DR. STAUDT GÁBOR
DR. STAUDT GÁBOR
DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Önök, Fidesz-KDNP-s képviselők aztán tudnak kérni, amikor támogatást kell kérni a kétharmados alaptörvénymódosításhoz! Itt elméletileg arról lenne szó, hogy egyezzünk meg azokban a szabályokban, amiket az Alaptörvénybe közösen beleiktatunk, amelyek a magyar embereket meg fogják védeni. Ehhez képest itt a vita néha elmegy olyan irányba, ami szerintem nemtelen.
Azt meg számon kérni, hogy ki van a teremben és ki nem… az rendben van, hogy Orbán Viktornak dolga volt, elhisszük, de akkor jó lett volna, ha legalább a minisztere itt marad. Vagy legalább egy miniszter. Az rendben van, hogy Völner államtitkár úr itt van, de azért legalább miniszteri szinten kellene a kormányt képviselni.
Egyébként el kell mondjam önöknek, hogy a szuverenitásklauzula, amit beemelünk, az önmagában rendben van - erre egy későbbi felszólalásomban ki fogok térni -, viszont kérdésként merül fel, amit az ötpárti egyeztetésen is kifejtettünk, hogy ez az „alkotmányos identitás” kifejezés egy nehezen megfogható fogalom. Ez az Alaptörvényben sincs kifejtve, és a tudományos és nemzetközi jogban is elég sok vita van ezzel kapcsolatosan, még ott is, ahol az alaptörvények, alkotmányok elég régi múltra tekintenek vissza, és nemcsak néhány éves múlt áll mögöttük. Elég arra gondolni, hogy ha most hetedszer módosul az Alaptörvény, akkor az alkotmányos identitásunk is hetedszer módosul, és ha a jövőben újra fog módosulni, akkor ez egy általános változásnak lesz kitéve?
Azt hiszem, hogy ez a kategória, ami a szuverenitásnak az a kategóriája, amit nem adtunk át Brüsszelnek - helyes és aláhúzom, hogy vannak ilyen kategóriák, és vannak olyan hatáskörök, amiket nem adtunk át Brüsszelnek -, annak a kifejtése nem az alkotmányos identitás kérdéskörében lenne ildomos. Azt kell mondjam, hogy alkotmányos költségről hallottunk már a Mengyi-ügyben, de az alkotmányos identitás még kifejtésre vár. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.)
