WITZMANN MIHÁLY,
WITZMANN MIHÁLY,
WITZMANN MIHÁLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Alelnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A demokratikus államberendezkedés 2010 második felében megkezdett megújításakor, majd a 2011-es új Alaptörvény elfogadását követően a magyar törvényhozás határozott lépéseket tett az Állami Számvevőszék ellenőrzési lehetőségeinek és függetlenségének megerősítése érdekében. Az Országgyűlés az első sarkalatos törvények között alkotta meg és fogadta el az új ÁSZ-törvényt, amely a korábbi szabályozásnál hatékonyabban képes támogatni az intézmény működésének eredményességét. Fogalmazhatunk úgy is, hogy az új szabályozási környezet kialakításával lezárult a következmények nélküli ellenőrzések korszaka Magyarországon.
Ennek kedvező jelei már az elmúlt esztendőben is egyértelműen látszottak, és az Állami Számvevőszék 2014. évi beszámolója is bizonyítja, hogy a parlament jó döntést hozott négy esztendővel ezelőtt, az Országgyűlés legfőbb ellenőrző szerve pedig megértette és működési gyakorlatába ültette a 2011-ben hatályba lépett új számvevőszéki törvény fő üzenetét, vagyis a törvényalkotók szándékát. Ennek megfelelően az Állami Számvevőszék a küldetésében meghatározottak szerint szilárd szakmai alapon álló, értékteremtő ellenőrzéseivel 2014-ben is előmozdította a közpénzügyek átláthatóságát, és hozzájárul az úgynevezett jó kormányzáshoz.
Az Állami Számvevőszék javaslataival tavaly is a közpénzek szabályos gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását, illetőleg használatát segítette elő, továbbá fokozottan támogatta a parlamenti munkát, illetve különféle ajánlásokat is fogalmazott meg az Országgyűlés részére.
(15.10)
Az ÁSZ ajánlásai olyan területeket, aktuális kérdésköröket érintenek, amelyek esetében az Állami Számvevőszéknek egyedülálló ellenőrzési tapasztalatai vannak. A számvevőszéki ajánlások nemcsak előremutatóak, hanem pontosan rávilágítanak a fejlesztési irányokra is. A teljesítménykövetelményekkel kapcsolatban tett ajánlások vagy éppen az önkormányzati alrendszer tekintetében megfogalmazott észrevételek az eredményes és hatékony közpénzfelhasználást, a felelősség erősítését, a 2010 előtti gazdaságpolitikát jellemző sorozatos gazdasági és költségvetési hibák megelőzését és nem utolsósorban a fennálló kockázatok mérséklését szolgálják.
Összefoglalva tehát elmondhatjuk, hogy az Állami Számvevőszék továbbra is rajta tartja a szemét a közpénzeken, a magyar emberek adóforintjain, és egyre erőteljesebben támogatja az állam hatékony működését. Természetesen a felelősség fogalmához szorosan kapcsolódik az elszámoltathatóság, illetve a számonkérhetőség is. Ez pedig azt jelenti, hogy nem maradhat következmények nélkül, ha a közpénzekkel valaki nem megfelelően, illetve nem a törvényekkel összhangban gazdálkodik. Ennek megfelelően a számvevőszéki ellenőrzések során feltárt törvénysértések sem maradhatnak jogkövetkezmény nélkül. Az elszámoltatható közpénzfelhasználás érdekében az ellenőrzések során feltárt gyanú alapján az Állami Számvevőszék a tavalyi esztendőben mintegy 50 alkalommal élt jelzéssel a különböző eljárási és nyomozati jogkörrel rendelkező hatóságok felé, 21 esetben kezdeményezett jogorvoslati eljárást, illetve az ÁSZ megállapításai alapján 45 nyomozás lefolytatására került sor. A fenti számok is jól mutatják, hogy az Állami Számvevőszék szorosan együttműködik a hatóságokkal, és él a törvényben biztosított eszközeivel.
Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy a következményekre vonatkozó gondolatmenetemet továbbfűzve kitérjek az előttünk lévő országgyűlési határozati javaslatra. A Magyar Országgyűlés 2007-ben határozatban hívta fel az Állami Számvevőszék figyelmét arra, hogy fordítson fokozott figyelmet az integritásalapú közigazgatási kultúra megszilárdítására, a korrupciós kockázatok csökkentésére és a közpénzek felhasználásának átláthatóságára egyaránt. Két évvel később, 2009-ben pedig egy országgyűlési határozat is született ezen törekvések megerősítése érdekében. Ma, 2015-ben pedig már azt is elmondhatjuk, hogy a korrupció elleni küzdelem területén nemzetközi összehasonlításban is egyedülálló együttműködés jött létre Magyarországon.
Az Állami Számvevőszék a holland minta átdolgozásával olyan magyar modellt hozott létre a közszféra korrupciós kockázatainak feltérképezésére, ami egyre növekvő mértékben járul hozzá a magyar közintézmények korrupciós kockázatainak csökkentéséhez, egyúttal a magyar államműködés megszilárdításához is. Úgy vélem, hogy a Számvevőszék ezen területen végzett tevékenysége mindenképpen elismerésre méltó. Továbbá fontosnak tartom kiemelni, hogy az Állami Számvevőszék 2014. évi beszámolója egyértelműen rávilágít arra, hogy az állami és az önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok sok esetben még mindig nem működnek megfelelően, és számos kritikus terület azonosítható e szervezetek tekintetében. Lényeges szempont az is, hogy ezen gazdasági társaságok többsége közfeladatokat lát el, közszolgáltatásokat nyújt, vagyis napi kapcsolatban vannak az állampolgárokkal és mint ilyenek, jelentős hatással vannak az emberek életminőségére is.
Az Állami Számvevőszék tipikus problémaként rögzíti, hogy a közfeladatokhoz kapcsolódó önköltségszámítás, amire már alelnök úr is kitért az expozéjában, számos cégnél nem felel meg a jogszabályi előírásoknak. Ez azért is különösen érzékeny terület, mert éppen az önköltségszámításnak kellene megalapozni az árképzést, vagyis ezen múlik, hogy az emberek ténylegesen annyit fizessenek egy közszolgáltatásért, amennyit az valójában ér. A rezsicsökkentés előtti időszakot vizsgálva az is jól látható, hogy a magánkézben lévő gazdasági társaságok bizony nemegyszer realizáltak extraprofitot Magyarországon. Ennek az időszaknak azonban szerencsére már vége van és mindannyiunk érdeke az eddig elért eredmények hosszú távú fenntartása. Ezt a szellemiséget követve az állam éppen a polgárok védelme érdekében vállalt aktív szerepet több piaci szegmensben is. Ez a szemlélet egyben új korszakot is nyitott Magyarországon, de továbbra is fontos hangsúlyozni, hogy ezt a gondolkodásmódot az állami és önkormányzati gazdasági társaságok életében is folytatni kell. Ennek a célkitűzésnek megfelelve pedig az ilyen vállalatoknak a társadalom érdekeit hatékonyan szolgáló, egyértelmű és egységes követelményrendszer szerint kell működniük. Mondhatjuk azt is, hogy olyan piaci teljesítménykritériumok felállítására van szükség, amelyek a közszolgáltatások színvonalának emelésére irányulnak, nem pedig az extraprofit realizálására.
Ezeket az elveket a mindennapi működésben természetesen a vállalati menedzsment hivatott érvényesíteni. A számvevőszéki beszámolóban felvetett problémák ugyanakkor arra is egyértelműen rávilágítottak, hogy ez a menedzsmentrendszer az ellenőrzött társaságok többségénél sok esetben még mindig nem alkalmas a fenti célok teljesítésére.
Ahogy az előzőekben is említettem, az Állami Számvevőszék egyedülálló ellenőrzési tapasztalatokkal rendelkezik, és a feltárt hiányosságok alapján objektív rálátása van azon kritikus területekre is, amelyeken szükséges a menedzsment rendszerének fejlesztése. Ennek megfelelően nem csupán indokolt, de az Alaptörvényben és az ÁSZ-törvényben rögzített számvevőszéki funkciók szempontjából is szükséges az ezekre a rendszerekre vonatkozó tanácsadó tevékenység szélesítése, illetve az etikus közpénzügyi vezetőképzés támogatása. E megfontolásból is javaslom tisztelt képviselőtársaimnak, hogy támogassuk a kapcsolódó határozati javaslatot.
Tisztelt Képviselőtársaim! A beszámoló alapján az is kijelenthető, hogy az Állami Számvevőszék maximálisan eleget tett a törvényi kötelezettségének, kockázatos területeket vont ellenőrzés alá, továbbá hasznos és lényeges elemzésekkel, tanulmányokkal támogatta a Költségvetési Tanács, valamint az országgyűlési bizottságok munkáját egyaránt. Fontos kiemelni azt is, hogy az Állami Számvevőszék olyan kezdeményezéseket is támogatott, mint a korrupció elleni küzdelem, az integritásalapú közigazgatás megteremtése, vagy éppen a magyar lakosság pénzügyi kultúrájának fejlesztése.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ha megengedik, a teljesség igénye nélkül felsorolnék néhány, az ÁSZ múlt évi tevékenységét világosan tükröző számszaki adatot. A tavalyi esztendőben a Számvevőszék összesen 233 jelentést hozott nyilvánosságra, és tevékenységét széles körű hasznosulás jellemezte. Az ÁSZ tavaly 966 helyszínen volt jelen, 574 címzettnek mintegy 2642 javaslatot tett, továbbá 31 ülésen összesen 158 számvevőszéki dokumentumot tárgyaltak a különféle országgyűlési bizottságok.
A számok és a statisztika nyilván nem lényegtelen, de véleményem szerint az Állami Számvevőszék teljesítményét nem a számadatokkal lehet igazán jól lemérni. Sokkal fontosabb, hogy az ellenőrzéseken keresztül felszínre kerüljenek, kerülhessenek azok a problémák és fejlesztendő területek is, amelyeken még további előrelépésre van szükség. Mindemellett szükség van az eszközök folyamatos azonosítására is, amelyek az ellenőrzésektől függetlenül is képesek előmozdítani a közpénzből gazdálkodó szervezetek szabályos működését és a közpénzek felelős felhasználását egyaránt. Tipikus példaként említhetjük többek között az alelnök úr által szintén említett úgynevezett önkéntes öntesztrendszert, amelyet az Állami Számvevőszék a települési és nemzetiségi önkormányzatok, valamint az egyházi intézmények számára dolgozott ki. Úgy vélem, hogy az ilyen jellegű újítások jól mutatják az Állami Számvevőszék innovativitását és segítőkész szemléletét, hiszen így olyan önkormányzatok, olyan nemzetiségi önkormányzatok és intézményeik működése is javulhat, amelyek egyelőre még nem kerültek közvetlenül a számvevőszéki ellenőrzések látókörébe, de tevékenységüket mindenképpen kontroll alatt kívánják tartani.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk lévő beszámoló alapján és az előzőekben felsorolt érvek mentén tisztelettel kérem önöket, hogy támogassák az előterjesztett határozati javaslatot, ezzel is megerősítve az Állami Számvevőszékbe vetett országgyűlési bizalmat. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Dr. Józsa István tapsol.)
