DR. HÖRCSIK RICHÁRD,
DR. HÖRCSIK RICHÁRD,
DR. HÖRCSIK RICHÁRD, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Urak! Magyarország a 2014-2020-as uniós költségvetésnek az egyik nyertese, hallottuk a miniszteri expozéban. A fejlettségi szint arányában hazánknak járó uniós támogatás a nemzeti jövedelemhez képest 3,6 százalékos pozíciót jelent, és ez azt jelenti, hogy másodikak vagyunk az uniós ranglistán. Hallottuk azt is, hogy a hazai társfinanszírozással együtt 12 000 milliárd forintos fejlesztés jelenik meg a következő években.
Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány éppen ezért - nagyon helyesen - kiemelten kezeli az uniós támogatásoknak a felhasználását, az uniós forrásokból megvalósuló programokra, a beruházásokra a ciklus alatt több mint 1400 milliárd forintot költ a költségvetés a GDP 4 százalékából. Nos, hallhattuk a miniszteri expozéban, hogy a kormány felkészült arra, hogy a hazánkba érkező fejlesztési forrásokat célzottan, egyszerűbben használja fel, és arról is határozott, hogy a források 60 százalékát a foglalkoztatás és a versenyképesség növelésére fordítsa.
Érdemes felidézni, tisztelt képviselőtársaim, hogy a kormány sikeres tárgyalásainak következtében a 2013. februári európai tanácsi ülésen, ahol döntés született a jelenlegi pénzügyi keretről, Magyarország nettó pozícióját sikerült javítani.
Azt is érdemes megvizsgálni, hogy milyen minőségi kritériumok vonatkoznak az uniós pénzek elköltésére. E téren elmondható, hogy a 7 éves pénzügyi keret tárgyalásai során a két legfontosabb kérdésben sikerült a csatát Brüsszelben megnyerni. Magyarország számára a két kiemelt tényező közül az egyik az uniós társfinanszírozási ráta 85 százalékos megőrzése az elmaradottabb régiók esetében, a tárgyalások során a nettó befizető országok ezt 75 százalékra próbálták leszorítani, amit sikerült megakadályozni.
A másik kiemelt felhasználási szabály az áfa elszámolhatósága, és úgy vélem, hogy ez is nagyon fontos eredmény, hogy a korábbi szabályozásnak megfelelően továbbra is teljeskörűen elszámolható a vissza nem térítendő áfa.
Végül, a felhasználási szabályoknál kiemelném még a mostani időszakban életbe lépett úgynevezett n+3-as szabályt a források felhasználását illetően, ami, úgy érzem, számunkra rendkívül kedvező.
Tisztelt Képviselőtársaim! Fontos változás az is, hogy a pályázók a korábbinál már jóval átláthatóbb, egyszerűbb és észszerűbb pályázati eljárásokkal számolhatnak. Az átalakításnak egyik legfontosabb célja éppen az volt, hogy a pályázók egyszerűen, könnyen és gyorsan juthassanak az uniós forrásokhoz, tudniillik nem fogadható el, hogy a potenciális pályázókat a túlzott bürokrácia elriassza a pályázatoktól. És ennek érdekében megtörtént a fejlesztéspolitikai intézményrendszer átalakítása, ennek köszönhetően drasztikusan rövidültek az átfutási idők, ahogy a miniszter úr is mondta, az előző időszakban 404-600 nap telt el, a jelenlegi ciklusban a kifizetés 100 és 200 nap között történt.
Milyen érdekes, tisztelt képviselőtársaim, míg az Európai Bizottság az előző fejlesztési ciklusban azért ostorozott bennünket, mert túl lassú, az új ciklusban viszont már a túl gyors forráslehívás miatt kritizálja a kormányt, pedig a magyar gazdaság versenyképessége, úgy hiszem, és az uniós források 2020 utáni bizonytalan jövője szempontjából kulcskérdés, hogy ezeket a lehívásokat mikor tudjuk abszolválni, hogy minél gyorsabban a magyar kis- és közepes vállalkozások megerősödjenek.
Aztán érdemes egy pillantást vetni arra is, hogy hogyan alakult a kifizetési gyakorlat az elmúlt években. A kormány elfogadott ugyanis egy gyorsítási munkatervet, konkrét kifizetési célszámokkal, havi bontásban, és ezt minden hónapban számonkérte az intézményrendszertől, ahogy mondta a miniszter úr az expozéjában. Úgy érzem, hogy ennek komoly hatása volt, így azt tudjuk most elmondani, hogy minden eurócentet sikerült Brüsszelből hazahozni a 2007-2013-as periódus kapcsán.
Tisztelt Képviselőtársaim! Jelenleg az új, 2014-2020 közötti ciklus körülbelül felénél tartunk. Ilyenkor az Európai Unió gyakorlata szerint az Általános Ügyek Tanácsa megvitatja azt, hogy hogyan is áll a költségvetés végrehajtásának a menete, illetve milyen belső és külső kihívások érik az Uniót, és mindezek fényében szükség van-e esetlegesen a költségvetés módosítására. Nagyon fontos szabály az, hogy a 7 éves költségvetési keretet nem lehet megváltoztatni akkor, ha akár egyetlenegy európai uniós tagállam vétót emel ez ellen. Tehát úgy érzem, hogy van egy erős jogi garancia a tagállamok számára, hogy azok a nemzeti borítékok, amelyekről döntés született 2013-ban, nem változhatnak a tagállam szándékai ellenére.
Jelentem, tisztelt képviselőtársaim, mint tudjuk a sajtóból, a félidei felülvizsgálat megtörtént, és tudjuk azt is, hogy az Európai Parlament jóváhagyta az Unió 2017-es költségvetését, Matteo Renzi olasz miniszterelnök riogatása ellenére is, aki azt fogalmazta meg, hogy Olaszország pénzéből a kohéziós kedvezményezett országok egy fillért sem fognak kapni, ha nem vesznek részt a migránsok kényszerbetelepítési programjában.
Tisztelt Képviselőtársaim! Örömmel tájékoztatom a tisztelt Házat, hogy ezt a veszélyt sikerült elhárítani, tehát az Uniónak van 2017-es költségvetése, így tehát semmi sem veszélyezteti a már korábban eldöntött politikák zavartalan végrehajtását, beleértve a kohéziós, illetve a vidékfejlesztési pénzek kifizetését.
Ha úgy tetszik, tisztelt képviselőtársaim, a magyar kormány a szövetségeseivel együtt sikeresen megvédte a kohéziós politikát mindenféle politikailag alulmotivált riogatásokkal szemben.
Tehát bizalommal nézünk, tisztelt képviselőtársaim, az elkövetkezendő pár esztendőre, amikor ennek a hatalmas összegnek a lehívása történik. Én ehhez sok sikert kívánok a kormány számára! Köszönöm szépen. (Taps.)
