SALLAI R. BENEDEK
SALLAI R. BENEDEK
SALLAI R. BENEDEK (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! Egész délelőtt jegyzeteltem itt, hogy felkészültnek tűnjek, és úgy látszódjon, hogy alaposan meghallgattam az önök érveit, amiket hangoztattak. De hát nagyon nehéz így beszélni erről az egészről, mert miközben betelepítés ellen beszélnek, és közben elmegyek a körúton a Szeráj nevezetű gyrososig, és két fideszes képviselő állán csurog a paprikás csípős szósz, ott eszi a muszlimoktól a gyrost, akik betelepültek - és itt közben beszélnek. (Derültség és közbeszólások a Jobbik és a Fidesz soraiban. - Az elnök csenget.) Nyilvánvalóan ennek a hangulata alapvetően befolyásolja a véleményemet, hogyan is ítéljem meg az álláspontjukat ebben az egészben.
Elsőként egyvalamit szeretnék leszögezni. Nagyon bízom benne, hogy ez kiderült a vezérszónoki körből, hogy a Lehet Más a Politika támogatja az elérendő célt, fontos célkitűzésnek tartja azt, hogy Magyarország nemzeti szuverenitása erősödjön, Magyarország határai védelmét erősítjük, és gyakorlatilag a bürokratikus túlkapásokkal szemben a Magyar Országgyűlés kiálljon amellett, hogy a Magyar Országgyűlésnek Magyarország területén elsődleges céllal kell meghatároznia azt, hogy mi történjen az országgal. Tehát ezzel a céllal, ami megfogalmazódik, azt hiszem, egyet lehet érteni, és ellenzéki képviselőként is azt mondom, hogy az az irány, hogy ennek a fejlesztésére van szükség, üdvözlendő.
De az a kérdés, hogy ez valóban ezt a célt szolgálja-e. Mert akkor nézzük meg, hogy mi ez a cirkusz, ami itt körülöttünk van. Megyek végig a vezérszónoki körön. Kósa frakcióvezető úr úgy kezdte, hogy mindig kivételes pillanat az Alaptörvényről tárgyalni. Hát, annyira nem kivételes, mert lassan már évente egynél többször jön vissza ide újra és újra ez a gránitszilárdságú Alaptörvény. Önök nem teszik annyira kivételessé, hogy az Alaptörvényről ritkán lehessen beszélni. Ugyanakkor nem mondja azt, hogy belátják, hogy 2011-ben rossz irányba mentek, és egy halom hibát követtek el, mert ezt még egyszer sem hallottuk; mindig csak azt, hogy a nemzet ügye miért indokolt.
Utána külön tetszett, amikor Kósa képviselő úr elmondta, hogy milyen fontos ez a hetes szám, mert az milyen pozitívat hoz, és a magyar mesevilágban, a magyar hitvilágban hogyan jelenik meg. Rögtön megnéztem, aki ismeri egy picit a bibliát, az tudja, hogy a hét bő esztendő után hét szűk esztendő jött. Hét pecsét feltörése a hét angyal jelenlétében a Jelenések könyvében szintén nem pozitív híreket hozott. Utána azt is tudják, hogy a főbűnökből is hét van, ezt azért érdemes megjegyezni, mert a Fidesz körül már nagyjából mindegyikre találtunk példát, itt volt a dunakeszi gyilkossági ügy, tehát most már arra is. Azért ez a hetes szám nem feltétlenül mindig pozitívumot jelent, és nem feltétlenül jelent előrelépést.
Azt mondja Kósa frakcióvezető úr, hogy nem tudja, kicsodák, miért jönnek ide. Bezzeg, ha a Fidesznek fizetnek, akkor mennyire jó. Fizetnek a Fidesznek, ez egy szójátéknak is elmegy, tehát abban az esetben, ha veszik az államkötvényeket, állampapírokat vagy állampolgárságot, akkor már rögtön sokkal támogatandóbb. Ezek, ugye, nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy megítéljük a Fidesz komolyságát ebben az ügyben.
Azt mondja, hogy senki nem kérdőjelezheti meg a politikai akaratot. Hát dehogynem! A Fidesz megkérdőjelezi mindig azt, hogy a társadalom hogyan ítéli meg. Egy évvel ezelőtt, amikor pénzt kellett költeni arra, hogy legyen társadalmi konzultáció, akkor lekonzultáltuk a társadalommal. Nem hitték el, amit a közvéleménykutatások mutattak, hogy a magyar társadalomban igény van erre, önöknek az nem volt elég. Mindegy, az a lényeg, menjen a kampány, menjen a pénzköltés.
Utána, amikor gyakorlatilag lezajlott a társadalmi konzultáció, és világos volt az irány, és egyébként mindenki, akinek a szeme egy picit a pályán volt, az tudta, hogy mi az irány, de azután még előjöttek egy népszavazással, majd meglepődtek azon, hogy minden előrejelzésnek megfelelően az eredmény olyan lett, amit vártak, persze, azzal a különbséggel, hogy nem lett érvényes a népszavazás. Tehát a Fidesz kétszer megkérdőjelezte, és kétszer tett olyan társadalmi intézkedést, amikor ráerősítést akart.
És az szolgált még örömömre, amikor Kósa frakcióvezető úr rögtön az MSZP-re mutogatva elkezdte az MSZMP-s múltat felemlegetni. Azt hiszem, jobbikos képviselőtársainkkal mindig szórakozunk azon, amikor versenyt futnak az MSZP-vel, hogy hol van több MSZMP-s. Ha az államtitkári karba III/II-es ügynököket dugdosnék, és a soraim között volt MSZMP-sek lennének, akkor valószínűleg nem dobálnék kavicsokkal egy üvegházba, de Kósa képviselő úr vagy frakcióvezető úr ezt a hibát azért csak elkövette, hogy feladja ezt a labdát. És megköszönte azt, hogy félre lehetett tenni a pártpolitikai szempontokat. De hát nem lehet félretenni! Gyakorlatilag egy politikai PR-termék ez a népszavazási ügy, mint ahogy PR-termékké tették az alaptörvénymódosítást is, és nagyon-nagyon nehéz emellett elmenni.
Utána érdeklődéssel hallgattam Szájer európai parlamenti képviselő urat is. Mindig azt hiszem egyébként, hogy ha valaki kikerül Európába, akkor egy picivel fejlettebb, emelkedettebb politikai kultúrát hoz haza - de nem. Ő is minden további nélkül azt mondta a beszédében, hogy Magyarország lakosságának 40 százaléka szavazott nemmel. Nem erről van szó, hanem aki szavazásra jogosult. Szó nincs arról, hogy lehetne pontosan tudni, hogy a magyar társadalom többsége mit támogatna, tehát ez egy erős csúsztatás. Úgy látszik, Európa sem tud javítani ezen a politikai kultúrán. Ugye, azt is mondta, hogy stratégiailag nincs vita abban, hogy a helyzet lépéseket és megoldásokat kínál. Gyakorlatilag azért furcsa ez, mert az urbánus legenda úgy tartja, hogy nagyjából Szájer képviselő úr laptopján született ez az Alaptörvény, amiről immár hetedjére bizonyosodik be, hogy nem alkalmas, és módosítgatni kell ahhoz, hogy valamire alkalmas legyen, hogy működőképes legyen. Az, hogy ebben az esetben ilyen hangosan érvel emellett, mindenképpen furcsa.
Na, a kedvencem Soltész képviselő úr volt. Rögtön megértettem. Éppen a hétvégén mondta egy cimborám, hogy egy Bödőcs nevezetű kolléga azt mondta, hogy mióta Semjénék a kereszténydemokraták, azóta Máriapócson nem könnyezik a Szűzanya, hanem zokog. Ezt rögtön megértettem. Gyakorlatilag, ahogy a felszólalását megtette, rögtön világossá vált, hogy mire vonatkozik ez a poén. Úgy kezdte Soltész képviselő úr, hogy kiosztotta az MSZP-t, hogy azok nem vesznek itt részt semmiben, azok aztán nem járnak be a parlamentbe.
Van egy kepviselofigyelo.hu nevezetű honlap, az egyik politikai elemző cégé. Megnéztem, hogy Soltész képviselő úr, aki nagy arccal kiosztja itt az MSZP-t, mit teljesített.
(15.50)
Nem önálló indítványok száma nulla, 199. helyen van. Önálló indítványok száma 5 darab, 159. helyezett az összes képviselő között. A felszólalások száma 32 darab ebben a ciklusban, 123. helyezett. Ha ilyen eredményeket mutatnék fel, valószínűleg nem oktatnék ki egy egész frakciót, hogy hol van és nem jár be a munkahelyére, mert ehhez azért kell arc valamilyen szinten. (Dr. Völner Pál: Ti öten vagytok!)
Akkor mondom: a legjobban, ami engem felbőszített és nézzék el ezt nekem, az a fajta demagógia, amivel elkezdte sorolni a különböző szexuális erőszakos cselekményeket az Unióból; négyet-ötöt hozott példának. Nagyon nem bírom az ilyen demagógiát, amit csinált, ezért hadd mondjak példát! Az elmúlt időszakról beszélek, mondom a főcímeket a lapokból Magyarországon. „Bokrok közé vonszolta és megbecstelenítette az áldozatát a debreceni támadó. A rendőrség a civilek segítségét kéri az azonosításhoz.” Magyar állampolgár követte el. „Megerőszakoltak egy 20 év körüli fiatalt szombatra virradóan a debreceni Bem téren.” - számolt be a Hajdú-bihari Napló. Magyar állampolgárok követték el. (Kucsák László: Melyik napirendre érkeztél?) A lap szerint a lány hazafelé tartott, de ez nem fontos. „Megerőszakoltak egy 13 éves lányt az anyja tudtával.” Ez júliusi esemény, gyakorlatilag akkor történt, 14 éves kislányról van szó. „Nem találtak senkit az intézetben, ahol megerőszakoltak egy lányt.” - szeptemberi hír. „Sikertelen volt a szombati rendőrségi razzia a galántai nevelőotthonban, ahol gyanú szerint megerőszakoltak egy lányt.” 2016. szeptember 11. „Az eset még a rendőrköröket is elborzasztotta, szexuális erőszak bűntette miatt nyomoznak, de egyelőre nem lehet tudni, hogy ki volt, aki ilyen borzalomra képes.” „Elraboltak, majd megerőszakoltak egy fiatal lányt Pécsett.” Ez is most történt.
Lehet nevetgélni a KDNP-s sorokban, de ezt mind magyar ember csinálta. Én nem tudom, de úgy látom, fenn akarják tartani magyar monopóliumnak, hogy a magyar emberek csinálhatnak ilyeneket, de ha ezt nemzetközi szinten csinálja bárki, akkor bejönnek ide és emlegetik. Tudják, miért érdekes ez? Azért, mert háromszor volt már itt az isztambuli egyezmény. Az az állításom, hogy Soltész államtitkár úr az EMMI államtitkáraként és Orbán Viktor miniszterelnök több magyar nőnek a megerőszakolásáért felelős, mint az összes migráns jelen pillanatban. Ez az állítás. (Felzúdulás, derültség a kormánypárti padsorokban.) Ugyanis ők azok, akik nem tesznek semmit. Itt van az isztambuli egyezmény, lehetett volna ratifikálni. De mondom a tényeket, amiért nem tesznek semmit. (Nagy zaj.) Oké, mondom! (Dr. Vas Imre: Lejjebb már nem lehet!) Gyakorlatilag… (Folyamatos zaj. - Szászfalvi László: Ennél nagyobbakat már ne akarj mondani! - Közbeszólás a Jobbik padsoraiból: Hozzál nekik egy gyrost! - Az elnök csenget.) Ha megnyugodott a KDNP frakciója (Az elnök csenget.), akkor mondom a tényeket, csak azért, hogy világos legyen.
Nem csak szexuális erőszakról van szó. 2015-ben 50 nő halt meg családon belüli erőszak következtében Magyarországon. A teljes előrejelző és ellátási rendszer hiányzik. A NANE, a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület szerint 2011 és ’13 között az uniós országokban végzett kutatás szerint Magyarországon a nők 28 százaléka, 1,2 millió fő szenvedett el fizikai erőszakot, köztük 843 ezren partnerük keze által. Lelki erőszakot a nők majdnem fele, 49 százalékuk, 2 millió fő tapasztalt már párkapcsolatban, míg szexuális erőszakról 9 százalékuk, 362 ezer fő számolt be. 9 százaléka a magyar nőknek, tehát 361 ezer nő 15 és 74 év között szexuális erőszak áldozatává vált valamikor az élete során Magyarországon partnere vagy más részéről. 6 százalék, 223 622 fő 20 és 74 év közötti nő él jelenleg is erőszakos kapcsolatban Magyarországon. Magyarországon több mint 35 ezer lányt ért szexuális erőszak 15 éves kora előtt.
Ezek nem zavarják önöket?! Idehozzuk a költségvetési módosítókat, hogy az előrejelző rendszert, a feltárási rendszert javítsuk meg, és önök leszavazzák minden esetben. Idehozzuk az isztambuli egyezményt, hogy ratifikálja már az ország és nézze meg, de önök nem akarják. Mitől van az, hogy valamivel riogatják a magyar társadalmat, de önöknek nem baj az, ha magyar állampolgárok ilyen arányban és ilyen statisztikai adatokkal követnek el hasonló bűncselekményeket. Tehát amit képmutatásnak és demagógiának tartok Soltész képviselő úrnak, államtitkár úrnak a felszólalásában, nyilvánvalóan ez, amivel meglehetősen felbőszített.
De nézzük egyébként a KDNP-t, mert kíváncsi lennék, hogy felszólították-e Balogh Józsefet, aki egykor itt a frakcióban ült, amikor súlyos testi sértéssel a feleségét bántalmazta. 420 ezer forint pénzbüntetést kapott és 256 ezer forintot, mert Magyarországon ennyiért lehet valakinek betörni az arccsontját családon belül. Akkor a KDNP tiltakozott? Nem nagyon találtam egy ilyet sem, hogy elzárkózik a KDNP. Nem nagyon találtam ilyet.
A nők elleni erőszakkal szembeni hatékony fellépésről szóló isztambuli egyezményt eddig 39 tagállam írta alá, 20 ratifikálta, Magyarország 2014. március 14-e óta csatlakozott az egyezményhez, de a magyar jogba való átültetése nem történt meg. Ennyit a KNDP felszólalásáról és annak szakmai érveiről.
Áttérnék egy emelkedettebb szintre, mert megmondom őszintén, hogy nagyon (Zaj a kormánypárti padsorokban. - Kucsák László: Kívánjuk, hogy sikerüljön!) vártam az igazságügyi miniszter úr felszólalását. A Wikipédián azt találtam róla, hogy magyar jogtudós, ügyvéd, habilitált tanár, diplomata, egyetemi tanár, és ráadásul benne van, hogy a kutatási területei összehasonlító alkotmányjog, közjogi bíráskodás, közjog, közigazgatási bíráskodás és európai közjog, ezen belül nemzeti alkotmányjog és európai integráció kérdése. Ezért lettem volna kíváncsi arra, hogy mi a véleménye. Őszintén sajnálom, hogy nincs már benn. (Dr. Völner Pál: Itt kellett volna lenni! - Közbeszólások a kormánypárti padsorokból, köztük: Elmondta!) Néhány kérdésemre adhatott volna választ. Nem tudom, mitől ilyen izgatott a KDNP, máskor egyébként be sem jönnek, most meg heveskednek, de majd rendezem még ezt. (Derültség. - Kucsák László: Negyed órája vagy itt! - Az elnök csenget. - Zaj.)
Az első szakmai kérdésem lenne, miután nincs itt a miniszter úr, nem tudom, kihez, talán az államtitkár úrhoz vagy a másik államtitkár úrhoz, a kabinet kommunikációért felelős államtitkárához fordulnék ezért. (Közbeszólások: Ott az államtitkár!) Tehát mi az a mostani módosításban, ami idáig nem következett az Alaptörvényből? Két alkotmánybírónak olvastam ez ügyben a nyilatkozatát, akik egyértelműen leírják, hogy idáig a hagyományos alkotmányozás során az Alkotmánybíróság gyakorlata következetesen az volt, hogy ezeket a szempontokat figyelemben tartották, tehát új elemet nem tartalmaz a módosítás.
(Az elnöki széket dr. Latorcai János,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Tehát tudnak-e önök arra az egyszerű kérdésre választ adni: mi az, amitől most jobb lesz? Mi az, ami a jelenlegi jogrendszerben nem biztosított és ezáltal majd meg fog valósulni? Nem hoz semmilyen újdonságot. Szintén alkotmánybíró nyilatkozta, hogy gyakorlatilag nem hoz újdonságot. Egy másik kérdés, nagyon-nagyon érdekes ez is, az önök szakterülete, tehát tényleg csak győzzenek meg; azt mondják, hogy Magyarországnak egy közepes Alaptörvénye van. Az osztrák egy nagyon-nagyon részletes alaptörvény, míg Nyugat-Európában sokkal rövidebbek és alapvetően egy kereteket meghatározó alaptörvény van. Miért jó ez a köztes állapot, amikor ha valakinek valamilyen politikai PR-ötlete van, akkor bele lehet tenni, és egyébként pedig nem a kereteket akarják betartani? Azért fontos ez, mert önöknek tudniuk kell szakemberként, és én csak várom a válaszokat, hogy hogy lehet biztosabban jogállamot létrehozni. Jelen pillanatban a jogi kereteket igazítják a politikai állásponthoz, nem pedig a politikai álláspont akarja a jogszabályokat megtartani. Tehát amennyiben van egy politikai PR-termék, akkor automatikusan reagál rá a jogalkotás, a jogászokból álló kormánytöbbség reagál rá, és azt gondolják jogászként, hogy ha írogatnak papírokra valamit, akkor abból megoldás lesz. De ez eddig sem hozott eredményt.
Mi partnerek vagyunk abban az önök célkitűzéseivel, hogy erősítsük Magyarország szuverenitását. Partnerek vagyunk abban, hogy védjük meg a határt. Partnerek vagyunk abban, hogy önrendelkezési jogunk nemzeti szinten megmaradjon. De mondják meg, hogy ez az alaptörvénymódosítás, azon kívül, hogy egy politikai PR-termék, mire jó! Mert gyakorlatilag az, aki alkotmánybíróként megszólalt ebben az ügyben és interneten el lehet érni a véleményét, gyakorlatilag fenntartásokat fogalmaz meg. Az a kérdés, hogy az egy jobb ország lenne, ahol alapvetően alkalmaznák az alkotmányt és nem pedig PR-termékként hasznosítanák.
A legfontosabb hibája talán ennek az alaptörvénymódosításnak, és megint a jogászok véleményét kérem, hogy konkrétan, szövegszerűen nem zárja ki a kvótákat. Tessenek már megmutatni, hogy melyik az a jogszabályhely a módosításban, itt van előttem a teljes, de gondolom, államtitkár uraknak is megvan, melyik az a hely, amely konkrétan kizárja a kvóták alkalmazását! Mert ilyen nincs benne. Tehát mindenképpen furcsa, hogy a kvótanépszavazásra hivatkozva behoznak egy olyat, ami konkrétan nem kezeli ezt a problémát.
Az „idegen népesség betelepítése tilos” formulában a betelepítés fogalma nincs tisztázva. Mit jelent ez? Ugyanis azért furcsa fogalom, mert ha életvitelszerű itt-tartózkodást értenek nagyjából a betelepítés alatt, akkor joggal felmerül, hogy ha idegen népesség betelepítése tilos, és elfogadják ezt az Alaptörvényt a Jobbikkal karöltve x nap múlva, akkor másnap, ha jól értem, le fog állni az az állampolgári államkötvény: vagy minek hívják, állampolgárikötvény-kereskedelem. Mert innentől kezdve, ha ez bekerül az Alaptörvénybe, akkor ennek jogszerűen le kell állnia. Jól értem, államtitkár úr? Ahogy elfogadják, másnaptól leállítják, visszavonják Oroszországból, Afrikából? Szövegszerűen ez van benne: idegen népesség betelepítése tilos. A betelepítés mint olyan, az magunkra is vonatkozik. (Dr. Vas Imre: Tovább is van!) Ha ez az állampolgári kötvénynek a tilalma (Az elnök csenget.), amely megjelenik az Alaptörvényben, az egyedüli jó pont, amit nagyjából látni kell. (Németh Szilárd István: Ha nem érted meg, miért csinálod! - Kucsák László: Húsz perce beszél!)
Nyilvánvalóan nagyon fontos kezelni azt, hogy lehet-e szűken értelmezni, hogy a külső közjogi formula alatt konkrétan mit értenek. Tehát csak az Európai Uniót, vagy pedig minden másra is vonatkozik? Ezzel kapcsolatban lettem volna kíváncsi miniszter úrnak a válaszaira, de be fogom érni az államtitkár urakkal, ha tudnak erre konkrétan valami megnyugtató választ adni. (Dr. Völner Pál: Köszönöm.)
Orbán Viktor miniszterelnök úrtól hallottuk a Kossuth-idézetet: „a nemzet bármikor visszasüllyedhet nemzetiséggé”, ezzel támasztotta alá érveit. Nagyon-nagyon érdekes, hogy ez a külföldi irányítás miért nem zavarja, amikor Putyinról van szó, és miért zavarja az, ha egy másik irányból jön.
(16.00)
A Lehet Más a Politika azért szeretne kiállni, hogy ne függjünk se Putyintól, se Brüsszeltől, de úgy látszik, hogy önök valamilyen fennhatóságot mindig szeretnének, és nem vagyok megnyugodva attól, hogy Putyin jobb lesz, mint Brüsszel.
Nyilvánvalóan, amikor azt kéri, hogy rövid időre tegyék félre a pártszempontokat, hogy ne tudják idegen kultúrák megvetni a lábukat Magyarországon, akkor felmerül a kérdés: akkor most Beloianniszt visszatelepítik Görögországba majd? Tehát mit csinálnak az ilyen telepekkel, amelyek korábban létrejöttek? Vagy Fazekas képviselőtársammal mind a ketten kunok vagyunk, nekünk majd vissza kell menni Kunországba valahová? Tehát ha az Alaptörvényben megjelenik, akkor ez hogyan jelenik meg az alkalmazásban; hogy lesz egy felülvizsgálat, és címkézik ilyen kis táblával innentől kezdve, hogy ez a gyrosos innen jött és muszlim vallású, tehát lesz valami ilyen visszamenő hatálya ennek?
Nyilvánvalóan, amikor idáig eljutok ebben a gondolatban, akkor kell hogy szót ejtsek arról, hogy mi az, ami kívánatos lenne, és az alaptörvénymódosítás vagy a PR-alkotmányozás helyett esetleg lehetett volna lépni. Megint csak arra megyek vissza, ami az országos médiában közismert tény: gyakorlatilag úgy kell védeni a határainkat a határőr századoknak, hogy nincs melegedőhelyük. Konkrétan lenyilatkozzák ott szolgáló katonák, hogy nem rakhatnak tüzet, mert az megzavarja a hőkamerákat. Úgy voltak kint esőben folyamatosan határőr századok, hogy nem volt egy ponyva, ami alá be tudnának állni. (Németh Szilárd István: Katonák. Nincsenek cukorból!) Nem cukorból vannak… (Az elnök csenget.) Igen, köszönöm szépen alelnök úrnak a kiegészítését, abszolút nem cukorból vannak, teljes mértékben egyetértek. Az a kérdés, hogy mi a jobb, 17 milliárdot plakátokra költeni, vagy pedig lehetett volna helikoptert venni belőle. (Közbeszólások a Fidesz soraiból.)
Egymillió forintba kerülnek a hőkamerák, és kölcsön kell kéregetni a hőkamerát, mert gyakorlatilag nincs elegendő a határőrszázadoknál. Nincs védőital. Tehát nemhogy meleg tea nincsen! Képzelje el, hogy folyamatosan a határőr századokban van, hogy egyhuzamban 16-18 órát vannak szolgálatban úgy (Dr. Völner Pál: Ez interpelláció?), hogy nincsenek kint olyan kempingszékek vagy bármi, amire le tudnának ülni. És mindezeket az alapfeltételeket önök nem biztosítják. Önök nem teszik lehetővé azt, hogy a határt meg lehessen védeni. Sőt az, amiről beszélnek, hogy kik mentek át az országon, azokat önök engedték át. Nem tesznek semmit annak érdekében, hogy védhető legyen a határ, hogy stabilabb legyen a határvédelem, nem teszik lehetővé azt, hogy illegálisan ne jöjjenek be olyanok, akiket ide nem hívtak, ellenben idehoznak egy négyoldalas papírt négy jogszabályhellyel, és azt mondják, hogy ez megoldja a problémákat.
Nézzék el nekünk, de a Lehet Más a Politika túlságosan sok bizalommal nincs a kormányuk felé és nincs a felé a jogszabályalkotási tevékenység felé, ami ezeket a négy sorokat létrehozza. Önök gyakorlatilag elbuktak egy népszavazást, és az a miniszter, aki a propagandáért volt felelős, 17 milliárdból nem tudott összehozni egy érvényes népszavazást. Nyilvánvalóan van egy PR-cél, hogy most valamivel pótolják ezt a tevékenységet. Nagyon-nagyon szomorú, hogy politikai játékszer lett a magyar Alaptörvény, meg a magyar alkotmány, de gyakorlatilag ennek az általános vitáján vagyunk itt, és ezért kell szóvá tenni azt, hogy a Lehet Más a Politika nem nagyon szeretne ehhez asszisztálni.
Abban az esetben, ahogy a költségvetési módosítókból a határőr századok megerősítéséről, a műszaki határvédelem akár kiterjesztéséről vagy megerősítéséről vagy konkrétan azokról a feladatokról lenne szó, ami segít megvédeni a határt, majd akkor számíthatnak esetleges partnerségünkre, de mindaddig, ameddig PR-alkotmányozást folytatnak, nagyon kérem, hogy ne számítsanak ránk, és próbálják meg ezt úgy csinálni, hogy a méltóságukat ne veszítsék el, mint azt KDNP-s képviselőtársam megtette felszólalásával. Köszönöm a szót, elnök úr.
