KEPLI LAJOS
KEPLI LAJOS
KEPLI LAJOS (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Engedje meg, hogy miután néhány jobbikos férfi képviselőtársammal képviselő asszonyok gyűrűjében itt maradtunk, azzal a mondattal kezdjem napirend utáni felszólalásomat, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom mind a családon belüli, mind pedig a családon kívüli erőszak minden formáját elítéli, legyen szó akár fizikai, pszichikai vagy verbális erőszakról.
Mai témám pedig az elárverezett Natura 2000 területek, ugyanis Magyarországon a mintegy 4,3 millió hektár termőföldből 520 ezer hektár tartozik a Natura 2000 besorolás alá. Ezeken a területeken, ugye, képviselőtársaim is jól tudják, hogy az uniós szabályok, valamint a közjólét fenntartása értelmében csak olyan mezőgazdasági tevékenységet lehet folytatni, amely összehangolja a termelés szempontjait és a szántóföldet élőhelyül használó állatfajok megőrzését. Ez ügyben az utóbbi időben több természetvédelmi szervezet és maga a Jobbik is intézett már felszólalást, kérdést Fazekas Sándor miniszter úrhoz. Mégpedig a tekintetben, hogy ezeket a Natura 2000 területeket ugyanúgy elárverezik a földárverések során, mint bármilyen más szántóföldet, nincsenek tekintettel a természetvédelem érdekeire. Az egyes fajok élőhelyeit ezek a megfelelő gazdálkodás mellett megőrzött szántók és legelők jelentik, ezért is nagyon fontos ezen területek megőrzése.
(19.40)
A Kiskunság, a Hevesi-sík és a Mosoni-sík területén jelentős területek válhatnak a földárverések részévé. Ezek a területek több madárfajnak adnak otthont és szaporodási területet, például a fokozottan védett túzoknak. Félő, hogy a magánkézbe kerülést követően olyan mértékű környezetrombolással járó tevékenységet fognak folytatni az új tulajdonosok, ami nem teszi majd lehetővé az egyes védett madárfajok fennmaradását.
Eddig az ilyen besorolású földek esetén haszonbérlés volt a jellemző, és a földhasználatot kormányrendelet írta elő. Félő, hogy a magánkézbe kerülést követően a Natura 2000 besorolású földek esetében az állam közvetlen beavatkozási lehetősége megszűnik, így az állam a földjeivel együtt a természeti értékek megőrzését segítő tulajdonosi jogait is elveszíti. Társadalmi érdekből, közérdekből vagy az egészséges környezethez való jog érvényesülése érdekében szükség lehet a tulajdonjog korlátozására, Fazekas Sándor miniszter úrnak meg kell tagadnia az engedélyt, az árverésre bocsátás előtt is élnie kell ezen jogával.
Felhívnám képviselőtársaim figyelmét, hogy a Natura 2000 besorolású területek nem szabályszerű használata kötelezettségszegési eljárást vonhat maga után az Európai Unió részéről. További aggodalomra ad okot az Európai Bíróság egy 2014-es állásfoglalása a Natura 2000-es területek kapcsán: a tagállamok kötelesek javaslatot tenni az Európai Bizottságnak egy Natura 2000-es terület visszaminősítésére, tehát a rendszerből való kikerülésére, ha a terület tulajdonosa ezt kéri, és bizonyítja, hogy a terület környezetrombolása miatt a terület nem tud hozzájárulni a Natura 2000 természetvédelmi céljaihoz.
Korábban is feszültség volt érzékelhető a tulajdonosok és a beruházók, valamint a természetvédők között: a beruházók jellemzően általuk észszerűtlenül szigorúnak tartott természetvédelmi szabályokba és megszorításokba ütköznek, a természetvédő szervezetek és aktivisták pedig gyanakvással és kétkedéssel szemlélik a beruházásokat kísérő intézkedéseket. Az ingatlantulajdonosok folyamatos értékcsökkenés miatt panaszkodnak, ezért kibúvókat keresnek, szeretnék kivetetni a földjeiket a Natura 2000 besorolás alól, mert szerintük az már nem szolgál természetvédelmi funkciókat. A természetvédelmi hatóságok ezeket az indítványokat általában rendre elutasítják, azonban a korábban említett uniós ítélet változtathat ezen a szokáson.
Egy tervezett beruházás hatásairól részletes hatásbecslést kell készíteni, ami alapján meggyőzhetőek a természetvédelmi hatóságok arról, hogy a beruházás nem fogja hátrányosan befolyásolni az adott természeti terület épségét. Ha a hatásbecslés kedvezőtlen eredménnyel zárul, akkor csak kiegyenlítő intézkedések mellett lehet olyan társadalmi vagy gazdasági érdek alapján engedélyezni a beruházást, ami felülírja a természetvédelem érdekeit, ilyen érdekeket pedig rendkívül nehéz valószínűsíteni egy magánberuházás során. Egy korábbi esetben, a balatonfenyvesi kikötő építésénél sem készült el a megfelelő megnyugtató hatástanulmány, ezért okunk van feltételezni, hogy a jövőben értékesített területek esetén sem lesz másként, és megint a haverok járnak jól. A kivitelező Előny Kft.-hez olyan nevek köthetők, akik a korábbi években részesei voltak több gyanús ügyletet lebonyolító vállalkozásnak, például a sikertörténetnek nem nevezhető HospInvestnek.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ezen területeknek a legjobb gazdája az állam kell legyen, ezért felszóljuk újra a kormányt, hogy ne herdálja el a területeit, különösen a Natura 2000-es természetvédelmi területeknél figyeljen oda arra, hogy ezek a természeti értékek megőrzésre kerüljenek. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)
