DR. JÓZSA ISTVÁN
DR. JÓZSA ISTVÁN
DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Maga még nagyon kis gyerek volt akkor, amikor én már nukleáris szakértő voltam, úgyhogy szégyellje magát az ilyen hozzászólásért. Ezt szakmai alapon, mondjuk, a nukleáris felügyeleten megvitathatnánk. Amit mond, az egy torzított része a valóságnak, ha gondolja, kérdezze meg Lázár János miniszterelnök-helyettes urat, ő már tisztában van ezzel a kérdéssel.
És hogyha annyira bort akar inni, akkor majd a közgépes hangfelvételt, amin az ön hangja szerepel, lejátsszuk itt a parlamentben, majd akkor legyen ekkora mellénye, tudja?! Az a sajtóban megjelent, úgyhogy én azt mondanám, hogy ki iszik bort és ki mit prédikál, figyeljen azokra a szakmai észrevételekre, amit tettem, és higgye el, hogy az atomerőmű beruházásai területén is az én szaktudásom százmillió forintokat takarított meg az erőműnek, mert tudja, a műszaki hozzáadott érték költséget csökkent, és a rosszul megtervezett beruházás pedig költséget növel, úgyhogy erre a tiszteletre szeretném kérni. Én az ön tudását tisztelem, tegye meg ön is, hogy előbb megbeszéli ezt a hozzáértőkkel és utána mond ilyeneket.
Elismeréssel szeretnék szólni Domokos László elnök úrnak a parlamentben tett egyik beszédéről és arról is, amit az államadósság-képlet problémáiról kifejtett. Domokos elnök úr azon a véleményen volt, hogy a magyar államadósság-szabályok gyakorlatilag hibásak és betarthatatlanok, a kitűzött célra, a lehető legtöbb gazdasági helyzetben való alkalmazhatóságra nem helyes ez a képlet.
Az egyik legfontosabb kritikaként azt vetette fel az Állami Számvevőszék, hogy a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvényben olyan hiányosságok mutatkoznak, amelyek fogalmi szinten is kétségessé teszik az összehasonlításokat.
(16.30)
A Számvevőszék szerint felmerül az adósságszabályok alkotmányosságának kérdése is. Javaslom, hogy ha ez a kérdés felmerül, akkor forduljanak az Alkotmánybírósághoz, és próbálják meg tisztázni ezeket a kérdéseket.
Szintén Domokos László elnök úr mondta a parlamentben, hogy a költségvetési szervek is jelentős adósságot halmoztak fel. Ez már csak azért is fontos kérdés, mert a költségvetés tervezésekor nem lehet hiánnyal tervezni a költségvetést, illetve nem lehet a költségvetési kiadási előirányzatot meghaladóan kötelezettséget vállalni. Ilyenkor a költségvetési végrehajtása során hogyan lenne lehetséges az, amit tapasztal az Állami Számvevőszék, hogy újra és újra tetemes adósságot halmoznak fel az egyes intézményeknél? Azt kell gondoljuk, hogy az Állami Számvevőszék ezen megállapítása helyes, ezeknél az intézményeknél vagy a tervezés, vagy a finanszírozás nem állja meg a helyét.
Szintén a Számvevőszék elnökének véleménye szerint hiányoznak a megfelelő garanciák a törvényi előírások végrehajtására. Erre alelnök úr is utalt expozéjában, hogy erre vonatkozóan van az ÁSZ-nak elképzelése, hogyan lépjenek előre. Tehát ha nincsenek garanciák a törvényi előírások végrehajtatására, akkor ezen jogszabályok közül az államháztartási törvény különösen fontos szerepet tölt be, mivel a magyar költségvetés egyensúlyának biztosítása itt kell hogy garantálva legyen. De sajnálatos módon ez kellő szigorral nem tartatódik be.
A 2016. évi költségvetést megalapozó törvények az ellenőrzési hatáskörök egy részét tartalmazó alpontokat hatályon kívül helyezik, ami tovább gyengítené az irányító szervek ellenőrzési tevékenységének hatékonyságát, legyen az önkormányzat vagy legyen az minisztérium számonkérhetősége, ahelyett, hogy szigorúbb és részletesebb rendelkezéseket iktathatna be az államháztartásba, és ezzel a költségvetési tervek tervszerű és rendszeres ellenőrzésének kötelezettségét írná elő a törvény az irányító szervek számára, ha további egyensúlyromláshoz vezet az egyes költségvetési szerveknél, intézményeknél és ezen keresztül végső soron az államháztartás egészénél az ellenőrzési lehetőségek gyengítése. Ebben egyet kell hogy értsünk a Számvevőszék elnökével.
Az ÁSZ az ellenőrzései során rendszeresen tapasztalt az elnök úr beszámolója szerint exlex állapotot, hogy a költségvetési szervek, intézmények szervezeti és működési szabályzatai a legritkább esetben követték a hatályos jogszabályi előírásokat, gyakran az irányító szerv mulasztása miatt, máskor az intézményvezetők mulasztása miatt. Tehát ezt a lehetetlen állapotot felszámolandó, egy betartandó határidőt kellene szabni az irányító szerv számára a szervezeti és működési szabályzatok ellenőrzésére az állami tulajdonú cégeknél, intézményeknél, és ezek jóváhagyására, elfogadására, különösen, ha tudjuk, hogy a szervezeti és működési szabályzat tulajdonképpen a felelősségi viszonyokat szabályozza a szervezeten belül. Tehát javaslom, hogy ezt a célkitűzést az Állami Számvevőszék tartsa napirenden, tegyen erre vonatkozóan konkrét javaslatokat, és hozza a Ház elé.
Az is jogos javaslat, hogy a költségvetési szerv vezetője személyes felelősséggel tartozzon, vezetői megbízatása akár törvény erejénél fogva szűnjön meg abban az esetben, ha a költségvetési szerv költségvetési beszámolóját azért nem fogadná el az irányító szerv, mert az nem tartotta be a veszteség nélküli gazdálkodásra vonatkozó előírást, tehát nem felel meg a törvényi előírásoknak.
Mindezeket figyelembe véve úgy gondolom, hogy az Állami Számvevőszék működése több ponton tartalmaz előremutató jeleket is. Ugyanakkor, ha egy metodikai korszerűsítésben vannak, akkor tegyenek javaslatot a már említett szervezeti és működési szabályzatokra, ezekre a garanciális elemekre, és tegyék meg azokat a javaslataikat, amelyek alapján a törvényhozás legfelső szerve, a Magyar Országgyűlés meg tudja hozni azokat a törvényeket, amelyeknek megfelelően az önök észrevételei behajthatóak, kikényszeríthetőek lesznek, és ezzel a költségvetés hasznosulása, hatékonysága javul. Köszönöm, elnök úr. (Teleki László tapsol.)
