KISS LÁSZLÓ
KISS LÁSZLÓ
KISS LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Ház! Csak néhány dolgot hadd folytassak azok közül, amelyek itt szóba kerültek. Valóban nagyon fontos kérdés a fenntarthatóság, amit Sallai képviselőtársam emlegetett az előbb. Ezt csak egy példával hadd illusztráljam mint egyszerű óbudai, III. kerületi panellakó.
Hadd számoljak be arról, hogy a távfűtés körülbelül éves szinten 15-20 ezer forinttal lett olcsóbb a rezsicsökkentésnek köszönhetően. Akkor, amikor a fenntarthatóság szempontjának megfelelően egyébként szabályozhatóvá tették a ház fűtését, ott csak a tavalyi évben 38 ezer forint volt a különbség átlagosan abban a panelben, ahol én lakom. Tehát ez jól mutatja, hogy amikor valaki arról beszél, hogy a fenntarthatóság fontos ennek kapcsán, akkor valóban nyitott kapukat dönget, mert akár számszerűen is igazolható az, hogy egy olyan talmi pénzügyi csökkentés, amelyet az első gazdasági válság el fog vinni, ami majd elér bennünket, lényegesen kevesebb megtakarítást eredményez még így is, mint a fenntartható felújítási programok.
Arról már nem akarok beszélni, hogy akár a tej évi áremelkedése körülbelül 10 ezer forint mínuszt jelentett egy átlagos III. kerületinek. Ebbe a számháborúba nem szeretnék belemenni, maradjunk csak az előterjesztés által kitaposott mezsgyén!
Nagyon-nagyon fontos dolog az, hogy mi történik a díjhátralékosokkal. Az csak az egyik oldala a dolognak, hogy a díjhátralékosokat nyilvánvalóan segítette az, hogy csökkentek valamelyest a díjak, de a valóság az, hogy azzal, hogy a fővárosban 2010-ben az új fővárosi vezetés szétverte az addig működő rendszert, amelyben a díjhátralékosok egy integrált rendszerben átütemezhették a tartozásaikat, és amiben valamennyi fővárosi közműcég, valamint a Fővárosi Önkormányzat is partner volt, többet ártott a díjhátralékosoknak, mint bárki más. Azért ez nagyon fontos dolog, amit itt ki kell mondanunk, úgyhogy amellett, hogy itt fontos lenne reagálni, hogy valóban néhány díjhátralékos jobb helyzetbe került, fővárosiak tízezreit érintette kártékonyan ez a fajta intézkedés.
Nagyon sok panasz érkezik - és erről beszéltem az előző kör végén - a számlákkal kapcsolatban, hogy ezek nem átláthatóak. Elhiszem, hogy önökben teng a jó szándék ezen a területen, és azért próbálják szabályozni a számlákat így-úgy-amúgy, időnként valóban komikusan, hogy ezek átláthatóbbak legyenek.
De a valóság mégiscsak az, amiről államtitkár úr beszélt, és amiről én mint egyéni képviselő nap mint nap hallok, vagy amit akár mint fogyasztó egyébként nap mint nap látok, hogy ezek a számlák bizony távol vannak attól, amit átláthatónak lehet nevezni. Az egyszerű magyar ember nem tudja, hogy mi van a rezsiszámláján. Ha valaki felületesen nézi, azt gondolja, hogy a szolgáltatók szórakoztatnak bennünket minden feladattal, de ha utánanéz a törvényeknek, akkor azt látja, hogy bizony nem erről van szó, hanem egészen pontosan meghatározta a kormányzat azt, hogy mi szerepeljen ezeken a számlákon, amelyeket elhiszem, hogy csak a lakosság tájékoztatása okán, pusztán jó szándékból tett a kormányzat, az eredmény azonban mégis az, hogy a számlák átláthatatlanabbak, mint korábban. Azt hiszem, ebben a kérdésben mindenképpen szembe kell nézni a tényekkel.
Ha önök is azt tapasztalják, amit én az egyéni fogadóóráimon tapasztalok, hogy itt a legnagyobb a probléma, akkor azt gondolom, hogy ha a lakossági panaszok orvoslása kapcsán van dolgunk, akkor ebben van dolgunk. Akkor viszont nem az a dolgunk, hogy még tovább bonyolítsuk ezt a számlát, nem az a dolgunk, hogy még átláthatatlanabbá tegyük ezeket a számlákat, hanem az, hogy egyszerűsítsük azokat. Azt hiszem, hogy ez egy olyan irány lenne, amiben talán mindenki egyet tud érteni ebben a Házban.
Fontos kérdés, hogy a szolgáltató, a fogyasztó vagy bármelyik szereplő ebben a történetben ellensége-e bárkinek. Magam nagyon helyesnek tartottam azt a megközelítést, amit az azóta innen eltávozott Bencsik képviselőtársam mondott, aki azt mondta, hogy felelős magatartásra van szükség mind a szolgáltató, mind pedig a fogyasztó részéről. Én magam is ezt gondolom. A polgári jog minden területén vagy a mindennapokban is a felelős magatartás, a jóhiszemű magatartás az, ami mindenképpen elvárható mindenkitől.
Ebből adódóan kicsit úgy érzem, hogy nem helyes tehát ab ovo ellenségnek tekinteni bármelyik szereplőt, akár a szolgáltatót természettől fogva ellenségnek tartani, akár a fogyasztót természettől fogva ellenségnek tartani. Nem helyes az a szemlélet, amely úgy szemléli a szolgáltatót, hogy igen, ezek azok a gonosz emberek, akik lehúzzák itt a lakosságot, amelyek mindenáron milliókat akarnak kicsalni tőlük, és ennek az ellenkezője sem helyes, hogy igen, a fogyasztó az, aki mindenáron meg akarja károsítani az államot vagy bárki mást.
Ebben a dologban, azt gondolom, nagyobb felelősségre lenne szükség azoktól, akik nyilatkoznak a kormányzat részéről vagy a Fidesz részéről, hiszen nagyon-nagyon káros az a szemlélet, amely ellenséget keresett a szolgáltatóban és talált is. Talán a megnövekedett lakossági panaszok mögött egy ilyenfajta szemlélet is állhat. Nem tudom, remélem, nem. Nagyon szeretném tehát, ha Bencsik képviselőtársam ezen szemléletét megfogadná mindenki, és megpróbálná ezt a fajta háborút nem megvívni, hanem valóban a fogyasztók érdekeiért együtt dolgozni.
A Magyar Szocialista Párt a magyar fogyasztók pártján áll ebben a kérdésben, ezért nekünk a javaslatban minden olyan szabály fontos, amely a fogyasztók érdekét valójában képviseli. Ezeket ismertettem is. A fogyasztók érdekeit valójában képviseli a 15 napos kitoldás, amiről lehetett beszélni, és valóban képviseli a fogyasztók érdekeit az internetes elérhetőség. Szerintem azonban nagyot tévedünk akkor, ha túl sokat akarunk fogni. Szeretném önöknek azt ajánlani, fontolják azt meg, hogy ezeket a jogszabályokat, amelyeket előírnának, ne írják elő.
Én kíváncsiságból fölmentem például Csepel honlapjára, hogy ha én egy csepeli polgár lennék - nem vagyok az -, akkor meg tudnám-e tematikus módon keresni a rám vonatkozó jogszabályokat, például tudnék-e tematikusan rezsiügyben keresni. Elnézést kérek a III. kerületi önkormányzattól, mert ebben kritikus tudok lenni. A csepeli önkormányzat a rendeleteit lényegesen jobb rendszerben tette közzé a honlapján, mint ahogy a III. kerületi önkormányzat teszi.
(17.40)
Ennek ellenére azt tudom mondani, hogy bár tartalom szerint a csepeli önkormányzat honlapja kiválogatta a rendeleteit, de mégsem tudtam tematikus keresést folytatni. Tehát ha én szolgáltató képviselője lennék, és azt a feladatot kapnám a főnökömtől, hogy válasszam már ki Csepelen azokat a jogszabályokat, azokat a rendeleteket, amelyek az adott közműcégre, arra a szolgáltatóra vonatkoznak, akkor ezt nehezen tudnám megtenni. De ennél sokkal rosszabb a helyzet például, megint csak önkritikusan hadd említsem a III. kerületi önkormányzatot, ahol még ennyi segítséget sem kapnék a kereséshez.
Nos, az a helyzet tehát, hogy olyan dolgot várunk el a szolgáltatóktól, amit egyébként maguk az önkormányzatok sem tudnak nyújtani. Úgy érzem, hogy ez önmagában sem lenne helyes. Ám valójában mi a cél? Azt hiszem, ha őszintén azt gondoljuk, hogy ennek a jogszabályrésznek az a célja, hogy a fogyasztókat valóban tájékoztassák az őket tényleg érintő kérdésekről, akkor erős a gyanúm, hogy néhány tucat átláthatatlan rendeletcsomag erre alkalmatlan lehet. Az egyszerű fogyasztó ugyanis nem jogász. Ha az egyszerű fogyasztónak öt évre visszamenőleg odaadunk egy adattömeget, egy jogszabálytömeget, hogy tessék, ebből hámozd ki a valóságot, ezzel nem fog boldogulni. Értem azt a célt, amit önök ebben a dologban szolgálni kívánnak, de fogadják el azt, hogy ahogyan már a számlák is túlzsúfoltak, ezek a honlapok is túlzsúfolttá válnak nem fontos, nem valódi, nem lényeges információkkal.
Hasonlóan beszélhetünk arról, hogy általában a Magyar Villamos Művekről mint szolgáltatóról nem esik szó a magyar rezsiküzdelemben. Itt is érdekes azért azt megemlíteni, hogy ez az a cég, amely az elmúlt években extraprofitra tett szert egyedüliként, ha tetszik, az áramszolgáltató cégek közül. Ugye, 16 milliárd forintról beszélünk. Ezért szerintem, amikor azt mondja Sallai Benedek képviselőtársam, hogy persze nagyon könnyű dolog máséból jótékonykodni, hiszen arról van szó, hogy a magáncégeknek, miközben a profitjuk terhére, sőt őket kötelezve a kormányzati propaganda szócsövéül ki kell azt írniuk, hogy mekkora megtakarítása van a lakosságnak, aközben ezeknek a cégeknek vesztesége származik ebből a rezsiküzdelemből. Ettől eltekintve viszont a Magyar Villamos Műveknek meg nyeresége származik ebben a küzdelemben. Tehát van egy cég, ami a kormányzathoz köthető, 16 milliárd forintos nyereséggel zárja ezt a rezsiharcot. Ez azért szerintem, szerintünk nem helyes dolog.
Végezetül azt tudom mondani önöknek, hogy szép számmal találhatóak olyan szabályozások ebben az előttünk lévő javaslatban, amelyek tényleg a fogyasztók érdekét szolgálják. Ebben szerintem nincs vita azok között, akik itt ülnek. Nincs vita, hiszen tényleg vannak olyanok, amelyek valóban az emberek érdekét képviselik, amelyek valóban a mindennapi panaszokra reagálnak. Ha el tudnánk különíteni egymástól azokat a javaslatokat, amelyek tényleg ilyenek és azokat, amelyek nem ilyenek, hátsó szándékkal jöttek be, vagy elfogadom, legyek naiv, nincs hátsó szándék abban, hogy olyan minőségbiztosítási, adatbiztosítási rendszert írunk elő egy egyszerű számla kibocsátásánál, ami a Nemzetbiztonsági Hivatalnál is megállná a helyét, ha ebben nincs hátsó szándék, akkor ne keressünk itt hátsó szándékot. Akkor fogadjuk el azt, hogy azért ez túlbiztosítása ennek a törvénynek. Ez nem célja annak, amit önök itt kitűztek célul.
Ha tehát le tudjuk csupaszítani ezt a törvényt azoktól a sallangoktól, amelyeknek valóban nem célja itt lenni, amelyeknek valóban nem célja az, amit önök célként kitűztek, akkor mi ezt tudjuk támogatni. Ha valóban a fogyasztói érdekekre reflektáló törvényről van szó, ha nem nyomjuk agyon a fogyasztót fölösleges adatok tömkelegével, ha nem tekintjük hülyének a szolgáltatót, és nem adunk neki házi feladatot azzal, hogy állandóan kutakodjanak mindenféle önkormányzat folyamatosan változó szabályai között, akkor szerintem jobb nyomon járunk.
Az, hogy mennyire jelen van ez a szabályozási pontatlanság önöknél, azt írja az önök előterjesztése, hogy az üzletszabályzatot, az aktuális üzletszabályzatot ki kell tenni ezeknek a szolgáltatóknak. Köznapi ember azt gondolja, hogy hogyne, persze. Hát ha van egy szolgáltatás, akkor az arra vonatkozó szabályzatot teljesen természetesen jogos, hogy valaki ezt megismerhesse, fölmehessen egy honlapra, ott nézhesse meg. Sőt, többet mondok ennél, én még azt is elfogadhatónak tartanám, ha olyan módon kellene ezt az üzletszabályzatot közzétenni ezeknek a cégeknek, hogy ott adott esetben egy segítő magyarázat is legyen, hogy a fogyasztók értsék, miről van szó. Még ezt is elfogadom.
De azért azt vegyük észre, hogy az elmúlt években azzal, hogy önök szinte hetente vagy havonta módosították az általános üzleti feltételeket, megakadályozták azt, hogy naprakész üzletszabályzatuk legyen ezeknek a cégeknek. Tehát mindegyikben át kellett vagy át kellett volna vezetni ezeket a módosításokat, amelyeket önök időnként ad hoc módon megtettek. Tehát ha önök vállalják azt, hogy ez a fajta rángatása a rendszernek megszűnik, akkor persze elvárható a cégektől is, hogy az érvényes szabályzatot közzétegyék. De ha van egy olyan szabályzat, ami már akkor nem érvényes, amikor valaki elkészíti azt és a honlapra kiteszi, mert módosítani kellett gyorsan egy változó jogszabály miatt, akkor azt látjuk, hogy nem nagyon korrekt ez az elvárás.
Tehát fontos az, hogy ebben az esetben, ha mi elvárjuk, hogy naprakészek legyenek a szolgáltatók, ha elvárjuk, hogy olyan üzletszabályzatot tegyenek ki, amit egy köznapi ember, akár én, akár bárki más, akinek nem ez a szakmája, ért, akkor nagyon fontos az is, hogy ne változzon a jogszabályi környezet olyan módon, hogy állandóan módosítani kelljen magát az üzletszabályzatot is. Azért azt gondolom, ez a minimum, ami elvárható.
Ha meg tud változni ez a jogszabály, ha önök befogadják azokat a módosítóinkat és a többi párt azon jó szándékú módosítóit, amelyek valóban a fogyasztói érdekeket védik, amelyek valóban a magyar fogyasztóért szólnak, akkor, azt gondolom, olyan jogszabály születik, amelyet mindenki tud támogatni ebben a Házban. Ezért megfontolásra ajánlom azokat a szempontokat, amelyeket mi és a többiek itt ismertettek, mert azt gondolom, szép számmal akadnak közöttünk olyanok, akik tudtak olyan javaslatokat tenni, amelyeket adott esetben a kormányzat is befogadhat.
Kérem önöket, hogy fontolják meg ezeket a javaslatokat, tegyük együtt jobbá az előttünk lévő előterjesztést, mert ezzel bizonyítjuk be azt, hogy mindenki a magyar fogyasztó pártján áll. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)
