúgy nagyon szép, csak nem igaz. A Magyar Posta 2010 óta az eredményéből osztalékot nem fizetett, üzemi szintű eredménye jelentősen elmarad a korábbi évektől, miközben a belföldi értékesítésének nettó árbevétele 2007 óta szinte változatlanul 185 és 195 milliárd forintos sávban mozog, sőt a társaság 2012-ben közel 3 milliárd forintos veszteséget produkált, üzemi vesztesége 2014-ben pedig közel 5 milliárd forint volt. Ezt a veszteséget úgy sikerült összehozni a jelenlegi menedzsmentnek, hogy a Magyar Posta közel 14 milliárd forintnyi állami és európai uniós támogatásban részesült. Tehát nem igaz, amit Lázár János mondott, hogy itt EU-s és állami támogatás nélkül működött.
Térjünk rá az állami költségvetési támogatásra, amiről eddig nem volt szó! Előttem van a 2014. november 12. napján az Országgyűlés Költségvetési bizottsága elé került költségvetési törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz fűzött módosítás, amely szerint egyetemes postai szolgáltató méltánytalan többletterhének megtérítése címén 9,1 milliárd forintot biztosított a költségvetés a Magyar Posta számára. Ebből egy tájékoztató szerint közel 4,7 milliárd forint visszamenőleges kompenzációként kifizetésre került, és nagy valószínűséggel 2015 szeptember környékén vagy az azt követő időszakban a maradék 4,4 milliárd forint is kifizetésre került. Tehát önök úgy büszkélkednek a Magyar Postával, hogy több mint 9 milliárd forint költségvetési támogatást juttattak a számára. Ezenkívül a Magyar Posta a postai Agora-projekthez 500 millió forintot kapott EU-s támogatásként, közhiteles címregiszter kialakításához 950 millió forintot, hibrid kézbesítési és konverziós rendszer kialakításához pedig több mint 3,2 milliárd forintot, tehát ez az állítás így nem igaz. Ehhez képest tudott üzemi veszteséget produkálni a Magyar Posta és ez a menedzsment.
Mindeközben hozzátartozik, hogy 2010 óta több mint 3500 embert bocsátottak el a Magyar Postától. Mindezt a teljesítményt a kormány jelentős fizetésemeléssel honorálja a menedzsmentnél, hiszen megtudhattuk, hogy míg egy postai alkalmazott 2016-ban 1-4 százalékos sávban bérfejlesztésben részesül, addig a vezérigazgató 150 százalékos bérfejlesztést kapott, az eddigi 2 millió forintos havi fizetése mellé most a kormánytól havi 5 millió forintot kap. Sőt, ez az 5 millió forint sem elegendő, ez a bérplafon elvileg, ez sem elegendő a Posta vezérigazgatójának, hiszen a fizetése mellé vállal néhány igazgatósági vagy felügyelőbizottsági tisztséget, persze nem ingyen, és máris átlagosan 6-6,5 millió forintnyi fizetést vihet haza közpénzből. Ezzel azonban nincs vége, egy állami cég felső vezetője ugyanis akárhány olyan társaságnál is vállalhat tisztséget, amelyben nincs állami többségi tulajdon. A Magyar Posta például részvényes a Takarékbank Zrt.-ben és az FHB Kereskedelmi Bank Zrt.-ben is, és Szarka Zsolt vezérigazgató mindkettőben eleget is tett annak a felkérésnek, hogy ezekben vállaljon tisztséget, nyilván nem ingyen, így ő most az átlagos postai dolgozó fizetésének 35-szörösét keresi. A kérdés csak az, hogy ezeken a testületi üléseken, ahol igazgatósági tanácsi tagságot vállalt, a vezérigazgató milyen érdekeket képvisel, a Magyar Posta érdekeit, magáncég érdekeit vagy a fideszes hátország érdekeit.
De nemcsak a csúcsvezetők, hanem a középszintű tisztségviselők is fizetésemelést kaptak, akiknek havi juttatása tavaly elérte a félmillió forintot. A kollektív szerződés alapján viszont nem kaphattak volna pluszpénzt. Három vezérigazgató-helyettes járt a legjobban, nekik 1,5-1,7 millió forintos emeléssel mára 3,6 millió forintra nőtt a havi bérük, de több középszintű vezető fizetése is százezrekkel emelkedett. Mindez vezet oda, hogy jelenleg óriási bérfeszültségek vannak Magyar Postánál, ezért van most sztrájkkészültségben a postai szakszervezet is.
Az elmúlt hetek híradásaiban ráadásul széles képet kaphattunk azokról a botrányos ügyekről, amelyek körbelengik a Magyar Postát. Megtudhattuk, hogy évek óta nem folytat le közbeszerzési eljárást a nagy értékű beszerzéseinél, részben privatizálta a pénzszállító cégének egy részét, és lemondott az irányítási jogáról. A kincstári takarékjegy plusz állampapírt a Postán lejegyző, a Magyar Postában bízó ügyfelek nem az állami céggel szerződnek, hanem olyannal, amely felerészben ugyancsak az FHB-csoport tulajdonában van.
(12.10)
Vannak közös elemei is az ügyeknek. Minden esetben ugyanaz a jól azonosítható fideszes kör jelenik meg, ahogy említettem, a Spéder Zoltán nagyvállalkozóhoz köthető FHB-csoport. És csak az nem látszik, hogy ebben a nagy barátkozásban, privatizálásban, részvénycsereügyletekben mi a jó a 75 százalékban köztulajdonban álló Magyar Postának és leányvállalatainak.
Ezekből is csak az látszik, hogy önök nem a Magyar Postát fejlesztik és teszik versenyképesebbé, hanem egy magántulajdonú cégcsoport érdekei szerint járnak el; megint a magánérdeket helyezik a közösségi érdek elé. Pontosan erről szól az előttünk fekvő módosítás is, amely alapján a 10 ezer főnél kisebb település esetén pénzügyi intézmények vehetik át a postai szolgáltatásokat, és ahogy hallottuk, az államtitkár asszony el is mondta, ezek valószínűleg a takarékszövetkezetek lesznek.
Én értem azt, amit a Fidesz vezérszónoka mondott, hogy egypár utcával arrébb kell menni, viszont nem szól a kisposták bezárásáról; nem szól a leépítésekről; nem szól a munkahelyek elvesztéséről, ahol annak eredményeként a magánkézbe került takarékoknak és az FHB-csoportnak részben tulajdonában lévő takarékoknak kedveznek majd.
A törvényjavaslat alapján nem a pénzügyi szolgáltatások költöznek a postára, ahogy ez logikus lenne, hanem fordítva, a takarékok kapják meg a postai szolgáltatások egy részét. Államtitkár asszony 2014 novemberében még éppen ennek a fordítottjáról beszélt, amikor úgy fogalmazott, az, hogy a postahelyeken lehetőség lesz az állami szolgáltatások mellett pénzügyi szolgáltatások igénybevételére is, azért fontos, mert nincs minden településen takarékszövetkezeti kirendeltség. Tehát éppen másfél évvel ezelőtt az ellenkezőjéről próbálta meggyőzni a közvéleményt, mint amit most a törvény indoklásánál elmondott. Kérdezem én: miért változott meg a kormány koncepciója? Inkább a magántulajdonú takarékok, az FHB fejlődjön, és ne a közpénzekkel gazdálkodó Posta szerepe növekedjen?
Tisztelt Képviselőtársaim! További probléma, hogy a tervezett postabezárások mögött nincs megismerhető gazdaságossági számítás. Nem ismert, hogy a tervezett intézkedések hatására mennyivel csökkennek a Posta terhei, mekkora összeget fizet közpénzből a Posta a kiszervezett szolgáltatást végző pénzügyi intézményeknek, vagyis a többségében magántulajdonú takarékszövetkezeteknek. Itt az államtitkár asszony is úgy fogalmazott, hogy várja a pénzintézetek érdeklődését. Nem lehetne ezt egy transzparens, nyílt pályázati rendszerben meghirdetni, ahol lehet látni, hogy milyen közpénz folyik majd el annak érdekében, hogy a takarékok ezt megkapják? Ugye, erről szólnak az általam is indított adatigénylési perek.
Itt az látható, ezért nem is értjük, hogy miért 10 ezer főnél húzták meg a határt. A 10 ezer fő alatti települések közül 1933 helyen van jelenleg állandó postahely, illetve közbeszerzési eljárásban kiválasztott postapartnerek. Lehet példát mondani, Bács-Kis-kun megyében 101 darab, Pest megyében 143 darab, Tolna megyében 74 darab. Tehát miért pont 10 ezer főnél húzták meg ezt, amikre nem lehet azt mondani, hogy ezek kistelepülések? Ha önök ezt postahivatalonként bevezetik, és minden esetben átkerül a takarékokhoz a szolgáltatás, 3-4 fővel számolva, akár 3-4 ezer ember munkahelye kerül veszélybe.
Tisztelt Képviselőtársaim! Van a törvénymódosításnak egy másik vetülete az állami és magáncéges összeborulás kapcsán. Ez biztonsági és nemzetbiztonsági kérdéseket is felvet, hiszen biztonsági kockázatot jelenthet, ha a postai egyetemes szolgáltatási tevékenységeket egy többségében magántulajdonú cégcsoporthoz szervezi ki a Magyar Posta. Ez különösen problémás lehet a jelenlegi helyzetben, hiszen nem ismert, hogy milyen feltételekkel kell fenntartani a pénzügyi intézményeknek a szolgáltatást, mi történhet egy esetleges, a pénzügyi intézményt érintő csődhelyzet során, hiszen azért erre láttunk példát. Megbéníthatja-e egy, a pénzügyi intézményt érintő esetleges csődhelyzet Magyarország nagy részén a postai szolgáltatást? Láttunk már ilyet, hogy magáncég a házipénztárból kihordott 1 milliárd forintot, és utána eltűnt vele, ahogy a Quaestor esetében is ez történt.
A törvényjavaslat szövege alapján a többségben állami tulajdonban álló és közfeladatokat ellátó, közpénzzel gazdálkodó Magyar Posta és annak leányvállalatai, továbbá a többségében magántulajdonban álló FHB-csoport és a takarékszövetkezetek közösen használnának informatikai rendszert. Erről tudott az Országgyűlés, vagy van valamilyen információ róla? Milyen informatikai rendszert használnak közösen? Milyen adatokat tartalmaz ez az informatikai rendszer? Miért van szükség közösen használt informatikai rendszerre? Milyen fejlesztéseket kellett ezzel kapcsolatban végrehajtani, azokat ki fizette? Ki végzi ennek a fejlesztését? Mennyibe kerül a Magyar Postának ennek a fenntartása? Ki felel az adatok tárolásáért?
Tehát sok-sok olyan kérdés van, ahol, említettem, megjelenik egy magántulajdonú érdek ebben az egész gyönyörű szép elképzelésben, aminek az adatait, információit önök eltitkolják. Erről szólt a postatörvény, és erről szólnak azok a bírósági eljárások, amelyeket el kellett indítanom, hogy ezekhez az adatokhoz hozzáférjünk.
Amíg nem ismerjük meg és nincs ezekre a kérdésekre válasz, csak annyi állapítható meg, hogy nemzetbiztonsági kockázatot rejt a javaslat, és ahogy korábban is kifejtettem már, számunkra is nagyon fontos a Magyar Posta sorsa, az a 150 év, amit ez a cég felmutat, és nem kívánunk asszisztálni leépítésekhez, magánérdekek érvényesítéséhez, és nem fogjuk ezt a törvényjavaslatot támogatni. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiból.)
