Z. KÁRPÁT DÁNIEL,
Z. KÁRPÁT DÁNIEL,
Z. KÁRPÁT DÁNIEL, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A meglepetések sorozata ért engem az utóbbi percekben, hiszen nagyon ritka az, hogy államtitkári szinten már a vita ilyen kezdeti szakaszában egy vezérszónoki kör közepén reakció érkezik, amely egyébként érdemi is. Tartsák meg ezt a jó szokásukat, és tartson ki a vita végéig, minél több képviselőtársamat arra biztatom a kormánypárti padsorokból, hogy vegyen részt aktívan ebben a vitában.
A másik meglepetés az, hogy a KDNP-nek már megint nincs véleménye, már megint nincs vezérszónoka, már megint nincs mondanivalója az ellenőrzési rendszer kapcsán és annak hiányosságai kapcsán, hiszen az ellenőrzési rendszer mentén kell hogy beszéljünk olyan hiányosságokról is, amelyek egyértelműen felmerülnek.
Látható, hogy általában egy számvevőszéki rendszer működését az jellemzi, hogy hatékonysága mentén hány forintot spórol meg az adott nemzetgazdaságnak. Ez legjobban talán a brit szisztémán mérhető, ahol egészen pontosan megmondható, hogy egy fontsterling vagy euró vagy bármilyen pénznem berakásával a rendszerbe mennyi hozadékra lehet szert tenni hosszú távon. Évtizedekre visszamenően mondom ezt, azért használok többféle pénznemet. Tehát egészen pontosan elmondható az, hogy akár egy angolszász típusú, akár egy nyugat-európai rendszer kapcsán mekkora az a hozadék, amit realizálni lehet azáltal, hogy ha a rendszer működését további forrásokkal támogatjuk.
Magyarországon ehhez képest egy mérhető, nyomon követhető beszámoló helyett kapunk egy tulajdonképpeni pamfletgyűjteményt, egy olyan propagandaanyagot, amely bár rendelkezik hivatkozásokkal, rendelkezik világhálós kifejtésekkel, összességében mégsem alkalmas arra, hogy a Gazdasági bizottság tagjai ez alapján ellenőrizzék, hogy valóban megfelelt-e az összes követelménynek, előírásnak és törvényi kötelezettségének a Számvevőszék. Tehát ez az anyag önmagában nem alkalmas arra, amilyen célra önök ezt létrehozták, tető alá hozták.
Elmondható az is, hogy olyan ellátatlan feladatokkal bír a Számvevőszék, amelyek egész egyszerűen csak lógnak a levegőben, és nem találunk válaszokat arra, hogy miért nem foglalkoznak ezekkel, pedig a kérdéseket már feltettük a tavalyi, tavalyelőtti, korábbi beszámoló kapcsán is. Hogy egyetlen példát említsek: az idézett törvény - amely az Állami Számvevőszék feladatait azért némiképp felsorolja és rendszerezi - értelmében annak 5. § (1) bekezdése szerint az Állami Számvevőszék az Országgyűlés számára véleményt ad … az állami kötelezettségvállalással járó beruházási előirányzatok felhasználásának törvényességéről és célszerűségéről.
A tájékoztatóban ugyanakkor nincs szó erre vonatkozó vizsgálatokról, legalábbis a maga mélységében nincs, pedig álláspontom szerint az egész országot érdekelné az ÁSZ véleménye, mondjuk, a stadionépítések célszerűségéről, vagy olyan kiemelt állami beruházások kapcsán adott véleményéről, ahol igenis elvárható lenne, hogy az ellenőrzési rendszer eme talán legfontosabb darabja megnyilvánuljon, véleményezzen, és olyan ajánlásokat fogalmazzon meg, amelyek értelmében tovább lehet lépni a teljes nemzetgazdaság érdekében.
Legalább arról informálhatták volna egyébként az Országgyűlést, hogy hány állami kötelezettségvállalással járó beruházási előirányzat létezett tavaly országon belül és kívül, mit vizsgált a Számvevőszék, milyen megállapításokra jutottak. Nem is feltételezem, hogy nem vizsgálták ezeket. És egész egyszerűen nem tudunk olyan számvevőszéki vizsgálatról, amely állami beruházás célszerűségének a megállapítására irányult volna, pedig ez is egy nagyon fontos irány lenne, egy nagyon fontos kitétel, hogy a célszerűség mentén új információtömeg birtokosai lehessünk.
Az is látható, hogy bár a kincstári törzskönyvi nyilvántartás szerint mintegy 900 költségvetési szerv közül nagy nehezen megtudhattuk, hogy hányat vizsgáltak, de azt továbbra sem, hogy amikor ezen szervek működését vizsgálja a Számvevőszék, mit vizsgál egészen konkrétan és pontosan, mit ért működés alatt, hogy jön ki adott esetben az ellenőrök által elvégzett munka hatékonyságával kapcsolatos mutatók összessége. Az sem derül ki egyébként, hogy mi van azzal a több száz helyi önkormányzattal, amelyet a Számvevőszék és más sem ellenőriz, tehát amelyek a teljes ellenőrzési körből kimaradnak, miközben közpénzek folynak át rajtuk, azt használják fel.
Az ÁSZ elnöke egyébként nem közöl összesített országos adatokat sem, tehát ebből a beszámolónak nevezett valamiből nem tudjuk, hogy évente vagy ötévente vagy húszévente ellenőriztetnek-e vagy sohasem.
(15.40)
Kapunk egy összesített számot, amiből nem derülnek ki azok a fontos részletek, amelyek nélkül nem lehet a szervezet működésének hatékonyságát megállapítani. Egyébként az angol számvevőszék bevételeinek mintegy harmadát olyan nemzetközi megbízásokból szerzi, ahol felkérik őt, hogy auditáljon és járjon el, és adott esetben versenyben áll a Big Four nemzetközi könyvvizsgáló cégekkel is külső megrendelések tekintetében, ezt egyik sikermutatójának tekinti. Nem mondom azt, hogy Magyarországon ez lenne az út, egyáltalán nem, de mindenképpen jelzésértékű, hogy az Állami Számvevőszék arról tud beszélni, egyik fő sikermutatójának azt tekinti, hogy szabályosan költ el évi 8-9 milliárd forintot, de azt, hogy ennek a hatékonysága hogy alakul, hogy ebből a nemzetgazdaság mennyit profitál, egész egyszerűen eltitkolják előlünk, nem is merem feltételezni azt a még rosszabb forgatókönyvet, hogy önök sem tudják, hogy az önökhöz jutó költségvetési forrásokból mennyit profitál a teljes nemzetgazdaság.
Hozzátehetjük azt is, szintén az Állami Számvevőszék feladatkörét szabályozó törvényben megtalálható az, hogy elvileg az ÁSZ ellenőrzi az államháztartás körébe tartozó vagyon kezelését, a vagyonnal való gazdálkodást, az állami tulajdonban vagy többségi önkormányzati tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek vagyonérték-megőrző és vagyongyarapító tevékenységét s a többi. Akkor viszont mit válaszolnak arra a jogos kérdésre, hogy miért nem ellenőrzött az ÁSZ olyan hatalmas vagyonrészeket, amilyenekkel például az MNV Zrt., a MOL, az MVM, a MÁV, a BKK, a honvédség vagy éppen a TIG gazdálkodik? Hol vannak az ezekről szóló vizsgálatok, hol vannak a következtetések, hol vannak azok a nagyon fontos ajánlások, amelyek alapján tisztán lehetne gazdálkodni ezekkel a vagyonelemekkel, anélkül, hogy feltételeznénk, hogy bárki tisztátalan úton járna, de az ellenőrzésre van szükség ahhoz, hogy megtudhassuk, hogy a bejárt utak valóban tiszták-e.
Azt már meg sem említem, hogy évek óta hangoztatjuk egy országleltár fájó és elképesztő hiányát, hiszen amíg egy országleltár, egy nemzeti vagyonleltár nem létezik - és ez az önök folytatólagos mulasztása -, addig bizony nagyon nehéz megállapítani azt, hogy tisztességesen gazdálkodik-e a nemzeti vagyonnal - nem az állami vagyonnal, a nemzeti vagyonnal - Magyarország mindenkori kormánya. Az ÁSZ pedig szó nélkül hagyja ezt a bűnös mulasztást immáron évek óta. Ennek az okát, elnök úr most nincs itt, de alelnök úr, úgy érzem, kötelessége megosztani velünk, hadd tudjuk meg annak az okát, hogy az ÁSZ-t miért nem zavarja egy országleltár hiánya.
Azt is el kell hogy mondjuk, amikor további következtetéseket kívánunk levonni, az a határozati javaslat, ami elénk került, legalábbis vicces. Vicces abból a szempontból, hogy olyan lózungokat tartalmaz, mint hogy az Országgyűlés elismeri, hogy az Állami Számvevőszék az ilyen-olyan tevékenységre irányuló végrehajtását, integritásalapú szervezeti kultúra elterjesztése érdekében végzett tevékenységét elismeri. Könyörgöm, ennél általánosabb és lózungokkal telibb szöveget talán kitalálni sem lehetett volna, miközben pontosan az lenne a cél, hogy ezen szervezet működése kapcsán forintosítható, átlátható, nyomon követhető teljesítménymutatókkal rendelkezzünk. Ehhez képest kapunk egy ilyen szöveget, ami akár az ötvenes-hatvanas években is íródhatott volna, és egészen egyszerűen nem lehet ezzel mit kezdeni.
Azt látjuk ugyanakkor, hogy a tájékoztató legalább annyiban előrelép, hogy az ellenőrzöttek száma szerinte 70 százalékkal nőtt tavaly, fogadjuk ezt el, és a 15. oldalon olvasható, hogy 309 központi költségvetési szervet, 300 önkormányzatot, 152 gazdasági társaságot, 105 nemzetiségi önkormányzatot, 66 társulást, 9 köztestületet, 8 alapot, 7 egyéni vállalkozót, 4 alapítványt, 3 szövetkezetet és 3 pártot ellenőrzött tavaly. De mit vizsgált ezeknél? Mi volt az ellenőrzésének a célja? Tehát egészen egyszerűen olyan fontos következtetések hiányoznak, amelyek a nagy számháborúból, a matekból egészen egyszerűen nem vezethetők le, nem mérhető az ÁSZ tevékenységének, teljesítményének semmilyen mutatója. És az is látszik, hogy közben, mondjuk, az önkormányzatok zárszámadásának auditálása mint kiemelt feladat, átkerült az Államkincstárhoz, egy olyan szervhez, amely nem auditáló szervezet. Tehát hogyan fordulhatnak elő ilyen rendszerhibák anélkül, hogy az ÁSZ megszólalna ezek kapcsán?!
És azt is látjuk, hogy továbbra sem lehet következtetéseket levonni annak kapcsán, hogy milyen fő megállapításokat tett az ÁSZ vizsgálatai során; hány feljelentése jutott el bírósági szakaszig, abban hány jogerős ítélet született; végeztek-e teljesítményvizsgálatokat, ha igen, akkor milyen típusúak voltak ezek; mi a vizsgálatok számszerűsített hozadéka. Mindig ide tudok kilyukadni, hiszen ez egy mérhetetlen terület önöknél, 2013-14-ben az Egyesült Királyság számvevőszéke több mint egymilliárd font közpénz megtakarításához járult hozzá vizsgálataival. Ez kimutatható. Ahogy egy olyan statisztikát is készítettek, hogy minden egy font kiadásával 16 font került be a közös kasszába ezen szervezet tevékenységének köszönhető módon. Magyarországon miért nem látunk ilyen teljesítménymérést megalapozó mutatót? Miért nem látunk ilyen egészen pontos, prudens számokat, amelyekből következtetéseket lehetne levonni? Ehhez képest kaptunk egy csicsás propagandaanyagot, amivel önmagában nagyon nehéz mit kezdeni.
Azt is látjuk, hogy az ÁSZ tevékenységét illetően a klasszikus feladata, a független ellenőrzés már-már egyfajta melléktevékenységgé lett degradálva, hiszen soroljuk, hogy milyen egyéb új típusú tevékenységek vagy kiegészítő tevékenységek jelennek meg: ugye, itt vannak a makrogazdasági elemzések, a vezetői rendszerekre vonatkozó tanácsadó tevékenység, a versenyképesség és a fenntartható növekedés összefüggéseinek ecsetelése, az etikus közpénzügyivezető-képzés, az integritásfelmérés, a holisztikus ellenőrzési megközelítés hangoztatása, Pénzügyi Szemle gondozása, sajtóelemzések, sajtótájékoztatók s a többi. De azt látjuk, hogy a teljes tevékenységi kör tekintetében mintha a független ellenőrzés, a legfontosabb feladat irányából a nagyon sok résztevékenység felé tolódna az össztevékenység, ebből pedig nagyon nehéz következtetni arra, hogy - még egyszer hangsúlyozom - forintban mérhető módon mennyire hatékony ezen szervezet tevékenysége, egy idecsoportosított költségvetési forrás forintból mennyi haszon realizálódik a nemzetgazdaság szintjén, és egyáltalán, eleget tesz-e az Állami Számvevőszék nemcsak a szabályszerűségi követelményeknek, hanem bizony a törvényben meghatározott kötelező jellegű feladatainak is.
Éppen ezért ezen hiányosságok feloldásáig nem áll módunkban támogatni az előttünk fekvő csomagot és igen szavazattal dotálni azt, viszont ha ezen kérdéstömegünkre tisztességes válaszokat kapunk, akkor nyilvánvaló módon változhat ez a helyzet, de ezen tisztességes válaszokhoz talán mérhető tevékenységre lenne szükség és az, hogy ne egy parlamenti vita közepén-végén legyenek megszerezhetők ezek a válaszok, hanem bizony, amikor már leteszik az anyagot az Országgyűlés elé vagy a parlament illetékes bizottsága elé, akkor ez az egész legyen már ott követhető, átlátható, számszerűsíthető.
És még egyszer meg szeretném említeni, az elvárás részünkről nemcsak az, hogy egy országleltár készüljön el, nemcsak az, hogy a MÁV, a BKK, a honvédség, a TIG gazdálkodásába tartozó vagyonelemekkel kapcsolatos eseményekről érdemi, konkrét információtömeget kaphassunk, hanem bizony az is, hogy az ÁSZ tevékenységét tudjuk úgy mérni, hogy annak nemzetgazdasági hozadéka kimutatható legyen. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiból.)
