HISZÉKENY DEZSŐ
HISZÉKENY DEZSŐ
HISZÉKENY DEZSŐ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Képviselőtársam az előbb említette, hogy a Törvényalkotási bizottság ülésén is elmondtam az álláspontunkat ezzel a törvénymódosítással kapcsolatban. Röviden itt is szeretnék ehhez hozzáfűzni néhány gondolatot.
Az egyik az, hogy a kormányzati szándék jól érzékelhető a törvénymódosítás kapcsán, egyszerűen valahogy úgy lehetne megfogalmazni, hogy az önkormányzatok számára kívánja azt lehetővé tenni, hogy végrehajtható legyen ez a törvény. Azt gondolom, hogy ez világosan kiderül abból az indoklásból is, ami az általános indoklásban szerepel, ahol azt írják, hogy a tervezet lehetővé teszi a törvények egyes önkormányzatokra feladatot telepítő szabályai alkalmazhatóságát. Tehát a kormányzati szándék az volt, hogy alkalmazható legyen az a törvény, amelyet korábban, mintegy másfél esztendővel ezelőtt fogadtunk el. Nincs is ezzel semmi baj; ha egyszerűsíteni akarom, akkor ezt úgy lehetne megfogalmazni, hogy tulajdonképpen egy korábban elfogadott törvény hibáinak a kijavítása az, amin a kormányzat dolgozott, és ezt javasolja behozni törvénymódosítás kapcsán.
Azt mondtam, hogy ezzel nincs is semmi baj, bár megnéztem ennek az előzményeit. Akkor, amikor az Alaptörvényt - tehát azt, ami eredetileg volt - mintegy másfél évvel ezelőtt elfogadták, akkor sem előzte meg a törvény elfogadását egy szélesebb körű egyeztetés, és nyilván ennek a következménye az, hogy ma, másfél év után vesszük észre azt, hogy az önkormányzatok nem tudnak ez alapján a törvény alapján dolgozni. Tehát a szándék helyes: jó, ha kijavítjuk azt, ami alapján a jövőben várhatóan jobban fognak tudni dolgozni.
Ami viszont baj az én megítélésem szerint, az az, hogy most sem érzékeltem azt a kormányzati akaratot, hogy szerette volna ezt egy szélesebb szakmai körben megvitatni, esetleg az érintettekkel is megbeszélni. Amiket elmondok az elkövetkezendő időszakban, azok gyakorlatilag mind erre vezethetők vissza. Ezért nem vagyok benne biztos, hogy ez a törvénymódosítás az elkövetkezendő időszakban azt fogja lehetővé tenni, hogy simán, minden rendben működjön ezen a területen.
Mik azok, amikre gondolok? - és van egy olyan sejtésem, hogy várhatóan az elkövetkezendő időszakban nekünk lesz még dolgunk ezzel a törvénnyel. Az egyik ilyen észrevételem az volt, és ezt most is elmondanám: a törvény azt mondja, hogy a beruházás lebonyolítói és az építésügyi igazgatási szakértői tevékenység gyakorlását nem köti az elkövetkezendő időszakban semmilyen jogosultsághoz. Ez a következő észrevételemmel együtt az én megítélésem szerint veszélyhelyzetet jelent. A következő pedig úgy szól, hogy a hatóság a jövőben már nem tilthatja meg az építési tevékenység folytatását, ha az az állékonyságot, az életet, az egészséget vagy a közbiztonságot közvetlenül veszélyezteti.
Azt tudnám javasolni mindenkinek, hogy ha ezt a törvényt elfogadjuk, és sétálunk az utcán, és valahol építkezést látunk, akkor azt valahogy széles ívben kerüljük el. Fogalmunk nincs arról, hogy ott egy olyan építkezés zajlik-e, amelynek az állékonysága veszélyes, vagy esetleg közvetlen egészségkárosodást okozhat bárkinek, vagy esetleg a közbiztonságra is veszélyes lehet. Tehát az, hogy semmilyen jogosultság nem köti az építésügyi igazgatási szakértőt, és a másik, amit az előbb említettem, hogy a hatóság a jövőben nem tilthatja meg az építési tevékenység folytatását, ha ilyen kirívó szabálytalanságokat vagy veszélyhelyzetet érzékel egy adott építkezés kapcsán, azt gondolom, hogy nem biztos, hogy helyes irány. Én szívem szerint a hatóságoknak adnék olyan jogkört, hogy ha ilyet észlel, akkor ezt a fajta tevékenységet megtilthassa. Jelenleg a törvényjavaslat módosítása szerint csupán bírságot szabhat ki, vagy felszólíthatja az érintettet arra, hogy ezt a veszélyhelyzetet szüntesse meg. Azt javasoltuk, hogy ezt érdemes lenne talán még egyszer végiggondolni, hogy ez így rendben van-e.
A harmadik észrevételem pedig a településrendezésekkel kapcsolatos. Arra irányul a szándék… - és itt egy határidő-hosszabbításról van szó, hiszen eredetileg az önkormányzatoknak szabott határidőt nem tudták betartani. Itt Budapest és az agglomeráció közötti településrendezési tervek elkészítésére szabtuk ezt a határidőt. Ez idén lejárt, ennek a meghosszabbításáról van gyakorlatilag szó. Előfordul ilyen, hogy a határidőt nem lehet betartani, bár azért az megkérdőjelezhető, hogy ha szabunk egy határidőt az önkormányzatok számára, amit ők nem tartanak be, akkor a következő esemény az lehet, hogy akkor szabunk egy újabb határidőt. Két lehetőség van, azt gondolom. Az egyik az, hogy kikényszerítjük az önkormányzatokból, hogy ezeket a határidőket tartsák be, ha már törvénybe foglaltuk. A másik pedig az, amivel most találkozunk, az pedig úgy szól, hogy nem tudták végrehajtani, akkor határidőt módosítunk. De amiért én tulajdonképpen szót kértem, az nem ez, mert ilyen nyilván előfordul az államigazgatásban.
Amiért szót kértem, hogy nagyon helyesen az eredeti törvénymódosítási szöveg azt tartalmazta, hogy Budapestnek, a budapesti kerületeknek és az agglomerációban található környező településeknek ezt együtt kell végiggondolniuk, hogy összhangot teremtsenek ezek között a településrendezési tervek között. A problémám az, hogy az Igazságügyi bizottság valamilyen megfontolásból, nem voltam jelen, nem tudom, miért, de ebből a megfogalmazásból kivette a kerületeket. Tehát gyakorlatilag ma úgy néz ki, hogy Budapestnek és az agglomerációban található településeknek kell összhangot teremteniük a különböző településrendezési tervek között.
Aki a mindennapokban él és a gyakorlatot ismeri, az pontosan tudja, hogy Budapest peremkerületeinek… - akik közvetlenül határosak az agglomerációs településekkel, ez egy nagyon fontos történet lehetne, hiszen nekik kellene elsősorban az összhangot megteremteni, nem pedig magának a fővárosnak. Félek kicsit attól, hogy ismét egy olyan helyzetet állítunk elő, hogy nem fogják tudni végrehajtani ezt a feladatot, amelyet kaptak. A fővárosi kerületeket, amelyek ezen a területen érintettek, kizártuk ebből az egész történetből, Budapest fog ezzel küzdeni. Az én megítélésem szerint előre borítékolható az, hogy egyes peremkerületek bizonyára ódzkodni fognak attól, hogy rájuk kényszerítsék valamilyen - vagy fővárosi, vagy agglomerációban található - település településrendezési tervét. Ezt javasoltuk megfontolásra.
Mivel ez nem talált meghallgatásra, ezért támogatni nem tudjuk a törvényjavaslat módosítását. Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)
