DR. BÁRÁNDY GERGELY,
DR. BÁRÁNDY GERGELY,
DR. BÁRÁNDY GERGELY, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Azt gondolom, hogy amikor ezt a témát tárgyaljuk, akkor elsőként azt azért érdemes feleleveníteni, hogy az alkotmányozás során a kormány és a kormánypártok a közvetlen demokráciára a legsúlyosabb csapást akkor mérték, amikor megváltoztatták a népszavazás érvényességére és eredményességére vonatkozó szabályokat. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy mióta ez a rendelkezés hatályba lépett, azóta egyetlen eredményes és érvényes népszavazás nem volt Magyarországon.
Éppen ezért persze fontos kérdés, de ehhez képest marginális kérdés, amiről ma tárgyalunk, ennek a változásnak vagy változtatásnak a visszaalakítása, ami elsődlegesen fontos lenne ahhoz, hogy Magyarországon ismét működjön a közvetlen hatalomgyakorlásnak ez az intézménye. Érdemes lenne továbbá átgondolni azt is, hogy a népi kezdeményezés intézményét visszahozzuk a jogrendszerbe. Tudom azt, hogy az elmúlt ciklusban számos kellemetlen vitát eredményezett ez önöknek, ettől függetlenül, bár Magyarország alapvetően nem a közvetlen demokrácia elveire épül, azért a közvetlen demokráciának ezt a két intézményét érdemes volna egyrészt megtartani, másrészt pedig olyan módon megtartani, hogy azt használni, azt érvényesíteni is lehessen, mert hiába vannak szabályok arra vonatkozóan, hogy hogyan lehet aláírást gyűjteni, hogyan lehet népszavazást kezdeményezni, ha praktikusan arra alig van remény, hogy egy érvényes és eredményes népszavazást lehessen tartani.
Ismét itt emlékeztetnék arra, hogy abban az esetben, ha ezek a szabályok lettek volna érvényben, hatályban az elmúlt, most már közel 30 évben - 27-28 évben -, akkor ez alatt az időszak alatt, azaz közel három évtized alatt összesen kettő érvényes és eredményes népszavazás történhetett volna Magyarországon. Azt gondolom, amikor erről a témáról beszélünk, akkor elsősorban ezt érdemes az asztalra tenni, és kérni, sőt mi több, követelni a kormánypártoktól azt, hogy erre irányuló változtatási javaslatot nyújtsanak be, illetve erről szóló egyeztetést kezdeményezzenek.
A másik, ami konkrétabb előzménye ennek a benyújtott javaslatnak, azt mindenki tudta. Répássy képviselő úr utalt is rá, hogy nyilvánvalóan ebben a vitában szó lesz erről. Természetesen szó lesz erről. Szó lesz arról, hogy az elmúlt időszak, és fogalmazhatok inkább úgy, hogy a közelmúlt eseményei rávilágítottak a népszavazási eljárás szinte összes problémás pontjára. Történt ez azért, mert volt egy olyan népszavazási kezdeményezés a Szocialista Párt részéről a vasárnapi boltzárról, zárvatartásról, amiről a kormány úgy gondolta, hogy mindenáron meg kell akadályozni, hiszen minden felmérés azt mutatta, hogy a társadalom 70-75-80 százaléka - felméréstől függ, hogy mennyit mondtak, de körülbelül ezek a számok szerepeltek - ellenzi a vasárnapi boltzárat, és támogatna egy ilyen népszavazási kezdeményezést. Éppen ezért a legkülönfélébb módszerekkel vetettek gátat, a Nemzeti Választási Bizottság és a Nemzeti Választási Iroda hathatós és tevékeny részvételével és asszisztenciájával annak, hogy a Szocialista Párt népszavazási kezdeményezése sikeres lehessen. Márpedig, ha önök az összes jogszerű és egyébként a jogszerűség határán az én meglátásom szerint lényegesen túlmutató eszközt felhasználják, akkor az értelemszerűen rámutat arra, hogy milyen problémák vannak ma a népszavazási eljárással kapcsolatban, és hol szükséges ezeken módosítani.
Természetesen a leg… - hát, hadd fogalmazzak így -, a legalja ennek a folyamatnak az volt, amikor bizony a Fidesz egyik alelnökéhez köthető kopasz verőemberek akadályozták meg az MSZP képviselőjét abban, hogy benyújthassa a népszavazási kezdeményezést. Nemcsak azért érdemes ezt itt felemlíteni, mert egyrészt egy ilyen fölött szemet hunyni nem lehet, ha erről a témáról beszélünk, és nemcsak azért, mert ez nemcsak a népszavazást, hanem alapvetően a demokratikus rendet veszélyeztette már Magyarországon, hanem azért is, mert ha ez az esemény nincsen, nincs ez az esemény, ami nemcsak hazánkban, hanem nemzetközi szinten is közfelháborodást keltett, akkor ez a javaslat ma nincs előttünk. Ezt biztosan tudom mondani.
Azért tudom ezt ennyire határozottan és biztosan mondani, mert a Nemzeti Választási Iroda vezetője már hónapokkal ezelőtt - sőt, talán nem túlzok, ha években mérem ennek az idejét - elmondta azt, hogy milyen problémák vannak a választójogi rendszerrel, és milyen problémák vannak a népszavazással kapcsolatban. A Választási Iroda vezetője számos konferencián - számos olyanon is, ahol egyébként én is jelen voltam, akár hallgatóként, akár előadóként - elmondta ezeket a problémákat. A kormányzat a füle botját nem mozdította erre. Magyarán, ha nincs ez a botrány, nincs ez a példátlan támadás a demokrácia ellen, akkor ez a javaslat sincs ma előttünk. Ennyi haszna legalább volt.
Azt gondolom, hogy amikor megítéljük azt, hogy támogatható vagy nem ez az előttünk fekvő javaslat, illetve hogyan állunk hozzá, akkor ezeknek az előzményeknek az ismerete és ismertetése elkerülhetetlen. Már csak azért is, mert ahogy fogom ismertetni, a Választási Iroda vezetőjének a javaslataiból számos elem nem került beépítésre ebbe a törvénybe.
(10.20)
Az egyetlenegy dolog, amit szabályozni kíván, az az, amiből közbotrány lett. Ez még egy olyan arra utaló jel, hogy semmi mást nem szolgál ez, mint hogy e tekintetben a kedélyeket csillapítsa, és lehetőség szerint még egy ilyen közbotrányra alapot adó helyzetet ne tegyen lehetővé a jövőben a jogrendszer. Ez egyébként mellesleg egy jó mellékhatása ennek a javaslatnak.
Ami tehát pozitívum és pozitívumként szeretném kiemelni belőle, az az, hogy a benyújtási moratórium szabályain jelentősen enyhít. Azonban ahogy mondtam, és itt szeretnék konkrét is lenni, a Nemzeti Választási Iroda honlapján található tervezetekből számos elemet nem vett át a javaslat, ezek kimaradtak a benyújtott törvényjavaslatból. Ilyen például a népszavazáshoz való alanyi jog korlátozására kitalált és a gyakorlatban teljesen értelmetlen támogató aláírás. Ez jelenleg 20-30 választópolgárt jelent. Szóval, ezeknek a számát drasztikusan növelni kívánták legalább 200-250 főre, érdemes lett volna ezt is megfontolni.
Elhagyták az ügyfélkapus benyújtásra vonatkozó észszerűtlen felvetéseket, elhagyták azokat a rendelkezéseket, amelyek az NVB jogkörét növelték volna, itt a jelenlegihez képest több esetben formai szempontból visszautasíthatta volna a népszavazási kezdeményezéseket. De továbbmegyek: az elmúlt időszak tapasztalatai szerint mind a Nemzeti Választási Bizottság, mind a Kúria a népszavazás jogintézményére vonatkozó szabályoknak a kezdeményezők és a választópolgárok szempontjából indokolatlanul szűk, megszorító, nemegyszer önmagának is ellentmondó, a korábbi alkotmánybírósági gyakorlattal tételesen ellentétes értelmezést fogadtak el, ami ténylegesen a részvételi demokrácia kiüresítéséhez vezetett, zárójelbe teszem: természetesen amellett, hogy ezt a jogszabályok is megfelelőképp elősegítették.
Az MSZP-nek volt egy saját törvénymódosító javaslata, amelyet önök tegnap a szavazáskor elutasítottak, azaz annak a tárgysorozatba vételét, a megtárgyalását sem tették lehetővé. Ezeknek a célja vagy ennek a javaslatnak a célja az lett volna, túlmenően egyébként a jelenlegi előttünk fekvő javaslaton: a népszavazási kérdésekkel szemben támasztott követelmények egyértelművé tétele, a népszavazási eljárás szabályainak egyértelmű meghatározása és a népszavazás jogintézményének a védelme.
Amit a leginkább hiányolunk az előttünk fekvő javaslatból, és a mieinkben szerepeltek, ebből szeretnék néhány szempontot felvillantani. A népszavazási kérdés egyértelműségére vonatkozó törvényi követelmény pontos meghatározása lett volna, illetve lenne szükséges. A mai joggyakorlat elképesztő. Ha a köznapi szóhasználatnak megfelelő a kérdés, azt a jogalkotói egyértelműség követelményét sértőnek tekintik, míg ha precíz kérdés kerül eléjük, azt a választópolgár számára minősítik érthetetlennek. Tudják, ez a „van sapka vagy nincs sapka rajta” tipikus esete, ami kifejezi, hogy a kérdésnek elsősorban a választópolgár számára kell egyértelműnek lennie. Tehát ez lenne a jobb megfogalmazás, hogy nem a törvényi szempontból kell hogy egyértelmű legyen elsősorban, hanem a választópolgár számára kell egyértelműnek lenni, hogy mi az elérni kívánt cél, az Országgyűlés számára pedig elegendő, ha az eredményes népszavazásból következő döntés irányát jelöli ki a kérdés.
Másrészt a népszavazással szembeni jogszabályi korlátokat megszorítóan kell értelmezni - ez volna a helyes. Jelenleg ugyanis az Országgyűlés hatáskörének korlátaira, valamint a tiltott tárgykörökre vonatkozóan mind az NVB, mind a Kúria olyan kiterjesztő értelmezést fogadott el, amely alapján érdemi társadalompolitikai vagy gazdasági kérdésben lényegében nem tartható népszavazás. A párhuzamos népszavazási kezdeményezésekre vonatkozó jelenlegi abszurd szabályozás hatályon kívül helyezése mellett a népszavazás elrendelésében állít fel párhuzamossági moratóriumot.
Ennek megfelelően azonos tárgyú kérdésekben is elindulhat az aláírás gyűjtése. Az Országgyűlés népszavazást pedig abban a kérdésben rendel el, amely esetében a népszavazási aláírások szükséges számának meglétéről elsőként tájékoztatták. Ez a szabályozás a komoly társadalmi tárgyú kérdés megfogalmazója számára biztosítja az elsőség jogát, nem pedig a választási iroda sorszámkiadó automatájához való hatékony nyomakodáshoz fűz közjogi követelményeket.
Amit szeretnék még kiemelni, és itt csak egy mellékszálként: örülök annak, hogy államtitkár úr itt már az expozéban másként fogalmazott, de meglehetőségen cinikusnak tartjuk az indokolását bizonyos helyeken a törvényjavaslatnak. Például, amikor azt írja szó szerint, hogy az azonos tárgyú népszavazási kezdeményezések benyújtására vonatkozó moratórium lejártakor az esetleg kialakuló visszás helyzetek megelőzésére szolgál majd ez a törvényjavaslat. No, hát a 2016. február 23-ai eseménysor után ezt az „esetleg” szót, azt gondolom, hogy nyugodtan ki-hagy-hatták volna az indokolásból, ahogy egyébként államtitkár úr helyesen ki is hagyta a saját mondandójából.
A saját javaslatunkban szereplő célok és eszközök többségében nem jelennek meg a javaslatban, itt visszautalnék az ottani megfogalmazásra, a javasolt célok közül az a), b) pont alatti egyáltalán nem és a c) pont alatti részben. Ez az egyetlen részbeni azonos-ság a versengő kezdeményezések problematikájára vonatkozik, a valós társadalmi támogatottságú kérdéseknek biztosít előnyt. Ez a megoldás jobb, ahogy Répássy képviselő úr is elmondta, mint a jelenlegi, de a mi meglátásunk szerint nem teremt egyenlő versenyfeltételeket még így sem, mert ha például egy kérdést az NVB hitelesít, és egy másik párhuzamos kezdeményezést nem, a Kúria jogorvoslati eljárás során viszont mindkettőnek zöld lámpát biztosít, akkor valójában a Kúria döntéshozatali sebes-sége dönti el, ki lehet a több aláírást összegyűjtő, vagy legalábbis nagyon jelentős előnyt élvez.
Hiányzik a javaslatból az a garanciális rendelkezés, ami jelentősen csökkentené a Kúria döntésére rendelkezésre álló határidőt, itt 90 napról például 30-ra; másrészt rögzíteni kellene, hogy a vázolt példában lehetőleg egyidejűleg kell meghozni a kúriai döntést annak érdekében, hogy ne a kúriai döntés időbeliségéből fakadjon bármely kezdeményező versenyelőnye. Az NVI javaslatában még az NVI elnöke állította volna elő az aláírásgyűjtő ív mintapéldányát. A javaslat ezt a megoldást nem veszi át, ugyanakkor az NVI adja ki a sorszámmal ellátott valamennyi aláírásgyűjtő ívet. Itt a pénzügyi szankció a le nem adott ívek esetén ezer forint. A javaslat tehát, és ezt kritikaként mondom, elfogadhatatlan módon fenntartja a Kúria 90 napos jogorvoslati határidejét.
Összefoglalóan, tisztelt elnök úr, még egy 30 másodpercet kérnék. (Jelzésre:) Köszönöm szépen. A kormányzati javaslat fontos garanciális szabályokat nem tartalmaz. Tehát a népszavazási kérdés tartalmát illetően, itt tiltott tárgykörök értelmezésének a szűkítésére gondolok, és gyakorlatilag ez a javaslat kizárólag a benyújtási versengést oldja meg. Éppen ezért tehát a javaslat felemás, és nagyon sok minden hiányzik belőle, örültünk volna, hogyha ennél egy komplexebb javaslat kerül a Ház elé.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Dr. Schiffer András tapsol.)
