SZELÉNYI ZSUZSANNA
SZELÉNYI ZSUZSANNA
SZELÉNYI ZSUZSANNA (Független): Köszönöm szépen. Kedves Képviselőtársaim! Az erőszak mindig a hatalomról szól. Azt üzeni, hogy az enyém vagy, azt teszek veled, amit akarok. Bármelyikünk gyereke lehet kiszolgáltatva erőszaknak, hiszen a gyerekek többnyire függő helyzetben vannak valakitől, vagy talán minden esetben. És nincsenek felvértezve arra, hogy ellenálljanak a különböző erőszakos akcióknak.
Az erőszak sokféle arcú. Szóbeli megalázás, fizikai bántalmazás, szexuális erőszak - mind-mind az erőszak rettenetes körébe tartozik. Ráadásul nem függ társadalmi státusztól sem. Magasan képzett, magas intellektusú emberek, magas státuszban ugyanolyan gyakran erőszakoskodnak, mint azok, akik nincsenek hatalmi helyzetben, vagy nem olyan nagyon képzettek. Akik viszont hatalomban vannak, azokban nagyon gyakori a sérthetetlenség érzése. A sérthetetlenség pedig erőszakra adott válaszainkat lecsökkenti. Az erőszakos eseteknél a sérthetetlenség érzése áll szemben a mérhetetlen megaláztatással, az önbizalomhiánnyal, a bujdokolással, azzal, hogy nem merünk segíteni valakinek, a magánnyal. A sérthetetlenség érzése szemben áll azokkal, akik bántalmazást szenvednek el.
A Kiss László-botránynak is egyértelműen ez a tapasztalata. Amikor egy nemzeti hősről kiderül, hogy undorító bántalmazó volt, amit eltitkolt ország-világ előtt, akkor az első reakció az, hogy összezár mögötte a hatalmi elit. Ismerjük ezt a jelenséget. Így volt ez akkor is, amikor Dominique Strauss-Kahnról, a nemzetközi monetáris hatóság nagy hatalmú elnökéről derült ki, hogy erőszakoskodott. Ez volt a Zsanett-ügyben, amikor rendőrök erőszakoskodtak csoportosan. Így volt Damu Rolandnál, akiről celebként nehezen volt elhihető az erőszakoskodás. De mindegyik esetben kiderült, hogy bizony ez történt. Strauss-Kahn nemcsak egy erőszakos személyiség volt, az ő botránya során hatalmas mennyiségben, nagy számban hullottak politikusfejek Franciaországban.
Rendőr, politikus, celebritás, mindenki lehet erőszakos. Nem függ az erőszak a társadalmi státusztól. Ezért is nagyon fontos, hogy ez a bizonyos Kiss-ügy napvilágra került végre. Pont akkor, amikor az UNICEF pár éve egy nagyon komoly jelentést jelentetett meg arról nemzetközileg is és Magyarországon is, hogy milyen drámai viszonyok vannak az erőszak tekintetében a sport területén. A sportban, amelynek alapvető funkciója az örömforrás, az, hogy szeretik csinálni, mindenki, gyerekek és felnőttek, ami egészséges, ami az ember testét edzi, ami alapvetően örömforrás.
Az UNICEF magyarországi vizsgálatából kiderült, hogy a magyar sport világában a fiatalok 70 százaléka szenved megaláztatástól, verbális erőszaktól, 39 százalékuk rendszeres fizikai bántalmazást szenved el, és 31 százalékuk, az egyharmaduk szexuális erőszak áldozata is. Egészen iszonyatos számok ezek! Kiderült, hogy a sportban az erőszak tabu. Ma is ezeket a falakat feszegetjük, amikor erről az ügyről beszélünk. Felnőtteknél is tabu, nemhogy a gyerekeknél, akiknek ilyen hatalmas aránya szenved akár szexuális erőszaktól, beavatási szertartásoktól.
Kiderült az, amit egyébként is tudunk az erőszakos eseményekről, hogy a függő viszonyban lévő fiatalok a megfelelési kényszer hatása alatt, a teljesítménykényszer hatása alatt segítség híján elképesztő módon ki vannak téve az erőszaknak. Lelki megaláztatásnak, erőltetett kockázatvállalásnak, fizikai büntetésnek, doppingnak, mindenféle tiltott és egészségtelen szerek használatának és egészen sok esetben szexuális erőszaknak. Mindez elfogadhatatlan.
Ahhoz, hogy a magyar sport a Kiss-ügy kapcsán megtisztuljon és előreléphessenek, levelet írtam Borkai Zsoltnak, a Magyar Olimpiai Bizottság elnökének, hogy széles körű vizsgálatokat kezdeményezzen, és tárja fel az erőszak helyzetét a sportban, valamint Gyárfás Tamásnak is természetesen. Nagyon fontos, hogy a MOB olyan etikai kódexet állítson elő, ami egyértelmű módon elítéli az erőszakot, és segítséget nyújt azoknak, akit bántalmaznak. Természetes módon minden segítséget meg kell adnunk.
A kormány dolga pedig az, hogy végre elfogadtassa és bevezesse Magyarországon az isztambuli egyezmény szabályait, amely fiatalokat, felnőtteket, nőket megvéd az erőszaktól, kampányt indít az erőszak ellen, és széles körben megbünteti és elfogadhatatlanná teszi ezt a jelenséget Magyarországon. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Bangóné Borbély Ildikó és dr. Szél Bernadett tapsol.)
