SZABÓ ZSOLT
SZABÓ ZSOLT
SZABÓ ZSOLT nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A kormány az elmúlt években egyértelművé tette, hogy kiemelt törekvésként kezeli a fogyasztók jogainak hatékonyabb védelmét, e cél megvalósítása érdekében számos jogszabályt módosítva erősítettük meg a hazai fogyasztóvédelem szerepét. A nagy közszolgáltatók gazdasági erőfölényéből adódó visszásságok, jogsértések kivizsgálása és orvoslása ma a fogyasztóvédelem egyik legfontosabb feladata és célkitűzése. A fogyasztók elvárják a jogsértő vállalkozásokkal szembeni határozott hatósági fellépést és egyedi sérelmeik orvoslását. Emellett szükségük van arra, hogy minél egyszerűbben hozzáférjenek azokhoz az alapvető információkhoz, amelyekre a fogyasztóvédelem során szükségük van.
A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság széles hatáskörű jogosítványokkal rendelkezik, a lakossági felhasználók tekintetében valamennyi közszolgáltatási területen, így a villamosenergia-, a gáz-, a földgáz-, a távhő-, víziközmű-, hulladékgazdálkodási, kéményseprő- és egyéb ipari szolgáltatások. 2012-ben összesen 4731, közüzemi szolgáltatásokhoz kapcsolódó beadvány érkezett a hatósághoz, míg ez a szám tavaly meghaladta a 7 ezret. Ez is bizonyítja, hogy mennyire fontos feladatot lát el maga a hatóság ezen a területen. Az idei évben a panaszok száma eddig a 2013. évi adatokhoz hasonlóan alakul, és a közszolgáltatások területén a legtöbb beadvány a szolgáltatók számlázási, elszámolási gyakorlatával és a számlaérthetőséggel kapcsolatban jelenik meg.
(16.20)
A kiemelkedő számú lakossági panasz miatt a jogalkotó a fogyasztóvédelemről szóló törvény módosításával létrehozta január óta a Fogyasztóvédelmi Hatóság szervezetében működő fogyasztóvédelmi rezsipontokat. Ennek elsődleges feladata, hogy a fogyasztók tájékoztatása a közszolgáltatásokat érintő jogszabályi előírásokról, a fogyasztó által kezdeményezhető hatósági eljárásokról, az igényérvényesítésről szóló eszközökről minél gyorsabb és közvetlenebb legyen.
A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság és a hivatal munkatársai segítséget nyújtanak a szolgáltatóval történő kapcsolatfelvételben és az ügyek intézésében. A rezsipontok hatáskörének szélesítése feltétlenül indokolt ezért, és az érdeklődő fogyasztók valamennyi szolgáltatási területen, így a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz, a kéményseprőipari közszolgáltatás területén, valamint a vezetékes PB-gáz-szolgáltatás és a PB-gáz-tartályban vagy palackban történő forgalmazásával kapcsolatban is minden igényét tudja érvényesíteni.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy a jogi szabályozás több helyen pontosításra, kiegészítésre szorul, és részletesebben szükséges rögzíteni a szolgáltatókat terhelő kötelezettségeket, ez a jogszabály, ez a törvénytervezet erről szól. A fogyasztók érdekei megkívánják, hogy a közszolgáltatók a kor elvárásainak megfelelően honlapot működtessenek, és különösen a vállalkozások a szolgáltatásra és annak jogszabályi hátterére pontos, precíz, megbízható és tömény információt tudjanak nyújtani.
A fogyasztóvédelmi referens feladata a vállalkozás fogyasztókat érintő tevékenységére való figyelemmel a vállalkozás alkalmazottai részére fogyasztóvédelmi tárgyú oktatás, képzés szervezése. A referens kapcsolatot tart a Fogyasztóvédelmi Hatósággal, a békéltető testülettel és más szervekkel. A vállalkozásoknak mindenkor a fogyasztóvédelmi tárgyú jogszabályok maradéktalan betartásával kell kiszolgálni a felhasználókat. E folyamatok megfelelő működésének szemmel tartása a referens dolga, és csak akkor láthatja el a feladatát a leghatékonyabban, ha rendelkezik a feladatának ellátására szóló képesítéssel, és így a tevékenységet tökéletesen tudja biztosítani.
A rezsicsökkentéssel kapcsolatosan az ágazati törvényeket az elektronikus hírközlés, villamos-energia-, földgáz- és a víziközmű-szolgáltatás területén a polgári törvénykönyv hatálybalépésével összefüggésben módosította maga a Ptk. A bevezetett rendelkezések gyakorlati alkalmazása során fölmerült problémák kiküszöbölése érdekében a javaslat részletesen meghatározást ad a számlázási rendszerek tanúsítására. A beérkező panaszok alapján a fogyasztók számára például gyakran okoz nehézséget, hogy a távhőszámlájuk kézhezvétele és annak fizetési határideje között nem áll rendelkezésükre elegendő idő a számla kiegyenlítésére. Ezért annak érdekében, hogy a szolgáltató számlázási gyakorlata a felhasználók számára kiszámíthatóvá váljon, szükséges ennek az előírásnak a módosítása, és a felhasználónak a kézhezvételtől számított 15 napja legyen arra, hogy kifizesse, kiegyenlítse a számláját.
A fogyasztói érdekek magasabb szintű védelme érdekében indokolt a víziközmű-szolgáltatás területén a Fogyasztóvédelmi Hatóság hatáskörét kiterjeszteni az üzletszabályzatban foglalt előírások lakossági felhasználókkal szembeni megsértésének eseteire is. A szolgáltató személyében bekövetkező változás esetén előfordul, hogy a korábbi szolgáltató nem adja át a korábbi szolgáltatásra vonatkozó adatokat az új szolgáltatónak. Különösen problémát jelent ez a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás területén, ahol is 2014. július 1-jétől kezdődően kizárólag nonprofit gazdasági társaságok végezhetik ezt a feladatot, és több, külsős szolgáltatóval dolgozó terület szüntette meg az ellátást ezáltal, és nem adta át az adatbázisait, nem adta át az információkat.
A jelenlegi jogszabályszöveg értelmében minden közszolgáltató köteles a rezsicsökkentésnek köszönhető megtakarítás göngyölített összegét feltüntetni. Szolgáltatóváltás esetén azonban gyakran előfordul az is, hogy az előző szolgáltató nem adja át a korábbi szolgáltatásaira vonatkozó adatokat az új szolgáltatónak. Ezért indokolt a jelenlegi törvényszöveg kiegészítése azzal, hogy a régi szolgáltató köteles legyen ezeket az információkat átadni, és biztosítani az új szolgáltató törvényi kötelezettségnek való megfelelőségét.
A kéményseprőipari közszolgáltatás területén a Fogyasztóvédelmi Hatóság hatásköre kizárólag a kötelező számlaképekre terjedt ki eddig. Mivel a gyakorlatban sokszor merül fel a probléma a számla konkrét tartalmával kapcsolatban, indokolt kibővíteni a hatóság jogkörét. Ez ebben a jogszabályváltozásban megtörténik.
Jelenleg a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás területén az egyes településeken eltérően alakul a számla kiállításának gyakorisága. Van, ahol havonta, kéthavonta, negyedévente, félévente, évente kerül erre sor. Ezért javasolt a fogyasztói érdekek védelme érdekében az egységes szabályozás alá vonni ezt a területet is. Ennek megfelelően legalább háromhavonta köteles kiállítani a szolgáltató.
A régi Ptk. alapján a követelések öt év alatt évültek el, ha bármilyen jogszabály másképp nem rendelkezett. Ezzel összhangban bizonyos közszolgáltatási területekre vonatkozóan az ágazati szabályozás eltérő időt állapított meg, például a villamos energia és a földgáz esetében ez kettő év volt. Az új Ptk. szerint a polgári jogi viszonyokra vonatkozó jogszabályokat e törvénnyel összhangban kell értelmezni. Az új Ptk. azonban nem engedi meg, hogy más jogszabály eltérő elévülési időt határozzon meg, így az egyes közszolgáltatási ágazatokkal kapcsolatosan a törvényekben szereplő elévülési időhöz kapcsolódóan az új Ptk.-t egyeztetni kell, és az elévülésre vonatkozó szabályokat át kell dolgozni.
Gyakran érkezik a Fogyasztóvédelmi Hatósághoz olyan beadvány, amely azt sérelmezi, hogy a közszolgáltató átadja a követelését egy arra szakosodott cégnek, amelyről tájékoztatást kap egy felszólítás keretében. Azonban abból gyakran sem a követelés eredeti jogosultja, sem a pontos jogcím, sem az esedékesség nem derül ki. A követeléskezelőnek gyakran nincs semmilyen információja az eredeti követelésre vonatkozóan.
Megoldást jelent e problémára ennek a jogszabályi szintű rögzítése, hogy amennyiben a közszolgáltató elad egy követelést egy cégnek, úgy tájékoztatnia kell a fogyasztó adatairól, a követelés jogcíméről és a valódi esedékességről. Ezekből az adatokból a követeléskezelőnek szintén tájékoztatni kell a fogyasztót a felszólítás megtételekor, így a fogyasztó ellenőrizni tudja a követelés megalapozottságát. Szükséges tehát előírni a követelés átadásának legalapvetőbb szabályait, a tájékoztatási követelményeket, valamint azt, hogy a követeléskezelő a fogyasztó beadványára 15 napon belül köteles írásban és érdemben válaszolni.
Tisztelt Országgyűlés! A fogyasztók jogainak hatékony védelme, a helyzetük megerősítése érdekében kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a képviselői önálló indítványt megtárgyalni és támogatni szíveskedjék. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)
