HARRACH PÉTER
HARRACH PÉTER
HARRACH PÉTER (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az elmúlt héten több olyan kérdés került napirendre, ami érintette az emberi jogokat vagy az állampolgári jogokat. Ezek közül kettőről szeretnék röviden szólni. Természetesen köztük van az, amiről ma már elég sok szó hangzott el, a szabad vasárnap is, de először talán néhány mondatot az alkotmány kibővítéséről.
Tudjuk azt, hogy az alkotmányban szó van a különleges jogrendről is, ez öt esetben kerül megvalósításra, és most van egy olyan helyzet, éppen a terrortámadások következtében, ami eddig nem volt, tehát szükség van egy újabb megjelölésére is. Ebben a helyzetben azonban valamelyest vissza kell fognunk az emberi jogok érvényesülését. Éppen ez ad vitára okot. De kérdés az, hogy amikor különböző jogok ütköznek, akkor melyiknek van nagyobb ereje. Ebben az esetben nyilván a társadalom egészét érintő veszély fontosabb, minthogyha bizonyos jogokat, a közlekedés szabadságát vagy bármit visszafogunk. Talán mondhatnék egy olyan példát, ami egy esopusi hasonlatnak tűnik: amikor a bárányoknak joga van legelni a réten, de jön a farkas, akkor nyilván beterelik őket a karámba. Ha valaki azt mondja, hogy én élni akarok a jogommal a mezőn, az bizony rosszul jár. Hát, ez lehet, hogy egy egyszerű hasonlat, de azt hiszem, hogy ebben az esetben igaz. (Közbeszólás az MSZP oldaláról: De szép hasonlat!) Tehát akkor, amikor némi jel mutatkozott arra, hogy a parlamentben egyfajta egység kialakul annak érdekében, hogy az alkotmányt ki kell bővíteni, akkor üdvözölnünk kell ezt a lehetőséget, és meg kell tennünk ezt, éppen a társadalom egészének érdekében.
És a másik kérdés, amiről már szó esett, a szabad vasárnap. Ezzel kapcsolatban, mivel az eredeti ötlet a mienk volt, ha a megvalósulás módja nem is, azt kell mondanom, hogy a kereszténydemokraták (Dr. Szél Bernadett: Miért, nem egy kormányban vagytok?) megértik a kormány szempontjait, elfogadják a döntését, de továbbra is fenntartják véleményüket, amely egy értékalapú politizálás eredménye, és kitartunk a mellett a 200 ezer munkavállaló mellett, akik, ha ez megvalósul, kénytelenek lesznek vasárnap is dolgozni ahelyett, hogy a családjukkal otthon lennének. Van, akinek ez nem szempont. Én azon vagyok ledöbbenve, hogy egész Európában a szakszervezetek a szabad vasárnap gondolatát képviselik, Magyarországon is még az MSZOSZ is aláírta a „szabad vasárnap chartát” annak idején, és amikor ez megvalósulásra került, szocialista politikai nyomás hatására elálltak ettől. Kérdezem: ki képviseli ma Magyarországon a munkavállalók érdekeit? (Dr. Szél Bernadett: A KDNP!) És ki képviseli ma Magyarországon a multinacionális cégek érdekeit, akik eddig is több pénzt vittek ki az országból, és ezután talán újból sokat fognak?
Miből indultunk ki annak idején, amikor ez a gondolat megszületett? Abból, hogy ezeket a munkavállalói jogokat képviseljük, méghozzá a meglévő törvény alapján, hiszen a munka törvénykönyvében a közös pihenőnapot, a vasárnapot biztosítjuk az emberek számára. Persze vannak kivételek. De ezek a kivételek oly mértékig megszaporodtak az idő során, hogy gyakorlatilag már általános szabállyá vált a foglalkoztatás.
Mi azt képviseljük továbbra is, hogy a munkavállalók részére érték a szabad vasárnap, és bármikor lehetőség lesz ennek megvalósítására, mellette leszünk. Ha a parlamentben szavazás történik ezzel kapcsolatban, természetesen mi nem a munkaadók, hanem a munkavállalók oldalán fogunk állni, és nem szavazzuk meg az ő szabadságuk korlátozását. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)
