VARJU LÁSZLÓ
VARJU LÁSZLÓ
VARJU LÁSZLÓ (Független): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kérem, ne tekintse tiszteletlenségnek, ha éppen az ön itteni legutóbbi felszólalásával és mondandójával kapcsolatosan szeretném kezdeni a mondandómat. Mert ha közösen úgy látják, hogy jó úton járnak, akkor az lehet, de akkor ez a pokolba vezető út, amerre mennek. (Felzúdulás, közbeszólások a kormánypártok soraiból.)
Mondom ezt azért is, mert amikor például legutóbb az Állami Számvevőszék egyik jelentése kapcsán az említett jó kormányzás meghatározására a definíciót így csak visszaismételte az Állami Számvevőszék kiadványa, akkor az szó szerint úgy szól, hogy a jó kormányzás az ENSZ és más szervezetek meghatározásai szerint az állam olyan működési módja, amelyet a konszenzuskeresés, a részvételre ösztönzés, az esélyegyenlőség, az átláthatóság, az elszámoltathatóság, az eredményesség, a hatékonyság és a jogállamiság tisztelete jellemez.
Tisztelettel jelzem önöknek, hogy ha akár az európai statisztikákat megnézzük, nézzük a két végletét, az egyik az, ami a demokrácia működési feltételeit jelenti, hogy csak a legutóbbira térjek ki, akkor abban Magyarország jelentősen visszalépett; az alkotmányosság lehetősége jelentősen csökkent. De ha a szegénységre vonatkozó adatokat nézzük, akkor Magyarország a legszegényebb államok közé tartozik, és alig van mögöttünk már valaki az önök kormányzásának eredményeként. Így aztán azt gondolom, hogy nem csoda, ha a Demokratikus Koalíció képviselőjeként is azt kell hogy hangsúlyozzam önöknek, hogy ez a rendszer és az a keret, amelyben önök végzik ezt a munkát, összefoglalóan is azt lehet mondani, hogy elfogadhatatlan és elutasítandó. Hiszen ez nem szolgálja a magyar emberek érdekét.
Ennek megfelelően, ha Varga miniszter úr arra kért bennünket, és ő is hivatkozott arra, hogy a családok helyzetének segítése, a munkahelyteremtés vagy akár a pénzügyi stabilitás szempontjából csak nézzünk egyetlen elemet, amit legutóbb tettek a devizahitelesek segítése érdekében, akkor csak annyit tudok önöknek mondani, védjen meg benneteket Orbán Viktor, és akkor meglátjátok, hogy annak az lesz a következménye, amit akár levelekben is lehet olvasni.
Ennek megfelelően azonban az előterjesztésük alapján természetesen értékelni kellett azt a költségvetési tervezetet, amit önök a parlament elé benyújtottak. Azt hiszem, körülbelül annyi idő van, hogy kettő elemre mindenképpen felhívjam a figyelmet. Azt hiszem, hogy az elmúlt évek lépéseiből, tetteiből, amelyeket önök elkövettek, egy dolog egészen biztosan következik, hogy ez a költségvetés is az - minden ellenkező híreszteléssel szemben, amit önök itt elmondtak -, hogy igenis, ez a megszorítás költségvetése, hiszen az Orbán-kormány a megszorítás kormánya.
Hiába beszélnek arról vagy próbálják eltakarni, hogy ilyen nem volt, de csak tessék emlékezni: a Széll Kálmán-terv, a 24-féle új adó, a Matolcsy-program, a Varga-program, ez mind-mind arról szólt, hogy az önök elrontott tervezése nyomán javítani kellett valamit, mert sem a bevételek nem teljesültek, sem pedig a kiadások. Ennek megfelelően ez a költségvetés is jelentős részben ezt mutatja. Azon tervek megvalósulásának, amelyeket önök itt célul kitűztek, igen kicsi az esélye, illetve ami ebben benne van, az egyértelműen a megszorításról szól. Hiszen - csak kettő dolgot emelek ki - önök az önkormányzatiságot nem támogatják, azt jelentősen visszafogják, és ha valamire idejük van és pénzük van, akkor az elsősorban a közmunkáról szól. Éppen ezért nem csoda, hogy a családtámogatás mértéke, a szociális kiadások csökkennek.
S ami a legdrámaibb példája az önök működésének, az az oktatásban, az önök szóhasználatában a köznevelésben elkövetett bűnök. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Az ottani forráskivonást soha nem felejti el önöknek senki sem.
Köszönöm szépen a figyelmüket.
