DR. HÖRCSIK RICHÁRD,
DR. HÖRCSIK RICHÁRD,
DR. HÖRCSIK RICHÁRD, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Kedves Képviselőtársaim! A tisztelt Ház előtt lévő T/807. számú törvényjavaslat nem más, ahogy az államtitkár úr említette, mint a Magyarország és Szlovákia északkeleti határán, Abaújvár és Kenyhec települések között tervezett Hernád-híd és a rácsatlakozó utak megépítéséről szóló megállapodás kihirdetése. Mint a Fidesz-frakció vezérszónoka és a térség, vagyis Abaúj és Zemplén országgyűlési képviselője, maximálisan támogatom a két ország között 2012. február 27-én aláírt megállapodást.
Tisztelt Képviselőtársaim! A szóban forgó megállapodás jóllehet csak egy úgynevezett közlekedési műtárgy, egy 61 méter hosszú és 3,8 méter széles híd megépítéséről szól, összegében is eltörpül a két ország között tervezett infrastrukturális beruházások volumenében, mégis azt kell mondjam, hogy rendkívül nagy jelentőséggel bír, mert a korábban gazdaságilag is szervesen összetartozott és 1920-ban mesterségesen szétválasztott abaúji térséget köti össze ismét. Mi, tisztelt képviselőtársaim, akik a határ bármely oldalán lévő Abaújban és Zemplénben élünk, mind a mai napig szenvedjük ennek a hátrányait. Igen, mert az éppen száz éve kirobbant első világháború következményeképpen az egymástól szétválasztott akkori csehszlovák, mint pedig a magyar abaúji és zempléni térség fejlődése megállt. Az úgynevezett zsáktérségek és -települések garmada jött létre, amit csak súlyosbított a második világháború pusztítása, és sajnos az elvándorlás tendenciáit azóta sem sikerült visszafordítani sem a szlovák, sem a magyar határoldalon.
Tisztelt Képviselőtársaim! E híd felépítésének, bármennyire is apró az, mégis szimbolikus jelentősége van. Ha például rápillantunk bármelyik eurós bankjegyre, nem véletlenül egy hidat látunk rajta, mintegy jelképezve az uniós tagországok közötti együttműködést. Ezzel a mostani híddal mi is két ország, két régió együttműködését szolgáljuk, azt is mondhatnám, hogy egyfajta történelmi sebeket gyógyítunk be Szlovákia és Magyarország között.
Azt mindnyájan jól tudjuk, hogy a két ország uniós tagságával és a schengeni határok lebomlásával, ahogy az államtitkár úr említette, a fizikai határok megszűntek, és ezáltal természetes, hogy a gazdasági, társadalmi és a kulturális együttműködések akadályozó tényezői is eltűntek. Azonban számos esetben - mint Kenyhec és Abaújvár között - a Hernád folyó mint természeti határ nem szűnt meg, így az egykor fennálló híd és összekötő utak építésével, a régi híd helyreállításával érhető el a valódi együttműködés.
(20.10)
Éppen ezért amikor 2009-ben az úgynevezett HUSK pályázati felhívás megjelent, Kenyhec és Abaújvár egyébként egymással szoros kapcsolatot ápoló községek önkormányzatai soha vissza nem térő lehetőséget láttak abban, hogy összefogjanak, és megállapították, hogy a magyar-szlovák határ menti térség több évtizeddel ezelőtti közös múltja talán ismét összefonódhat. Ugyanis a magyar-szlovák abaúji térség e részét több évtizeddel ezelőtt Abaújvár és Kenyhec között egy faszerkezetű híd kötötte össze, amelyen Abaújvár, Kéked, Pányok, Zsujta és Telkibánya lakosai szabadon, kettős birtokossági igazolvánnyal átléphették a magyar-szlovák határt. A híd szoros összeköttetést jelentett Kenyhec, Migléc, Szina községekkel és természetesen a régi megyei székhellyel, Kassa városával is. Az öregek elmondása szerint Abaújvárról több fiatal tanult Kassa város polgári és középiskoláiban, szakiskoláiban, valamint az elemi iskolások számára gyakran szerveztek színházi látogatásokat, sőt Abaújvár-Kenyhec megállónevet adtak annak a vasúti megállóhelynek is, amely csak pár kilométerre volt a Hernád hídjától, és ezzel rövid idő alatt elérhető lett Kassa városa a naponta bejáró tanulóknak, egészségügyi ellátást igénylőknek, bevásárlóhelyekre és piacokra utazóknak.
A családokat, barátokat is összekötő hidat azonban 1944. december 17-én hajnalban felrobbantották, így tehát ezzel elvágták a két régiót egymástól, és megszűnt az átkelés lehetősége. Ezzel a térség e részén élők számára szoros, évtizedekre visszanyúló családi, rokoni, baráti kapcsolatokat szakítottak meg.
A felhívás megjelenésekor a fejlesztés helyszínéül szolgáló terület kijelölése tehát adott volt az önkormányzatok számára, hiszen a közös céljuk, ahogy a beadott pályázatból olvashatjuk: „a magyar-szlovák határrégió gazdasági versenyképességének növelése, az emberek és közösségek közötti társadalmi és kulturális koherencia növelése, a határ menti térségek elérhetőségének és információáramlásának a javítása”.
A fejlesztés terve, tisztelt képviselőtársaim, tehát már évekkel ezelőtt megfogalmazódott Abaújvár és Kenyhec községek vezetőiben. A partnerek a projektötletek, a projekttevékenységek kialakításában 2009-től tevékenyen vettek részt, a község vezetői. A pályázat előkészítését évek óta szorgalmazva több, a részt vevő partnerek együttműködését bizonyító megbeszélés, egyeztetés történt a két település vezetői között akár Kenyhecen, Abaújvár községben vagy éppen Miskolcon. Az egyeztetésekről jegyzőkönyv készült. A közös célok és közös tervek megvalósításához a résztvevők a partnerség létrehozására irányuló úgynevezett partnerségi nyilatkozat keretében fűzték még szorosabbra a kapcsolatukat.
Tisztelt Képviselőtársaim! A községek földrajzi elhelyezkedésének, közös történelmi múltjuknak, évtizedek óta meglévő kötelékeknek köszönhetően minden feltétel adott egy életképes, hosszú távon is működő partnerség kialakításához, mellyel a két település ezzel a híddal is az egész térség számára előnyt kovácsol.
A partnerség létrehozásának hátterében tehát mindkét oldalon a térség fejlesztése, a szlovák-magyar határ menti térség közlekedésének elősegítése áll. Ugyanis a határ menti térségek fejlődésének fenntartásához elemi követelmény a határ menti közlekedés javítása, a Hernád határfolyó által szétszakított terület összekapcsolása jelentősen javíthatja számos, a határ közvetlen közelében fekvő periferiális helyzetű vidéki térség helyzetét mind Szlovákiában, mind Magyarországon.
Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy vélem, hogy ez a projekt mindenki számára előnyös. Megvalósítására a határ mindkét oldalán élőknek szüksége van. Egyrészt a híddal közelebb kerülő Kenyhec község és az ott lévő ipari park intenzív fejlődése pozitív hatást gyakorolhat a magyarországi területek fejlődésére is, ahol az abaúj-hegyközi vidék, a gönci és a sátoraljaújhelyi járás munkanélküliségének jelentős csökkenése várható, másrészt a szlovák területeken az ipari parkban tevékenykedő vállalkozások számára munkaerő-utánpótlást jelenthet, és jelentősen javulnak a közlekedési kapcsolatok.
A híd megépítése tehát pozitív hatást gyakorol a térségben élők életére mind Szlovákiában, mind Magyarországon. A javuló közlekedési kapcsolatoknak köszönhetően a kenyheci ipari parkban meglévő munkaerőpiaci kereslet miatt várható a magasabb iskolai végzettségű személyek letelepedése ezekben a sajnos elnéptelenedő abaúji falvakban. Elősegíthető a fiatal képzett munkaerő helyben tartása, és talán ezzel megállítható a népesség folyamatos csökkenése. A szlovák területeken élők számára pedig a turisztikailag egyre vonzóbb Zemplén elérhetősége tovább javul. Végül megemlítem még, tisztelt képviselőtársaim, hogy Kenyhec középtávú tervei között szerepel például egy integrált európai iskola építése, ahol a diákok az óvodától a felsőoktatásig európai szintű többnyelvű, többek között magyar nyelvű oktatásban részesülnek, kielégítve az ipari parkban tevékenykedő és betelepülő vállalkozások igényeit.
Tisztelt Képviselőtársaim! A két település összekötésével, együttműködésük elmélyítésével a hátrányos helyzetű abaúji terület versenyképessége, úgy vélem, egyértelműen előmozdítható, illetve a szlovák települések lakosai számára számos turisztikai lehetőséggel kecsegtet a zempléni terület.
Tisztelt Képviselőtársaim! Azt kérem, hogy támogassák ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.)
