DR. MÁTRAI MÁRTA
DR. MÁTRAI MÁRTA
DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Magyarország Alaptörvénye életünk, együttműködésünk elveinek szilárd alapja. Az Alaptörvényt az Országgyűlés alkotta meg, legjobb tudásunk szerint rögzítettük benne védett értékeinket, magatartásunk kereteit. Egyvalamit nem tudtunk benne rögzíteni, az eljövendőt, azt, hogy mi vár ránk a közeljövőben; az Alaptörvény megalkotása idején nem gondolhattunk arra, hogy rendelkeznünk kell arról is, hogy Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be akaratunk ellenére. Halandó ember előtt ismeretlenek a jövő titkai, felelősségünk abban áll, hogy tudunk-e úgy változni és változtatni, ahogy az élet azt megköveteli tőlünk.
Azt mindenki láthatja, hogy az ország a 2011. évi új Alaptörvény elfogadása óta jelentősen átalakult, Magyarország az elmúlt években sikeresen talpra állt, de közben a világban és körülöttünk rajtunk kívül álló új veszélyek és új gondok jelentek meg. Felelőtlenség lenne, ha ezeket a változásokat nem értékelnénk és nem értenénk meg, és még nagyobb felelőtlenség lenne, ha ugyan megértjük, de nem tennénk ellene semmit. Ez a jövő iránt érzett aggodalom ölt most testet a betelepítés korlátait kijelölő alaptörvénymódosításban.
A nemzetért való aggodalom annak a szakadatlan küzdelemnek a tapasztalata, amit elődeink folytattak a magyar nép fennmaradásáért. Mi, keresztény-konzervatívok megkerülhetetlennek érezzük a felelősséget a magyar nemzet fennmaradásáért, amely abból ered, hogy tiszteljük a múlt nemzetmegtartó igyekezetét, és felelősségünk van a magyarok nemzeti közösségként való megőrzésében. Ezt a felelősséget rögzítettük az Alaptörvényben és az Alaptörvény Nemzeti hitvallásában, amelyben a mostani kiegészítés szerint az alkotmányos önazonosságunk védelmezése az állam alapvető kötelessége.
Múltunk is segít bennünket a döntés mérlegelése során. A magyar népnek nyomasztó történelmi tapasztalatai vannak a tömeges betelepülésről, ezért érthetően óvatos ebben a kérdésben. A magyar évszázadokon át befogadó nemzet volt, a magyar uralkodó osztály történelmének kivérzett korszakai után sokféle népet engedett letelepülni az ország védett területeire. Az a tapasztalat maradt meg, hogy amikor a betelepülők megsokasodnak, akkor új hatalmak születnek, a belakott területen pedig korlátozzák a magyar élet és szokások fennmaradását. Egyszóval inkább a magyar élet eltűnését, mint a megőrzését pártfogolják.
Vannak azonban, akik azt a kérdést teszik fel, hogy miért most kerül sor az Alaptörvény módosítására. A válasz számunkra teljesen világos: a magyar kormány az elmúlt években folyamatosan bizakodott abban, hogy lesz európai megoldás, amely az európai identitás védelme érdekében egyeztetett, közös szabályok alapján kezeli a tömeges betelepülést, a magyar Alaptörvény módosításának kényszere nélkül. Azonban be kellett látnunk, hogy nincs ilyen megoldás. Az a terv, hogy Ázsia, Afrika és a Közel-Kelet túlnépesedett területeiről a fölöslegessé vált népességet betelepítsük Európába, és az európai ember csak irányítója maradjon a társadalomszervezésnek, mert ez egy kényelmes megoldás, ez szerintünk rossz elgondolás. Ez a folyamat európai létünk bukásához vezethet, mert az európai ember gyengévé, erőtlenné és védtelenné válik.
Ehhez tartozik még, hogy Európában a tehetséges fiatalok százezrei készülnek munkát vállalni az európai térségben, és nincsen okunk megtagadni tőlük a szüleik és nagyszüleik által megharcolt életlehetőséghez való hozzájárulást.
Az a terv, hogy átalakítsuk megszenvedett évezredes életünket, kultúránkat, szokásainkat az idetelepülők igényei szerint, ez is rossz megoldás, mivel a bevándorlók európai kötelező szétosztási rendszerében a betelepítésnek nincs megjelölt felső határa.
Nincs biztonságos határvédelem, sőt inkább a tömeges betelepülés támogatása, ezért a magyar kormány lépéskényszerbe került: magának kell megvédeni Magyarországon az európai értékeket. Vannak azonban, akik arra hivatkoznak, hogy az uniós jog csak menedékkérelem elbírálására jelöl ki tagállamokat, de ehhez hozzátartozik a letelepítés, hozzátartozik a helyben lakás a menedékkérelem elbírálásáig, majd a befogadás vagy kitoloncolás.
Ez az eljárás azonban Európa egyetlen országában sem működik, még a jogosulatlan menedékkérőket sem lehet gyakorlatilag visszaküldeni hazájukba, mert vagy a visszafogadókészség hiányzik, vagy a menedékkérők tűnnek el az eljáró hatóságok szeme elől. A befogadott menedékkérők pedig a mai tapasztalat szerint a szabad európai térségben oda utaznak, ahová akarnak.
Tisztelt Országgyűlés! További érvünk az Alaptörvény hetedik módosítása mellett, hogy a magyar társadalom látja, érzi a betelepülés lehetséges következményeit, és egy népszavazás nyomán megadta a támogatást a kényszerbetelepítés elleni védelemhez. Ez az érvünk a népszavazás egységes választói magatartásából következik. A kötelező betelepítési kvóta elutasítását több mint hárommillió, politikailag tudatos választó számunkra feladatul szabta. A Magyar Országgyűlés nem tehet mást, mint ezt a döntést megvitatja, és figyelembe veszi az állampolgárok akaratát; nem lehet a több mint 3 millió 300 ezer tudatos választó akaratát semmibe venni. Bár vannak európai országok, ahol még egy érvényes népszavazási döntést is figyelmen kívül hagynak, Magyarország azonban nem ilyen. Minden népszavazás, amit az elmúlt évtizedekben lefolytattunk, változást hozott az ország rendjében és az ország működésében.
(15.20)
Az Alaptörvény iránymutatás életünknek, de nem fontosabb, mint maga az ország élete, ezért módosítható és kiegészíthető minden olyan tétele és minden olyan rendelkezése, amely felett eljárt az idő. Lehetetlen elvárás, hogy az ország alapvető szabályai változatlanul maradjanak, miközben körülötte az átalakuló világ ezt a változást kiköveteli. Ez az Alaptörvény betűire is vonatkozik.
Válaszra vár azonban az a kérdés is, hogy milyen szintű akaratközösség kell az Alaptörvény jelen módosításához. A legjobb az lenne, ha az Alaptörvénynek ezen módosítását a Magyar Országgyűlés tagjai akarategységben fogadnák el. Olyan ügy ez, amely az egész magyarságot érinti, nemcsak ma, hanem a jövőt tekintve is. Ha most ebben tévedünk, nem fogjuk tudni később kijavítani tévedésünket. Ezt a veszélyt Európa más országai most kezdik felismerni, ezért hívta a miniszterelnök úr kivételes módon személyesen a parlamenti pártok képviselőit egyeztetésre ebben a kérdésben.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az Alaptörvény előttünk fekvő módosítása átlépi a politikai elkötelezettséget és átlépi a parlamenti jogállást is, és csak a nemzetért viselt felelősség nézőpontjából érthető meg. Ez egy kivételes alkalom a sorsközösség vállalására a magyar nemzet védelmében. Az eljövendő a mostani döntésünkről nem pártokat, nem személyeket és nem szónoklatokat fog megőrizni, azt fogják felírni a krónikákban, hogy kik akarták a betelepítést a magyar állam hozzájárulása nélkül, míg kik azok, akik ez ellen felemelték a szavukat.
Felelősség tekintetében megegyezik ez a kettős állampolgárságról szóló népszavazás következményeivel. Itt sajnos nincs lehetőségünk jó európai példák számbavételére. Számos helyen a haza, a hazához való érdek nélküli kötődés értelmezhetetlen állampolgári magatartás, ezért ebben új utakat kell járnunk, saját tapasztalataink által kell a jövőnket felépíteni. Örökségünk az, amit Bornemissza Gergely mond az egri vár védelmére készülve. Idézem: „Tudod te azt, hogy nagy és szent dolog a haza védelme, éppolyan, mint amikor az édesanyját védi a gyermeke.” Ezt egy Hegedűs hadnagy sem akkor, sem ma nem érti meg.
Jelen alaptörvénymódosítás csak a globális világrend társadalomformáló tévedéseit és a változások következményeit fel nem ismerő, meggondolatlan politikusok által okozott bajt próbálja orvosolni ott, ahol az még lehetséges. Az Európában egyesülő népek körében az alkotmány egy kivételes szabály, mert lényegét tekintve felette áll az Európai Unió jogszabályi rendjének. Olyan európai döntés nem született, amely felülírja a nemzeti alkotmányok alapját, az ország területi egységére, népességére, államformájára vonatkozó szabályokat, az állami berendezkedésre vonatkozó rendelkezési jogot, hogy ezzel valamiféle egységesülő alkotmányos rendet hozzon létre. Elképzelhetetlen lenne, hogy az Európai Unió bármely szerve döntésével megváltoztathatná az ország területét vagy államformáját, ez az alkotmányos identitásunk része. A lehetőség megvolt egy európai alkotmány elfogadására, de azt akkor számos tagállam elutasította, így megmarad a nemzeti alkotmány lényegének elsőbbsége, és ezeket követik az európai jog azon előírásai, amelyekben vállaltuk a közös döntés felelősségét.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az Alaptörvény most beterjesztett módosítási javaslata a jövőért szóló felelősségről szól. Bízom abban, hogy a magyar választópolgárok aggodalma értő fülekre talál, és pártállástól függetlenül számítunk minden képviselő támogatására. Kérem, támogassák az Alaptörvény hetedik módosítását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)
