DÚRÓ DÓRA,
DÚRÓ DÓRA,
DÚRÓ DÓRA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A közpénzekkel való elszámolás kultúrájáról Magyarországon sokat elmond, hogy egy ilyen javaslat esetében a kormány nem kívánja képviseltetni magát a vitában. Egyetlen tagja sincs jelen, és az elnök úr tájékoztatása szerint nem is kívánják a véleményüket ismertetni. Úgy gondolom, ez önmagáért beszél.
Dunai Mónika képviselő asszony is utalt arra, hogy egy könyvvizsgáló az, aki gyakorlatilag az előterjesztést, illetve ezt a négy részből álló zárszámadást vizsgálta és erről szakmai véleményt mondott, azonban a mi meglátásunk szerint ez rendszerszintű probléma és alapvető hiba. Mi úgy gondoljuk, hogy mivel közpénzekről van szó, az Állami Számvevőszék feladata lenne az, hogy auditálja az NMHH pénzügyi beszámolóját, lévén, hogy közpénzekről van szó. Anélkül, hogy véleményt mondanék bármilyen szakmai tekintetben a könyvvizsgáló munkájáról, ez nem tekinthető másnak, mint egy belső ellenőrzésnek, egy önellenőrzésnek, hiszen ugyanaz a szerv bízza meg és díjazza a könyvvizsgálót, amelyiknek a gazdálkodásáról véleményt kell mondani. Mi úgy gondoljuk, hogy ez probléma. Az Állami Számvevőszék lehetne az, illetve kellene hogy az legyen, amelyik, lévén, hogy közpénzekről van szó, ellenőrzi a NMHH gazdálkodását és zárszámadását.
További problémát jelent az, hogy a Médiatanács, illetve az NMHH szakmai tevékenysége ebben a beszámolóban különválik az Országgyűlés előtt. Úgy tudnánk egységesen áttekinteni ezt a szerkezetet, úgy tudnánk valódi véleményt mondani arról, hogy mennyi közpénzt költöttek el, azt mire költötték, hogyha emellett, ezzel párhuzamosan tájékoztatást kapna az Országgyűlés arról is, hogy milyen szakmai tevékenységet végeztek ezek a testületek. Ez részben történik meg. A bizottságban tárgyaljuk a Médiatanács beszámolóját, ugyanakkor itt, a plenáris ülés előtt erre nincsen mód, és a két javaslatot a tárgyalás tekintetében nem kapcsoljuk össze. Éppen ezért mi úgy gondoljuk, hogy ez a tárgyalási mód nem alkalmas arra, hogy teljes képet nyújtson arról, hogy valójában ezek a pénzek mire fordítódtak, mennyi az, amit maguk a médiafogyasztók kaptak és ez mennyibe került az adófizetőknek.
A frekvenciadíjaknál látunk egy hiányt, egy meg nem történt befizetés az, ami ezt okozza. Az előterjesztőt kérdezném, hogyha tud erre válaszolni - hiszen egyébként további probléma, hogy egy költségvetési bizottság az, amelyik előterjeszti ezt a javaslatot -, hogy 2016-ban egyébként megtörtént-e ennek a frekvenciadíjnak a befizetése. Ha egy pillanatra megállunk a Költségvetési bizottságnál, akkor arra is fel kell hívni a figyelmet, hogy egy országgyűlési képviselőkből álló testületről van szó. Ha a zárszámadásról és a költségvetésről beszélünk, akkor ez nyilván egy pénzügyi tervezést igényel, pénzügyi ismereteket igényel, háttérmunkát igényel, adatszolgáltatást igényel, a rendszer működésének az ismeretét igényli ahhoz, hogy valaki megalapozottan a benyújtója, az előterjesztője tudjon lenni egy ilyen javaslatnak.
A Költségvetési bizottság tagjai országgyűlési képviselők, ami egy másik foglalkozás, mint hogy valaki ilyen tervezéssel foglalkozik. Egy szakpolitikus sem tekinthető ilyen értelemben egy költségvetés, illetve egy zárszámadás tekintetében szakembernek. Tehát úgy gondoljuk, hogy ez is problémát jelent és az ellenőrzést megnehezíti, maga a médiahatóság vezetője pedig ugyebár nem kérdezhető.
Látható a zárszámadásból is, és a költségvetésnél is szeretnék majd erről beszélni, hogy maradványt képeznek, aminek nem értjük a miértjét. Miért van szükség, mondjuk, arra, hogy maradványuk legyen, amikor számos olyan kérdés van, akár törvényben előírva, amire ezt a maradványt elkölthetnék? Például a digitális rádiózás egy olyan előrelépés lenne Magyarország számára, amelynek korábban törvényi határideje is volt, 2014. december 31-e, csak találtak egy kiskaput, amivel ennek a hatálybalépését, illetve ennek az elindítását nem kellett ténylegesen is megtenniük. Az a kiskapu, amit a törvény tartalmaz, alapvetően a hozzáférésre és a készülékekre vonatkozik. A törvény előírja, hogy csak akkor lehet ezt a folyamatot elkezdeni, ha a lakosság meghatározott százaléka rendelkezik a digitális médiaszolgáltatás vételére alkalmas készülékekkel.
Ha ennek a maradványnak, ami szerepel a zárszámadásban, és egyébként a jövő évi költségvetésbe is be van tervezve, szerintünk teljesen feleslegesen, csak a töredékét arra fordítanák, hogy elindítsuk azt a készülékcserét a lakosság körében, ami a digitális átállásnál megvalósult a televíziók vonatkozásában - egy állami program állami pénzügyi támogatással -, akkor a digitális rádiózás is elindulhatna Magyarországon a közeljövőben. Nyilván a szakemberek feladata lenne meghatározni, hogy ez milyen ütemben, milyen költségvetési források mellérendelésével történhet így. Úgy látjuk, hogy ehhez leginkább politikai akarat lenne szükséges.
Azért hiányzik meglátásunk szerint a politikai akarat, mert a rádiózás esetében a frekvenciaszűkösséget oldaná az, ha a digitális sugárzásra, a digitális rádiózásra áttérne Magyarország, és ez a jelenlegi kormánynak a jelenlegi médiapiaci helyzetben egyáltalán nem szolgálná az érdekét.
Az MTVA vonatkozásában, rátérve erre a fejezetre, azt látjuk, hogy egész egyszerűen nem tudják tervezni a költségvetését. És itt most nem szeretnék semmiféle politikai húrokat pengetni a tekintetben, hogy mennyi pénzből gazdálkodik az MTVA, ugyanakkor arra azért rá kell világítani, hogy ilyen mértékű évközi támogatásra csak a KLIK esetében volt egyébként példa, de hogy egy költségvetést év közben az egyheted részével ki kell egészíteni, az egészen példátlan.
Hogy ezért ki a felelős, erről szintén kérdezhetném az előterjesztőt. Ki az, aki ekkora szakmai hibákat vét, hogy ennyire alultervezi a költségvetést, és milyen indokok voltak azok, amik miatt ilyen mértékű pénzekkel kellett kiegészíteni? Idén megint 6 milliárd forintot kaptak e tekintetben.
Szót kell még ejtenem itt a közmédia kapcsán az adósságátvállalásról. A kormány több mint 50 milliárd forint adósságát vállalta át a közmédiának. Az rendben van, hogy ez megtörtént, elfogadható, úgy gondolom, az állampolgárok által is akceptálható cselekedetről van szó, ugyanakkor a felelős megnevezése itt is elmaradt. Kik azok a felelősök, akik úgy működtették a közmédiát, hogy 52,5 milliárd forint adósságot halmozott fel? Ez mire ment el? Milyen szerződések voltak ezek? Ki adott a kifizetésükre engedélyt? Az elszámoltatás tehát e tekintetben sem valósult meg.
(12.00)
Mindezek azok az értékrendi, politikai és szakmai indokok, amelyek alapján az előterjesztést a Jobbik nem tudja támogatni. Köszönöm a figyelmet.
