DR. SCHIFFER ANDRÁS
DR. SCHIFFER ANDRÁS
DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő törvényjavaslattal, illetve egész pontosan a letelepedési kötvénnyel mint intézménnyel kapcsolatban természetesen felvethetők azok a morális aggályok is - és sajnálom, hogy eddig erről viszonylag kevés szó esett -, amit az előbb Z. Kárpát Dániel a felszólalása végén elmondott.
A konkrét javaslattal kapcsolatban én annyit szeretnék elmondani, hogy a probléma nem magával az előttünk fekvő módosítással van, illetve ami ebben a módosító javaslatban van, hanem azzal, ami ebben nincs benne.
Már az általános vitában két nagy dolgot hiányoltunk. Az egyik, hogy elmondtuk: más országokban, ahol alkalmazzák a letelepedési kötvény intézményét, amivel kapcsolatban valóban nagyon súlyos erkölcsi aggályok fogalmazhatók meg joggal, az egyik célja a munkahelyteremtés. Ha valamiért egyáltalán értelme van letelepedési kötvényt kibocsátania egy államnak, ha az valóban új munkahelyeket tud teremteni. Elmondtuk a vitában, hogy más országokban a letelepedési kötvény intézményét úgy szabályozzák, hogy kifejezetten előírják meghatározott számú új munkahely létesítését. Jelenleg az előttünk fekvő módosítás sem gondoskodik arról, hogy szigorú munkahelyteremtési szabályok kerüljenek előírásra.
És még valami: nem elég az, hogy új munkahelyek létesítését kötelezően előírjuk, hanem azt is meg kell valóban vizsgálni, hogy azok az új munkahelyek, amiket egy letelepedési kötvényt lejegyző személy létesít vagy az ő vállalkozása létesít, hogyan hat egyébként a hazai kis- és középvállalkozásokra. Hiszen érdemes szerintem néhány lépést hátrébb lépni magától a letelepedési kötvény intézményétől, és szembenézni azzal, hogy a magyar gazdasági fejlődés rákfenéje a rendszerváltás óta az, hogy kialakult egy kettéosztott gazdaság, ahol egyik oldalon van egy óriásira duzzadt multinacionális tőke, illetve a vele szövetséges mindenkori kormányzati beszállítók; a másik oldalon meg van egy nagyon gyenge lábakon álló hazai kis- és középvállalkozói szektor, gyenge lábakon álló helyi gazdaság szerte az országban.
Más országok, akik felívelő, felzárkózási pályára álltak az elmúlt fél évszázadban, azt a stratégiát folytatták, hogy először a belső gazdaságot, a belföldi tőkeképző képességet erősítették meg, utána a külföldi tőke a belső gazdaság, a helyi gazdaság szerves igényeihez képest telepedett be, eszközölt különböző befektetéseket. Magyarország szerencsétlen módon az elmúlt negyed századba nem ezt a pályát futotta.
(11.30)
Éppen ezért akkor, amikor egy ilyen intézményről beszél az Országgyűlés negyedszázad múltán, amelyik mégiscsak azt jelenti, hogy külföldi tőkebefektetés érkezik be egy sajátos módon a magyar nemzetgazdaságba, akkor azt is szemügyre kell venni, hogy ez a fajta külfölditőke-beáramlás mennyiben segíti vagy éppen mennyire torzítja a helyi gazdaság megerősödését, ezek a befektetések fognak-e igazodni a helyi gazdaság szerves igényeihez. De ami a legfontosabb ezen a téren, ma az emberek számára az első számú kétség, aggály és félelem, hogy mi lesz a munkahelyekkel; nem a közfoglalkoztatással, nem a közmunkával, a valós, tényleges olyan munkahellyel, ahol az alkotóképességüket ki tudják teljesíteni.
Tehát ha és amennyiben egy ilyen intézményt szükségesnek tart a kormányzat, illetve a parlament, nagyon szigorú munkahelyteremtési előírásokat kell foganatosítani, de úgy, hogy ez a munkahelyteremtés valós munkahely legyen, olyan valós munkahely, amely a helyi gazdaság fejlődését szolgálja.
A másik probléma, a másik hiányosság pedig az, amiről Tóth Csaba képviselőtársunk is már beszélt, hogy semmiféle szabály nincsen ebben a törvényben az offshore lovagok távol tartására.
Az imént szavazta le a Fidesz-KDNP az LMP-nek azt az antikorrupciós törvénycsomagját, amiben újra, most már sokadik alkalommal tettünk javaslatot az offshore lovagok kiseprűzésére. Ennek az országnak a megkárosítása jórészt offshore csatornákon keresztül folyt az elmúlt negyedszázadban; a lopott holmit, a lopott vagyont offshore paradicsomokba pumpálták ki, a magyar államadósság két és félszeresét. Ehhez képest sem a letelepedési kötvények forgalmazásából, sem pedig ezek közvetítéséből az offshore lovagok nincsenek kizárva.
Továbbmennék: ez a törvényjavaslat, illetve a letelepedési kötvény intézménye akkor szolgálná a magyar nemzetgazdaság érdekeit, ha egyébként előírnánk azt, hogy letelepedési kötvényt lejegyezni csak olyannak van joga, aki igazolja azt, hogy mindenféle gazdasági érdekeltsége átlátható.
Magyarországnak nincs szüksége arra, hogy akár letelepedési kötvény lejegyzése fejében újabb offshore lovagok jöjjenek ide. (Az elnök a csengője megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Tehát túl azon, hogy valóban nemzetbiztonsági érdekek is vannak a világon, azt gondolom, hogy van egy olyan nemzetgazdasági érdek, hogy nem lehet újabb offshore lovagokat beengedni a magyar nemzetgazdaságba. Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban.)
