PÓCS JÁNOS,
PÓCS JÁNOS,
PÓCS JÁNOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot a kormány T/12367. számú irományszámon nyújtotta be az Országgyűlés elé. A módosítás az adminisztrációcsökkentést és a környezetvédelmi célok érvényesítését szolgálja. Ki-bő-víti a gépjárműátalány-díjfizetés lehetőségét, megkönnyíti az egyéni hulladékkezelő kötelezettségének teljesítését, valamint jogértelmezést segítő, pontosító rendelkezéseket tartalmaz.
Tisztelt Ház! 2016. január 1-jétől a gépjárművek esetében egy egyszerűsített átalányfizetési lehetőség kerül bevezetésre, amely intézkedéssel közel 1200 gazdálkodó, gépjárműgyártó és -forgalmazó adminisztrációs terhei enyhültek. A termékdíj-sza-bá-lyo-zás tárgyi hatálya számos olyan termékcsoportot érint, ami a gépjárművek részét képezi. Ebbe a körbe tartozik a gumiabroncs, az akkumulátor, a kenőolaj, az elektromos és elektronikai berendezés. Egy átlagos kompakt személyautó esetében a járműbe beépítésre kerülő termékdíjköteles termékek után megfizetendő termékdíj átlagosan csupán 5 ezer forint körül alakul. A jármű forgalmi árához viszonyítva ez körülbelül a 0,2 százalékát teszi ki a fogyasztói árnak, ugyanakkor a sok termékdíjköteles alkatrészre tekintettel tetemes adminisztráció terheli, melyeket külön-külön anyagáramonként kell elkészíteni és az adóhatóság részére bevallani. Az iparágból jelzett problémára a gépjárműátalány-díjfizetési lehetőség nyújtott eddig megoldást.
Az átalánydíj lényege, hogy az előbbiekben meghatározott termékdíjköteles alkotórészek tényleges termékdíjához igazodó egységes díjkategóriák kerülnek kialakításra, melyet külön elszámolás és dokumentálás nélkül, átalányként fizet ki a forgalomba hozó a gépjármű első forgalomba hozatala, saját célú felhasználása vagy a készletre vétele során. Az átalánydíj mértékét az egyes járművekben található termékdíjköteles alkatrészek és tartozékok átlagos tömegének kollektív díjtétellel történő szorzatainak összegéből adódó érték ezer forintra történő kerekítése adja.
(16.20)
A nem kizárólag személygépjárművet és motorkerékpárt, hanem kishaszongépjárművet és autóbuszt is forgalmazó importőr vállalatok adminisztratív terhei azonban valójában akkor csökkennének érdemben, ha e járművekre is alkalmazhatóvá válna az átalánydíj-fizetés lehetősége. Ennek hiányában azonban akár duplája is lehet az érintettek adminisztratív terhe, ugyanis a termékdíj-kötelezettség teljesítésének módja a különböző járművek esetében eltérő. Iparági becslések szerint a Magyarországon éves szinten forgalomba hozott kishaszon-gép-jár-mű-vek száma megközelítőleg 17 ezer darab, az új autóbuszok száma 550 darab. A megoldási lehetőséget a T/12367. számú törvényjavaslat tartalmazza, amely szerint 2017. január 1-jétől a kishaszongépjárművet és autóbuszt gyártók és importőrök számára is megnyílik a lehetőség az egyszerűsített szabályok alkalmazására. Ez közel 31 gazdálkodót érint majd az egyszerűsítés során.
A gépjárműátalány 2016. január 1-jén történő bevezetésétől eltelt időszaki adatok azt mutatják, hogy a költségvetési bevételeket jelentősen nem befolyásolta. A kismértékű költségvetésibevétel-emelkedést a gépjármű termékdíjköteles alkotóelemeinek és alkotórészeinek átlagos tömegének felfelé kerekítése okozza. Az adatok visszatükrözik, hogy ezek alapján a 2015. évben tett átalánydíjmértékek megfelelően kerültek megállapításra. Ezek alapján a gépjárműátalány kiterjesztése az autóbuszokra, illetve a kishaszongépjárművekre ugyancsak nem okoz majd költségvetési bevételt torzító hatást.
Tisztelt Képviselőtársaim! A termékdíj kötelezettje a termékdíj-kötelezettségét saját választása szerint teljesítheti kollektív módon, egyéni hulladékkezelést választóként vagy átalánydíj megfizetésével. Az egyéni hulladékkezelést választók fizetendő termékdíja a tárgyévi hulladékhasznosítási teljesítményük függvénye. Az egyéni hulladékkezelést választóknak a hulladékgazdálkodási teljesítmény tervezése során jelenleg a tárgyévi kibocsátást kell alapul venni.
Az éves kibocsátás csak a tárgyévet követően válik ismertté, ezért az érintett gazdálkodóknak nehézséget okoz a kívánt hasznosítási teljesítmény elérése érdekében a hasznosítandó termékdíjköteles termékből képződő hulladék mennyiségi becslése. Kifejezetten igaz ez azon termékek esetében, amelyeknek forgalmazott mennyisége szezonálisan ingadozik, például a gumiabroncs. A javaslat szerint azon gazdálkodóknak, akik a tárgyévet megelőzően is az egyéni hulladékkezelést választották, a tárgyévet megelőző évi kibocsátásuk képezi a számítás alapját. Ettől eltérő esetben a hatályos szabályozással megegyezően a tárgyévi kibocsátást kell figyelembe venni. A rendelkezésben foglaltakat termék- és anyagáramonként külön szükséges vizsgálni.
A javaslat szerint továbbá a termékdíjköteles termékekből képződő hulladékok gyűjtését az egyéni hulladékkezelők nemcsak kizárólag végfelhasználó kötelezettől gyűjthetik a törvényjavaslat elfogadása esetén.
2016-ban az egyéni hulladékkezelést választó kötelezettek száma 66, amely 13 százalékos csökkenést jelent a 2014. évi adatokhoz viszonyítva, a 76 egyéni teljesítőhöz képest. A kötelezettség teljesítésének az érintett gazdálkodók által kért módon történő könnyítésével várhatóan elérhető, hogy a gazdálkodók nagyobb száma választja majd a termékdíj-kötelezettség teljesítésének ezen módját.
Tisztelt Képviselőtársaim! A javaslat szerint nem kellene termékdíjat megfizetni az újra-használatra előkészítés vagy az újbóli felhasználásra előkészítés során előállított termékdíjköteles termékek esetén. Kizárólag a termékbe újonnan beépített termékdíjköteles alkotórészek és tartozékok után kellene a termékdíjat megfizetni, ezáltal a termékdíj-szabályozás segíti az ilyen, környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási szempontból kedvező tevékenységet végző vállalkozások hazai elterjedését, továbbá rendelkezésre állnak majd a tevékenységhez kapcsolódó forgalmi adatok.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy az államtitkár úr is elmondta, a javaslat szerint 1900 forint/kilogrammról 57 forint/kilogrammra mérséklődik a hajlékony falú műanyag hűtőtasak, valamint hűtőtáska után fizetendő termékdíj mértéke. E termékek használata ugyanis nem a vásárlók környezettudatos gondolkodásának hiányára utal, a fogyasztók alapvetően élelmiszer-biztonsági okból vásárolják ezeket a termékeket. Ezeknek létezik ugyan tartós alternatívája, azonban azok a kereskedelmi egységekben nem minden esetben érhetőek el, illetve áruk lényegesen meghaladja a szóban forgó termék szintén nem alacsony, 500-700 forint/darabos árát. Ezek a zacskók ugyanakkor nem egyszeri használatra készültek, nem jellemző, hogy azonnal hulladékká válnának.
Tisztelt Ház! Megszűnik a biológiai úton lebomló szemeteszsák és az elkülönített hulladék gyűjtésére szolgáló zsák esetében a termék mindkét oldali felületét minimum 20 százalékban kivető feliratfeltüntetési kitétel. A megfelelő felirat feltüntetése esetén a termékek nem tartoztak a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény tárgyi hatálya alá, azonban a feliratozás a gazdálkodók számára sok esetben problémát jelent. A javaslat szerint a teljes mértékben megújuló alapanyagból készült, biológiai úton lebomló és az elkülönített hulladék gyűjtésére szolgáló zsák a Ktdt. tárgyi hatálya alá tartozik 2017. január 1-jétől, és felirattal nem kell ellátni a termékeket, a termékdíjat nem kell megfizetni. Ilyenformán azonban a termékek forgalmi adatai, illetve a vásárlói szokások változása könnyen nyomon követhetővé válik.
Tisztelt Képviselőtársaim! Pontosításra kerül a csomagolószer és a bérgyártás definíciója. A Ktdt. tárgyi hatálya alá tartozó csomagolószer meghatározása nem az értelmező rendelkezések között szerepel, hanem a termékdíjköteles termékek felsorolásánál, a Ktdt. 1. § (3) bekezdés b) pontjában. A módosító rendelkezés a fogalommeghatározást az értelmező rendelkezések sorába helyezi.
A jogértelmezést segítő pontosítások rendezik a háromszereplős gazdasági ügyletben részt vevők számát, a reklámhordozó papírra vonatkozó nyilatkozattétel esetét, az exportcélú átvállalás esetén a külföldre értékesítendő termékdíjköteles termék mennyiségét. Mindezek kizárólag technikai pontosítások.
2016. január 1-jétől a forgalomba hozatal és a saját célú felhasználás mellett a készletre vétel is kötelezettséget keletkeztető jogcím. Jelen módosítás a termékdíj-kötelezettséget átvállaló részére is lehetőséget ad a készletre vétel választására.
A csomagolószer esetén az átvállalás során fellépő értelmezési problémára válaszul a tervezett módosítás rögzíti, hogy az átvállalás a csomagolószer csomagolására nem terjed ki, azonban lehetőséget biztosít átvállalással érintett csomagolószer saját célú felhasználására is a továbbértékesítés mellett.
Tisztelt Ház! A Ktdt.-ben okafogyottá vált rendelkezések törlésre kerültek. A termékdíjbizottság a Ktdt. 2012. január 1-jei hatálybalépése óta nem alakult meg, és az azóta végrehajtott szervezeti átalakítás miatt indokolatlan egy civil felügyelő szervezet létrehozása és fenntartása. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak mint költségvetési szervnek a feladatai ellátásához szükséges forrás a költségvetési törvény alapján biztosított. A termékdíjbevételek a központi költségvetés részét képezik, amelynek felhasználását a Ktdt. nem szabályozhatja. Ennélfogva törlendő a Ktdt.-ből az a rendelkezés, amely szerint a termékdíjbevételek 5 százaléka, de legfeljebb 3 milliárd forint a NAV termékdíjköteles termékekkel összefüggő feladatainak ellátására szolgál.
(16.30)
A kormány döntése értelmében 2016. április 1-jén a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. megkezdte a működést. Ennek eredményeként a hulladékgazdálkodási közszolgáltatók feladatellátása kapcsán felmerülő közvetlen költségek közszolgáltatók részére történő megfizetése és a szükséges forrás szintén az NHKV Zrt. feladatkörébe kerülnek. Ennek következtében az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezetnek a 2017. év során a közszolgáltatók további támogatásával nem kell terveznie, amelyhez igazodva szükséges a Ktdt.-ben a feladatkör szűkítését átvezetni, a vonatkozó rendelkezéseket hatályon kívül helyezni.
Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem önöket, támogassák a T/12367. számú törvényjavaslat elfogadását, mely az adminisztrációcsökkentést és a környezetvédelmi célok érvényesítését szolgálja. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.
