DR. KONTRÁT KÁROLY
DR. KONTRÁT KÁROLY
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A nemzetbiztonsági ellenőrzés célja annak vizsgálata, hogy a fontos és bizalmas munkakörre jelölt, illetve az ilyen munkakört betöltő személyek, továbbá a minősített adatot kezelő szervvel közreműködő személyek esetében megállapíthatók-e olyan kockázati tényezők, amelyek felhasználásával e személyek tevékenysége jogellenes céllal befolyásolhatóvá, illetve támadhatóvá válhat.
A nemzetbiztonsági ellenőrzés korábban hatályos rendszere szerint az érintett személy fontos és bizalmas munkakörbe történő kinevezése előtt lefolytatott nemzetbiztonsági ellenőrzés során egy adott időpillanatban vizsgálták a biztonsági feltételek meglétét. Az ennek alapján kiadott biztonsági szakvélemény ötéves időtartamra tanúsította a munkakör betöltőjének nemzetbiztonsági alkalmasságát. Ez a gyakorlat nem volt képes felfedni a munkakör betöltése alatt felmerülő kockázatokat, különösen azokat a befolyásolásra alkalmas körülményeket, amelyek szükségképpen az adott tisztség betöltése alatt, arra tekintettel jelentkeztek.
A nemzetbiztonsági ellenőrzés rendszerének hatékonyabbá tétele érdekében fogadta el az Országgyűlés a 2013. évi LXXII. módosító törvényt. Az Alkotmánybíróság a módosító törvény két elemét, a folyamatos nemzetbiztonsági ellenőrzést és a külső, kormánytól független jogorvoslati lehetőség hiányát Alaptörvénybe ütközőnek minősítette és megsemmisítette. A döntés következményeként párhuzamos, esetenként többféle értelmezést is lehetővé tevő szabályozás alakult ki. Ezen helyzet megszüntetése érdekében a törvény nemzetbiztonsági ellenőrzéssel kapcsolatos rendelkezéseinek ismételt és átfogó módosítása szükséges.
A jelen törvényjavaslat azt célozza, hogy a nemzetbiztonsági érdekek hatékony védelmét biztosító, az alkotmányossági elveknek megfelelő rendszerben szabályozza a nemzetbiztonsági ellenőrzés intézményét az alábbiak szerint. A nemzetbiztonsági ellenőrzést az érintett jogviszony létesítését megelőzően kell kezdeményezni, az ellenőrzéshez az érintettnek hozzá kell járulnia, a hozzájárulás megtagadása esetén az adott jogviszony nem hozható létre. A kezdeményezés a biztonsági kérdőív kitöltésével és a nemzetbiztonsági szolgálatnak történő megküldésével indul. Fő szabályként a munkáltatói jogkör gyakorlója vagy a kinevező a kezdeményező.
A javaslat szerint a nemzetbiztonsági ellenőrzés egyszintű, 60 nap időtartamú, 30 napos hosszabbítási lehetőséggel, lefolytatása során a nemzetbiztonsági szolgálat az ellenőrzött személlyel konzultálhat, az ellenőrzött személlyel kapcsolatban álló személyeket hallgathat meg, a kérdőíven feltüntetett adatokat ellenőrizheti, továbbá titkos információgyűjtést folytathat.
A nemzetbiztonsági szolgálat a nemzetbiztonsági ellenőrzésről biztonsági szakvéleményt állít ki. A biztonsági szakvélemény érvényességi ideje öt év, ezt követően új ellenőrzést kell kezdeményezni. A javaslat szerint az érvényes biztonsági szakvéleménnyel rendelkező, nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszonyban álló vagy ilyenbe jelölt személy esetében a biztonsági feltételek fennállása felülvizsgálati eljárás keretében vizsgálható. Felülvizsgálati eljárás lefolytatására az alábbi esetben kerülhet sor: ha a betöltött munkakör tartalma megváltozik, ha az érvényes biztonsági szakvéleménnyel rendelkező személyt új munkakörbe jelölik, ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy ezt kéri, ha az ellenőrzött személy a nemzetbiztonsági ellenőrzéssel kapcsolatos változásbejelentési kötelezettsége teljesítését elmulasztotta, vagy a bejelentett változás jellege ezt indokolja.
(19.40)
A felülvizsgálat indoka itt az életkörülmények esetleges olyan irányú megváltozása, amely a nemzetbiztonsági kockázatok ismételt megvizsgálását indokolhatja.
Végezetül a nemzetbiztonsági szakmai szempontok alapján kialakított felülvizsgálati okok említendők. Ennek lényege: ha az ellenőrzés kezdeményezésére jogosult vagy maga a nemzetbiztonsági szolgálat biztonsági kockázatra utaló körülményről szerez tudomást, úgy a felülvizsgálat elindítható. A törvény a legjellemzőbb ilyen eseteket felsorolja. A felsorolt körülmények mindegyike biztonsági kockázatra utaló körülmény lehet, amely indokolhatja a felülvizsgálati eljárást.
A felülvizsgálati eljárás elrendelésének jogcímei két csoportba sorolhatók. Az egyikbe tartoznak azok, amelyek formalizálható és az ellenőrzött személy által ismert okokból indokolhatják a felülvizsgálatot: új munkakör, a munkakör tartalmának változása, kérelem, illetve azok, amelyek esetén a biztonsági kockázatra utaló körülmény vagy annak lehetősége merül fel.
Tisztelt Országgyűlés! Ennek megfelelően az első esetben a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy tájékoztatható a felülvizsgálati eljárás kezdeményezéséről vagy elrendeléséről, és ismételten kitölti a biztonsági kérdőívet. Ezzel szemben a második esetben a felülvizsgálat elrendeléséről és lefolytatásáról, valamint eredményéről a felülvizsgálati eljárás befejezését követően kiállított biztonsági szakvélemény tartalmáról kapott tájékoztatás keretében szerezhet tudomást.
A felülvizsgálati eljárásról tehát az ellenőrzött személy mindig értesül, így lehetősége nyílik egyfelől a jogorvoslat igénybevételére, másfelől pedig az alapvető jogok biztosa eljárásának kezdeményezésére. A felülvizsgálati eljárás befejezését követően kiállított biztonsági szakvélemény jogkövetkezménye azonos a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszonyba jelölés során kiállított biztonsági szakvéleményével. Biztonsági kockázat megállapítása esetén a jogviszony nem hozható létre, illetve nem tartható fenn. Biztonsági kockázat hiányában ötéves érvényességi idővel tanúsítja a biztonsági feltételek fennállását, egyidejűleg a korábbi biztonsági szakvélemény érvényét veszíti.
Tisztelt Országgyűlés! A tervezet a felülvizsgálati eljárás tekintetében megteremti az Alkotmánybíróság által is feltételként megjelölt külső ellenőrzés lehetőségét, amely a jogorvoslati út igénybevételétől függetlenül biztosítja a törvényes elrendelés és eljárás vizsgálatát. Az alapvető jogok biztosa egyfelől a felülvizsgálati eljárás alá vont személy kérelmére az adott ügyben, másfelől hivatalból a nemzetbiztonsági szolgálat felülvizsgálati eljárást érintő gyakorlatára vonatkozóan folytathat vizsgálatot.
Az alapvető jogok biztosának vizsgálati jogköre azonban nem terjed ki a nemzetbiztonsági kockázatok megállapításának szakszerűségére. Ha az alapvető jogok biztosa a felülvizsgálati eljárás elrendelése, lefolytatása körében az alapvető jogokkal összefüggő visszásságot állapít meg, tájékoztatja a nemzetbiztonsági szolgálatot irányító minisztert, és egyben ajánlást fogalmaz meg a szükséges intézkedések megtételére.
Ha az irányító miniszter intézkedését nem tartja megfelelőnek, erről az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottságát tájékoztatja.
A tervezet megállapítja az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottsága fentiekkel kapcsolatos eljárásának szabályait is.
Az érintett biztonsági szakvéleményben szereplő, általa valótlannak tartott megállapításokkal, a megállapított kockázati tényezővel kapcsolatosan panasszal élhet az ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója útján a miniszternél. Ha a nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója a panaszban foglaltakkal egyetért, a biztonsági szakvéleményt visszavonja és új biztonsági szakvéleményt bocsát ki. Ha a panaszban foglaltakkal a főigazgató nem ért egyet, úgy azt az állásfoglalásával együtt felterjeszti a miniszternek.
A miniszter a panaszt a beérkezésétől számított 30 nap alatt kivizsgálja, ez a határidő egy alkalommal 30 nappal meghosszabbítható. A miniszter az alaptalan panaszt elutasítja, vagy a panasznak helyt ad és orvosolja a hibákat, vagy új eljárásra kötelezi az érintett szolgálatot. Az érintett a miniszter döntésével szemben panasszal élhet a Nemzetbiztonsági bizottságnál.
A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény módosítása - a közszolgálati tisztviselőkre vonatkozó rendelkezésekhez hasonlóan - a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai esetében is megteremti annak lehetőségét, hogy a nemzetbiztonsági kockázat megállapítása esetén felajánlható más, nemzetbiztonsági ellenőrzés alá nem tartozó beosztás.
Az alapvető jogok biztosának felülvizsgálati eljárással kapcsolatos új jogköre szükségessé teszi az alapvető jogok biztosáról szóló törvény módosítását is. A tervezet ezen túlmenően több törvényen átvezeti a többszintű nemzetbiztonsági ellenőrzés megszűnése miatt szükséges technikai módosításokat.
Tisztelt Országgyűlés! A bemutatott indokok és érvek alapján kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot vitassa meg és támogassa. Köszönöm figyelmüket.
