WITZMANN MIHÁLY,
WITZMANN MIHÁLY,
WITZMANN MIHÁLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország Alaptörvénye egyértelműen rögzíti, hogy a tudományos igazság kérdésében az állam nem jogosult dönteni, a tudományos kutatások értékelésére pedig kizárólag a tudomány művelői jogosultak. Az Alaptörvény idevonatkozó rendelkezéseire, a nemzetközi tudományos értékelési rendszerek sztenderdjeire, a Magyar Tudományos Akadémia, valamint a felsőoktatási intézmények értékelési rendjére is figyelemmel hozta létre az Országgyűlés a tudományos kutatásról, a fejlesztésről és az innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény elfogadásával a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapot, röviden az NKFI-t és a mellette működő szakértői értékelési rendszert is.
A szóban forgó, a tudományos kutatásról, fejlesztésről és az innovációról szóló törvény módosítása a kormány 2016. évi második félévre elfogadott munkatervében már korábban tervezésre került, ugyanis a jogszabály 2014-es elfogadása óta eltelt időszakban felmerült több olyan pontosítási, módosítási, változtatási szándék is, amelyeknek az előttünk fekvő módosító javaslat kíván eleget tenni.
A KFI-törvény mostani módosításával többek között lehetővé válik a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által kezdeményezett úgynevezett csoportos projektminősítő eljárás. Az új típusú eljárás alapján a kérelmező által egy adóévben megvalósított és a kérelemben megjelölt olyan projektekre vagy projektrészek összességére is lehet kutatási-fejlesztési szempontú, a kutatás-fejlesztési tevékenységhez kapcsolódó adó- és járulékkedvezmények érvényesítéséhez felhasználható minősítést kérni, amelyeket a minősítés szempontjából egy egységnek kell tekinteni.
Továbbá a módosítással az előbb említett KFI-törvény 36. és 40. §-ai között rögzítésre kerülnek a projektcsoport-minősítési eljárás és anyagi eljárási szabályai is. A projektcsoport-minősítési eljárás előnye, hogy bevezetésével csökkenhetnek az érintettek adminisztrációs terhei, továbbá az eljárással kapcsolatos költségek egyaránt.
Fontos még kiemelni, hogy a korábbi döntések értelmében 2015-ben Magyarország az úgynevezett ESA, magyar nevén Európai Űrügynökség teljes jogú tagjává vált, így a teljes jogú státuszt megelőző, úgynevezett együttműködési szakaszban teljesítendő tagdíjfizetési kötelezettségünk is megszűnt ezáltal. A módosító javaslat ennek a ténynek az aktualizálását is tartalmazza.
Mivel a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap a kutatás-fejlesztés és az innováció állami támogatását biztosító és kizárólag ezt a célt szolgáló, az államháztartásról szóló törvény szerinti elkülönített állami pénzalapnak tekintendő, pontosan ezért a szóban forgó jogszabály-módosítás természetesen érinti az államháztartásról szóló törvényt is. Az előterjesztés ezen módosításokat, illetve pontosításokat szintén átvezeti.
Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy vélem, hogy a javaslat egy eddig is meglévő, és nyugodtan mondhatjuk, hogy stratégiai szempontból is nagy jelentőséggel bíró közfeladat hatékonyabb ellátására irányul. Ez az érintett közfeladat pedig nem más, mint maga a kutatás-fejlesztés, az innováció közfinanszírozású támogatása és a kutatás-fejlesztési tevékenység minősítése. Gyakran szoktuk mondani, hogy aki a tudásba fektet be, az a jövőt építi. Itt csatlakoznék államtitkár úr előbbi szavaihoz, hogy nyilván ez visszaköszön az ország gazdasági teljesítményében, gazdasági fejlődésében, a vállalkozások működésében, a humán erőforrás fejlődésében és az ország mutatóinak folyamatos javulásában egyaránt.
Ezért is kérem a tisztelt Házat és tisztelt képviselőtársaimat, hogy szavazataikkal a törvénymódosítási indítvány elfogadását támogatni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.
