SCHMUCK ERZSÉBET
SCHMUCK ERZSÉBET
SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Bár maga a több mint 200 oldalas törvényjavaslat eléggé szakmai, mégis olyan dolgokról szól, amelyek a hétköznapjainkat, illetve széles tömegeket érint. A törvényjavaslat egyik jelentőségét az adja, hogy a fogyasztókat megillető szélesebb körű tájékoztatást ír elő a szerződéskötést megelőzően a biztosítók számára, és átláthatóbbá teszi a biztosítások értékesítésében részt vevők érdekeltségét is. Szintén pozitívumként értékelhető a határon átnyúló pénzügyi csoportok felügyelete. Támogatható az is, hogy a tervezet a biztosítóegyesületeket kettéválasztja a kisbiztosítókra, a 300 millió forint alattiakra és fölöttiekre.
Az általános működést, annak a pénzügyi biztosíték részét körültekintően, alapvetően uniós szabályozást követve ugyan jól leírja az új biztosítási törvény, viszont a kárrendezési határidők terén a szigorítás elmarad, pedig ez az egyik sürgető feladat, amikor a biztosítási szolgáltatások ügyfélbaráttá alakításáról jogszabályt alkotunk. Gyorsítani kellene a kárrendezési ügyeket, mert méltatlan, ha valakinek egy biztosítási eseményt követően évekig kell pereskednie azért, hogy hozzájusson a jogos kártérítéshez.
Egy jelentős probléma, amire a Gazdasági bizottság összegző módosító javaslata sem tér ki, hogy évente szerény becslések szerint 30 ezer munkahelyi baleset történik az országban, amihez nyugodtan hozzáadhatunk legalább még 20 ezer foglalkoztatási megbetegedést. Ezen esetekben a munkáltatóknak teljes, objektív kárfelelőssége van, melyre tekintettel valamennyi kárt meg kellene téríteni a munkavállalónak és tb-rendszernek. Azonban a felelősségbiztosítással nem rendelkező munkáltatók csak a legritkább esetben fizetnek, ezzel több tízezer család életét teszik tönkre, és becslések szerint évente több mint 100 milliárd forint kiadást okoznak a költségvetésnek. Jelenleg csak a munkáltatók 5-10 százaléka rendelkezik felelősségbiztosítással. A többi nem fizet semmit, illetve csak a per után fizet, ha addigra nem számoltatja fel magát. Jellemzően csak a nagyobb vállalatok rendelkeznek felelősségbiztosítással. Nyilván egy nagy cég, ráadásul, ha külföldi, nem kíván magának problémákat a jövőben, így a prevencióra nagy hangsúlyt helyez. Van felkészült jogi és szakértői csapata, amelynek első dolga egy teljes körű felelősségbiztosítás megkötése.
Ezzel szemben, bármennyire is nehéz ezzel szembenézni, a magyar kkv-szektor, tisztelet a kivételnek, nem fordít figyelmet erre a kérdésre, holott a balesetek száma itt a legnagyobb. Az ő körükben történik a legtöbb per, és az ő körükben indul a legtöbb felszámolás. Ezért kiemelten fontos lenne olyan körülményeket teremteni, amelyek ösztönöznék a felelősségbiztosítások elterjesztését a hazai kis- és középvállalkozások körében.
A hiányérzetünkön túlmenően néhány konkrét kritikát is megfogalmazunk. A titokvédelem vonatkozásában meglehetősen tágra nyitja a javaslat azoknak a szerveknek és személyeknek a körét, akik megismerhetik a sokszor érzékeny, személyes, például egészségügyi adatainkat. Ugyan bevezet korlátozást, mégis azt gondoljuk, az adatvédelem további erősítése szükséges ezen a területen.
A másik ilyen, amit inkább a fogyasztóvédelem korlátozásának látunk, semmint erősítésének, az, hogy a társaságok felszámolását kezdeményezők lehetséges körét szűkítik. Javasoljuk, hogy inkább tágítsuk ezt a kört, és a felszámolás kezdeményezésének jogát adjuk vissza a fogyasztóvédelmi civil szervezeteknek is.
Mindezeket mérlegelve és tekintettel arra, hogy a jogszabálytervezetben a szakmai szervezetek nem találtak olyan pontot, amit teljesen elvetnének, a javaslat tartalmának túlnyomó részével pedig a Lehet Más a Politika egyetért, a fogyasztóvédelemre vonatkozó módosítások figyelembevételével tudjuk támogatni a törvény elfogadását. Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiból.)
