DR. VÖLNER PÁL
DR. VÖLNER PÁL
DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Az európai intézmények részéről 2011 óta folyamatos támadások érik Magyarországot a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés büntetés miatt, de a kormány eddig is sikerrel védte meg a legsúlyosabb büntetési nemet, és ezután is meg fogja védeni.
Szeretném hangsúlyozni, hogy a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabására csak a legsúlyosabb, kiemelkedő tárgyi súlyú bűncselekmények elkövetőivel szemben kerül sor. Jelenleg a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéltekkel szemben nagyrészt több emberen elkövetett emberölés, 14. életévüket be nem töltött személy sérelmére elkövetett emberölés, illetve különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés miatt szabták ki ezt a büntetést. Nem kétséges, hogy az ilyen bűncselekmények elkövetői fokozottan veszélyesek a társadalomra, s a büntetés céljának eléréséhez, azaz annak megelőzéséhez vagy hogy más hasonló, súlyos bűncselekményt ne kövessenek el, szükséges lehet a társadalom normakövető részétől akár az élethosszig történő elkülönítésük.
A tényleges életfogytiglan speciális prevenció mellett hatékony eszköze lehet az általános prevenciónak is. Mindig lesznek olyan elítéltek, akik az Emberi Jogok Európai Bírósága elé viszik ügyüket. Ehhez joguk van, a kormány erre felkészült. A kormány azonban meg fogja védeni a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés büntetést, s nem fogja hagyni, hogy kegyetlen gyilkosok, akik gyerekeket vagy idős, védtelen embereket, ártatlan áldozatokat öltek meg, úgy szabaduljanak, hogy még veszélyt jelentenek a társadalomra.
Megjegyezném, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága korábban a Magyar kontra Magyarország-ügyben azt rögzítette, hogy a tagállamoknak joguk van tényleges életfogytig tartó szabadságvesztést kiszabni, ez önmagában nem ütközik az emberi jogok európai egyezményének kínzást és megalázó, embertelen bánásmódot vagy büntetést tilalmazó 3. cikkébe. A Magyar kontra Magyarország-ítéletben a bíróság csak a felülvizsgálati rendszer hiányát kifogásolta. Akkor a strasbourgi döntés nyomán a jogalkotó is lépett, s az Országgyűlés a bíróság ítéletének rendelkezéseit, korábbi joggyakorlatát s a magyar büntetőjog rendszerének koherenciáját is szem előtt tartva, az igazságügyi miniszter javaslatára 2014-ben elfogadta az új szabályozást, amelynek alapján a tényleges életfogytiglanra ítéltek esetében 40 év elteltével kötelező a kegyelmi eljárás lefolytatása, ahogy képviselő úr is említette. Így az elítélt nincs megfosztva a szabadulás reményétől, biztosított számára a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének felülvizsgálata.
A szabályozás kialakítása során a jogalkotó figyelembe vette, hogy a Törköly kontra Magyarország-ügyben a bíróság a feltételes szabadságra bocsátás lehetséges legkorábbi időpontjának 40 évben való meghatározását elfogadhatónak tekintette. Kiemelném, hogy a strasbourgi bíróság most sem a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés jogintézményével szemben fogalmaz meg kifogásokat, hanem a szabályozás bizonyos részeit teszi kifogás tárgyává. A bírósági ítélet olyan elvárást vagy kitételt nem tartalmaz, amely a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés büntetés megszüntetését vagy az ilyen büntetésre ítéltek közül bárki szabadon bocsátását szorgalmazná. Kijelenthetjük tehát, hogy a jelen állás szerint a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés nincs veszélyben. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának döntése a képviselő úr interpellációjában említett ügyben nem végleges, s az Igazságügyi Minisztérium szakértői már dolgoznak a szükséges lépéseken, az ügynek a bíróság nagykamarája elé terjesztése érdekében.
(13.10)
Megemlíteném, hogy a kormány 2011-ben nemzeti konzultáció keretében feltette a kérdést a választópolgárok részére, ahol a visszaérkezett 920 ezer kérdőívből kiderült, hogy a válaszadók 90 százaléka, azaz több mint 825 ezer ember a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés létjogosultsága mellett foglalt állást. Köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
