KÓSA LAJOS,

Teljes szövegű keresés

KÓSA LAJOS,
KÓSA LAJOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Tisztelt Ház! 2500, 18 000, 42 700, 57 200 - ezek a számok az elmúlt években a hazánk határát illegálisan átlépők száma; 2012-ben 2500 - kerekítve, természetesen -, 2013-ban 18 000, 2014-ben 42 700, 2015-ben a tegnapi napig 57 200. Könnyen kiszámolható ebből a növekedésből - ez három év alatt közel negyvenszeres növekedés -, hogy az illegális bevándorlók száma 120 ezer körül fog megállni ebben az évben. Ez egy olyan szám, ami mellett nem lehet elsiklani.
Hiába állítják azt egyes baloldali politikusok, hogy nem ez a probléma, nem kell ezzel foglalkozni, rendben van ez így, mi azt állítjuk, hogy nincsen rendben, valamit sürgősen kell tenni, mert az adatok még riasztóbbak, ha megnézzük, hogy körülbelül mennyi az utánpótlása a minden pillanatban Európába igyekvő illegális bevándorlóknak. A parlament Honvédelmi és rendészeti bizottságának meghallgatásán a belügyminiszter a nemzetközi adatokra támaszkodva világossá tette, hogy 5 millióan vannak úton Európába; ötmillióan minden pillanatban. S ha megnézzük, hogy milyen országokból és térségekből jönnek ezek az illegális bevándorlók, akkor abból világosan kiderül, hogy ez a nyomás nem fog csökkenni. Nem fog csökkenni!
Tehát, hogy valamit tenni kell, azt nemcsak Magyarország, hanem már az Európai Unió számos tagállama is észrevette, és próbál rá reagálni. Azonban, miután mi ebben az egész illegális bevándorlóáradatban a szónak a szoros értelmében frontország vagyunk, hiszen schengeni határunk van a Balkán déli része felé, Magyarország nem várhat arra, hogy majd valamikor Brüsszelben azok az európai politikusok, akik egyébként a már eddig is létező probléma felett szemmel láthatóan szemet hunytak, és valami csodára vártak, hogy majd egyszer csak elmúlik ez a nyomás, és nem fokozódik, hogy ők majd valamit lépnek. Azok a rendkívül bátortalan lépések, amelyeket Brüsszel eddig megtett, semmire sem jók.
Tavaly az Európai Unióba több mint 600 ezer illegális bevándorló érkezett, ezeknek a töredéke volt jogosult politikai menedékjogra, mégis Brüsszel valamifajta kvótarendszer összeeszkábálásán dolgozott, hogy az egyes tagországoknak mennyi bevándorlót kell fogadni. Hozzáteszem, a számok, amiket Brüsszel kiadott, köszönő viszonyban sincsenek a valódi, a tényszámokkal. Hiszen amiket Brüsszel mondott először Magyarország számára, az 200-300, majd aztán ez a szám ezer fölé ment, ez hol van köszönő viszonyban a mai napig Magyarországra belépő 57 ezer fővel? A korábbi évek bevándorlóiról nem is beszélve. A napnál világosabb, hogy valamit tenni kell.
Voltak bátortalan kísérletek az Európai Unió részéről és a brüsszeli Bizottság részéről, hiszen korábbi döntés alapján elfogadtak egy irányelvet, ami lehetőséget adott volna a Bizottságnak arra, hogy kijelölje a Bizottság európai uniós szinten azokat az úgynevezett biztonságos tranzitországokat és biztonságos származási országokat, ahonnan az Unió nem fogad illegális bevándorlót. Azonban ez a folyamat megrekedt, és miután Brüsszel nem tudott megbirkózni azzal a feladattal, hogy közös álláspontot alakítson ki a biztonságos harmadik ország, tehát tranzitország és a biztonságos származási országok körében, ezt visszautalta tagállami hatáskörbe.
(9.20)
Ez azt jelenti, hogy Magyarországnak az Európai Unió irányelveivel összhangban lehetősége van arra, hogy kijelölje a biztonságos tranzitországok körét, és kijelölje a biztonságos származási országok körét. Erre a felhatalmazást a magyar kormánynak meg kell adni, egész egyszerűen más kezelési lehetőség rövid távon nincs a probléma megoldására.
Mit jelent ez? Azt jelenti, hogy miután az Európai Uniónak nem bevándorláspolitikája van, hanem menekültpolitikája, tehát az Európai Unió rendszere arra van kitalálva, hogy azokat az embereket, akiket saját hazájukban fenyegetnek, fizikai biztonságuk nem elégséges, üldözik őket, azokat az Európai Unió befogadja. Ez egy elbírálási folyamat, menedéket kell kérni, a szabály az, hogy ahol először beléptek az Európai Unió területére, ott kell ezt az eljárást lefolytatni. Hozzáteszem, a szabály egyébként az, hogy nem a zöldhatáron kell átjönni illegálisan, hanem jelentkezni kell a legális határátkelőknél, és egyébként az illetőnek el kell mennie egy befogadóállomásra, és meg kell várni ott a menekültügyi eljárás végét. Tehát azért, mert bejön valaki politikai menedékjogot kérni az Európai Unió területére, nem jogosult egyébként az európai belső határok átlépésére, hanem neki meg kellene várni azt, hogy eldőljön, hogy kap-e menedékjogot vagy sem.
Egy adat, szerintem rendkívül beszédes: tavaly a 42 700 illegális bevándorlóból kevesebb mint 800 volt az, aki jogosult volt politikai menedékjogra. Tehát az elsöprő többségük az illegális bevándorlóknak egyszerűen gazdasági okokból illegális bevándorló, nem jogosult az európai szabályok szerint politikai menedékjogra. Azonban mindenki tudja, hogy ez úgy működik, hogy az illegális bevándorlók megkapják a magyar hatóságoktól a 4300 forintot - ennyi a napi ellátásuk költsége -, majd szinte azonnal továbbmennek, durván az átlagos tartózkodás három nap. Egyébként ebből kiszámolható, hogy így is, hogy nagyon keveset tartózkodnak itt, jogellenesen mennek tovább, ez 1,5 milliárd forintba került tavaly a magyar adófizetőknek. És akkor ebben még a rendőrségi költségek meg a nyilvántartási költségek, a hivatal fenntartásának a különböző eljárási költségei nincsenek benne.
Összességében, napnál világosabb, a jelenlegi szabályok és a dublini egyezményből következő eljárásrend is az, hogy abban az országban kell lefolytatni a menekültügyi eljárást, ahol először beléptek az Unió területére. Ez Magyarország ezeknek az embereknek az esetében. Most már egyébként durván 200 ezer azoknak a száma, akik beleesnek ebbe a kategóriába, itt lépték át illegálisan a magyar határt, és vissza fogják ide őket küldeni. Beszédesek ebben az értelemben is a számok: megváltozott az európai tagállamok magatartása, a tavalyi évben durván ezer volt azoknak a határozatoknak a száma, amit a német hatóságok kiadtak az úgynevezett visszatoloncolás ügyében, tehát hogy a német hatóságok nem a menedékkérelmet bírálják el érdemben, hanem azt vizsgálják meg, hogy hol lépett be az Európai Unió területére, és azt mondják - teljesen jogszerűen -, hogy vissza kell küldeni oda, mert ott kell lefolytatni az eljárást. Furcsa módon a német hatóságok vagy az osztrákok, vagy a holland hatóságok nem is jogosultak a menedékkérelmet elbírálni, mert azt a magyar hatóságoknak kell a dublini egyezmények szerint. De míg tavaly csak ezer alatt volt ezeknek a száma, eddig a napig csak a német hatóságok 14 ezer ilyen határozat meghozatalát jelezték, és közölték, hogy busszal, repülővel, de mindenképpen vissza fogják küldeni ezeket az embereket Magyarország területére.
Napnál világosabb, hogy ez egy nyomás rajtunk, amiben lépni kell. És nem csak arról van szó, hogy ez sokba kerül, mert számoljuk ki, hogy ha az átlagos ügyintézési idő 30 nap helyett 15 nap - mert a 30 nap egyébként a normál eljárás -, és 200 ezer emberből csak 100 ezret küldenek vissza, tehát csak a felét, ez milyen költséggel jár, ha egy menekültre egynapi ellátásokkal 4300 forintot kell költeni. De a nagyobbik probléma az, hogy Magyarország csapdába kerül: a szerb hatóságok jelezték - és van egy ilyen egyezmény a két kormány között -, hogy napi 30 menekültet képesek visszavenni, ennél többet nem fognak a szerbek visszavenni, hogyha vissza akarjuk toloncolni azokat az illegális bevándorlókat, akik már átlépték a magyar határt és magyar területen vannak. Ha megnézzük, ez azt jelenti, hogy egyébként, ha az ügyeket próbáljuk gyorsítani is, 12 év alatt fogunk a végére érni, ha holnaptól egy darab ember se jön. És egyébként a tegnapi napon 514-en lépték át illegálisan a magyar határt, tegnapelőtt 482-en. Tehát miközben az átlagos belépés 500 fő, a szerbek 30-at tudnak visszavenni a hagyományos, a jelenlegi eljárási keretek között.
Napnál világosabb, hogy ez tarthatatlan, ezzel nem tudunk mit kezdeni. És most nem is arról beszélek egyébként, hogy az egész menekültprobléma milyen mellékes hatásokkal jár, fenyeget - debreceni képviselőként -, a közegészségügyi problémáktól a bűnözésen át a terrorfenyegetettségig tényleg, ezek a kérdések megválaszolatlanok. Nem arról van szó, hogy az illegális bevándorlók bűnözők lennének döntő többségükben, mert nem azok, de az kétségtelen, hogy egyébként olyan területekről is jönnek, ahol az illegális bevándorlók között - és ez megint tényadat - meghúzódnak terroristák, közönséges bűnözők. És az is napnál világosabb, hogy egyelőre nem ismerünk sikeres, megnyugtató integrációs modellt, az európai országok maguk jelentették ezt ki. Legutóbb és talán a legfontosabb mondatot Angela Merkel mondta, amikor kijelentette német kancellárként, hogy megbukott a multikulturális modell Németországban és Európa-szerte, meg kell változtatni az illegális határátlépőkkel kapcsolatos szabályokat.
Arról nem is beszélve, hogy minden országnak joga és kötelessége meghatározni, hogy milyen szabályok alapján enged be a területére embereket. Magyarország egy nyitott, vendégszerető, biztonságos ország. Bizonyítja ezt az, hogy egyébként a magyar népességgel hasonló számú vendéget fogadunk, akik jól érzik magukat, szívesen jönnek ide, itt tanulnak, dolgoznak vagy csak turisták. De ezek az emberek betartják a szabályainkat. Nem illegálisan lépnek be magyar területre, a zöldhatáron vagy embercsempészek útján, hanem vannak dokumentumaik, okirataik, nyugodtan, bárkit szívesen látunk. De ezek az emberek illegális határátlépők, nem tartanak be semmilyen szabályt, továbbmennek az országból, és nem működnek együtt a magyar hatóságokkal döntő többségükben. Tehát teljesen más ezeknek az embereknek a pozíciója.
Nem szabad az illegális bevándorlókat összekeverni azokkal a külföldiekkel, akik jogszerűen tartózkodnak Magyarországon. Napnál világosabb, hogy a holland nyugdíjas, aki a Balaton-felvidéken vett egy kis házat magának, és egyébként életvitelszerűen ott lakik, az nem keverhető össze az illegális bevándorlóval. Mint ahogy napnál világosabb, hogy teljes tévedés kivándorlóként azonosítani azokat a magyar embereket, akik élve az európai uniós jogaikkal, rövidebb vagy hosszabb időre más európai országokban élnek. És egyébként ez ráadásul nem is függ össze feltétlenül a GDP-vel vagy a jövedelemmel, a tények azt mutatják, hogy a legnagyobb munkavállalói tömeg más európai országokban Németországból jön. Tehát a német állampolgárok élnek a legnagyobb számban más európai országokban és dolgoznak, holott egyébként Németország az egyik leggazdagabb európai ország.
Tehát én azt gondolom, hogy az visszautasítandó és minden esetben kritizálandó, ha valaki egyébként azoknak a magyaroknak vagy európai polgároknak a helyzetével veti össze az illegális bevándorlókat, akik élnek az európai jogaikkal. Emlékszünk rá, kedves képviselőtársaim: te is tanulhatsz a Sorbonne-on, mondta Kovács László; te is nyithatsz a Mariahilferen kávézót - nem illegális bevándorlóként, élve európai jogaival. És éppen ezért mi nem azt mondjuk, hogy Európa határait le kell zárni, mert Európa továbbra is nyitott, vendégszerető kontinens kell legyen, csak mindenki tartsa be a rájuk vonatkozó szabályokat. Ha valaki turistaként vagy akár dolgozni jön Európába, lehet, munkavállalási engedélyt kell kérni, vízumot kell érni, és a szabályokat be kell tartani. Az illegális bevándorlás előtt viszont le kell zárni a határokat, nem csak nekünk, egész Európának, mert ezt nem tudjuk kezelni, szét fogja feszíteni az európai civilizációt, kultúrát, gazdaságot, mindent, a szociális ellátórendszereket.
(9.30)
Lehet ezeket az embereket segíteni - nem itt, a saját hazájukban. Szervezzünk erre programokat! Támogatjuk. De ezt az illegális bevándorlást elutasítjuk. Kérem a tisztelt képviselőtársakat, tényleg tegyék félre ideológiai megfontolásaikat, és támogassák azt, hogy a magyar kormány kijelölhesse a biztonságos harmadik országok körét Magyarország számára. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem