HEGEDŰS LORÁNTNÉ,
HEGEDŰS LORÁNTNÉ,
HEGEDŰS LORÁNTNÉ, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Megmondom őszintén, egy kicsit zavarban vagyok, hogy ehhez a törvényjavaslathoz most hozzá kell hogy szóljak, mert ahogy Józsa képviselőtársam az előbb elmondta, erről a javaslatról betűre két héttel ezelőtt már vitatkoztunk ebben a Házban, csak akkor nem ön ült itt, hanem Kovács Zoltán államtitkár úr. Tehát most nyugodtan meg lehetne nyomni a replay gombot, és azt, amit én két héttel ezelőtt mondtam, vissza lehetne játszani magnóról, hogy ne kelljen a Ház türelmét feleslegesen igénybe venni, de ha már lehetőség adódott, és ha nem Kovács Zoltán államtitkár úrnak, hanem önnek kell végighallgatnia a hozzászólásomat, akkor kérem, hogy tegye ezt meg türelemmel.
Megismétlem azokat az érveket, amiket akkor is felhoztam. Tehát az egész történet akkor kezdődött, amikor Rogán Antal miniszter lett. Egy borús decemberi napon, kisvártatva azután, ahogy a miniszteri esküjét letette, annak ellenére, hogy a Miniszterelnökség azt megelőzően hosszas egyeztetést folytatott a különböző kamarákkal, ahogy itt hallhattuk, számtalan kérdésben merült fel az Étv. módosítása, egyszer csak a felhatalmazással egyébként nem bíró miniszter úr - tehát a témában egyébként nem ő lett volna az illetékes - benyújtotta ezt a 300 négyzetméter alatti építkezésekkel kapcsolatos törvényjavaslatát, módosítását. És ezt a Ház kivételes sürgősséggel el is fogadta, gyakorlatilag 24 óra alatt. Bevezette ezt a magyar jogtörténelemben eléggé egyedülálló, mondjuk így, ellenforradalmi javaslatot.
Miért mondom ezt így? Azért, mert az elmúlt 26 év egy nagyon komoly változást jelentett a magyar építéstörténetben, egyáltalán a településrendezésben, a területrendezésben is. Tehát új fogalmak jöttek létre, korábbi intézmények megszűntek, új intézmények alakultak, és egy nagyon hosszú, fáradságos munka és bizony sok küzdelemmel és érdekvesztéssel járó küzdelem után alakultak úgy ki a jogszabályok, ahogy kialakultak ma Magyarországon.
Miért is volt olyan hosszú ez az út? Egy mondat erejéig hadd térjek ki erre, mert én azt gondolom, ennek is el kell egyszer hangoznia a magyar parlamentben. Én azt gondolom, hogy egyes, egyébként SZDSZ-es településvezetők bizonyos érdekköröknek való kedvezése volt, ami az építéssel kapcsolatos jogszabályok esetén kifejezetten a rendezetlenségre és a kuszaságra játszott rá, mert a vadkapitalizmus idején nem volt cél az, hogy ebben az egyébként rendkívül fontos és a nemzetgazdaság szempontjából rendkívül jelentős ágazatban egyrészt átláthatóság legyen, másrészt pedig mindenkor és egyértelműen a közösség érdekei érvényesülése számára alkossanak jogszabályokat.
Így aztán nemcsak az OTrT, tehát az országos településrendezésről szóló törvény, az egyes kiemelt övezetek törvénye, hanem maga az Étv. is eléggé későn született meg ahhoz képest, hogy mikor volt a rendszerváltozás. Tehát nehezen alakult ki az, hogy egy település a saját helyi építési szabályzatában, illetve szabályozási tervében milyen jogosítványokat vagy milyen kötelezettségeket írhat elő egy építtető számára. De ez megtörtént, a rendszer kiépült; úgy-ahogy, de működött. Valóban voltak benne hiányosságok és nehézségek, de egy működőképes rendszer volt. Finomhangolásra nyilván szükség lett volna.
Ebbe, mondjuk így, trollkodott bele Rogán miniszter úr ezzel a lépésével. Én nem vitatom azt, hogy ha valakinek építési szándéka van, akkor nehéz és fáradságos út előtt áll, hogy a hivatalok packázásait és buktatóit, hogy úgy mondjam, kikerülje és ezeket megugorja, de mégiscsak azért születtek azok a bizonyos jogszabályok, hogy védjék a teljes közösség érdekét.
(14.30)
Így tehát egy helyi építési szabályzatban 2015 decemberéig 21-22 pontot lehetett kötelező jelleggel előírni, aminek meg kell felelnie egy épületnek, nem csak az építménymagasságnak, nem csak a szintterületi mutatónak, a kötelező zöldfelületnek vagy mit tudom én, és így tovább, beépítési százaléknak, de még azt is, hogy adott esetben milyen színezésű lehet egy adott épület, milyen építőanyagokat használhatnak, és így tovább. Ebből a nagyon sokfajta kritériumból összesen négy maradt meg, amit kötelezően figyelembe kell venni az egyszerűsített bejelentés során. Mindez azonban egyrészt a településkép védelmének a sérülésével, másrészt pedig az ügyféljogoknak a sérülésével jár.
Ezt akkor, az akkori vitában részletesen elmondtuk és kifejtettük, hogy ez bizony egy nagyon rossz irány, amit most a kormányzat felvállalt különböző belső csatározások eredményeképpen; nem jó irány. Hála istennek, 2016-ban megszületett a településképi törvény, a településkép védelméről szóló törvény, ami ezt a rendszert vagy ezt a kisiklást próbálta volna valamilyen módon visszarendezni és újra az eredeti kereteket megadni; igaz, nem a helyi építési szabályzatban előírt módon, hanem egy másik keretet biztosítva, de mindenesetre valamilyen módon a közösség újra a kezébe vehette volna a sorsának az irányítását. Hozzáteszem, és ez most egy kérdés is az államtitkár úr felé, hogy vajon hol van az a kormányrendelet, amit 2016 júniusában megígértek, ami a településképi törvénynek a végrehajtási utasítása? Mert szép és jó, hogy van egy ilyen törvényünk, amivel védhetjük az egyes településeinknek az összképét, de mindenesetre ez semmit nem ér, hogyha nincsen hozzá végrehajtási utasítás, ami apróra kibontva ezt a jogot egyértelműsíti, hogy mivel lehet élni vagy mivel nem.
A másik az ügyféljogoknak a kérdése, ami továbbra sem tisztázott, mert az, hogy egy szomszédos házban vagy egy szomszédos telken elkezdődik egy háznak az építése és az azt körbevevő ingatlanok tulajdonosai semmit nem tudnak arról, hogy mi fog történni, mekkora, milyen nagy, milyen széles, milyen hosszú fog mellettük épülni, és hogy az őket mennyire fogja zavarni, ez szerintem egy nagyon rossz irány, és mivel ez nem a Ket. szerinti hatósági eljárás folyamán alakult ki, ezért nincs is hová fellebbezni, nincs is kinél panaszkodni, hiszen egy törvény biztosítja ezt a jogot.
Bizonyos értelemben az, amit most önök itt elénk terjesztettek, ez egy logikus lépése, logikus következménye annak, hogy ha már 300 négyzetméter nettó területig lehet építési engedély nélkül, tehát hatósági engedély nélkül építkezni, akkor lehessen bővíteni is, átalakítani is és a többi, és a hozzá szükséges terepmunkát, adott esetben támfalépítést is megcsinálni 300 négyzetméterig. Csakhogy ez ezeket a problémákat, ezt az egyébként sok esetben elgennyesedő problémákat jelentő helyzetet nemhogy megoldaná, hanem még tovább is mélyíti, mert valóban rendkívül szélesre tárja ezután a kaput minden építés előtt gyakorlatilag, ami ma Magyarországon egy kistelepülés életében előfordulhat.
Úgyhogy én azt gondolom, hogy mint ahogy eddig sem, ezt a fajta irányt nem tudjuk támogatni. Önök a bürokráciacsökkentésről szóló törvénybe tették volna bele két héttel ezelőtt - hacsak ki nem vették volna - ezt a javaslatot, mondván, hogy az építési eljárások kapcsán nagyon sok a gubanc, most leegyszerűsítem az önök állásfoglalását, és ezt ki kell egyenesíteni, egyszerűbbé kell tenni az emberek számára az eljárásokat és az utat. Majd Kovács Zoltán érvelése szerint azért vették ki, merthogy az Étv.-nek egy átfogó módosítása van folyamatban, és hogy ez egy másik törvényben lesz rendezve.
Na, gondoltam, végre itt van az a rég várt javaslat, ami esetleg rendet tesz és visszatérünk az eredeti elgondolásokhoz, az eredeti útvonalba, csak azt összességében egyszerűsítve és összességében átláthatóbbá téve az állampolgárok számára. Mert kétségtelen tény az, hogy ha ma valaki Magyarországon építkezni akar, akkor mintegy 70 jogszabálynak, 70 törvénynek és kormányrendeletnek kell megfelelnie, ez túl sok. Ez átláthatatlan, rendkívül keszekusza, és valóban adott esetben visszaélésre is adhat lehetőséget, de azt végképp nem gondoltam volna, hogy az Étv. átfogó módosítása azt jelenti, hogy amit akkor, két héttel ezelőtt önök beletettek egy törvénybe, azt kiveszik és egy új törvénybe, egy picit még feldúsítva, egy-két momentummal kiegészítve újra elénk tárják.
Tehát azt gondolom, hogy ez egy nem jó út. Továbbra is itt van a kormányzat előtt ez a hatalmas feladat, hogy az építési jogszabályok dzsungelében tegyen rendet, de úgy, hogy az igazságos legyen, a köz javát szolgálja, és hogy az önkormányzatok kezéből a rendeletalkotási szabadságot ne ragadja ki, és ne korlátozza őket semmilyen értelemben. És végeredményben még egyszer kérdezem, államtitkár úr, hol van a településkép védelméről szóló kormányrendelet. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)
