JÁVOR BENEDEK
JÁVOR BENEDEK
JÁVOR BENEDEK, a fenntartható fejlődés bizottságának elnöke, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Jelenlevők! A határozati javaslat, amelyet a fenntartható fejlődés bizottsága beterjesztett, és amelynek a tárgyalására hosszú hónapok után végre sor kerül a parlamentben, egy olyan ügyre kínál megoldást, amely üggyel kapcsolatban az elmúlt hónapokban sajnálatos bizonyítékokat szereztünk, hogy mennyire aktuális. Amikor ezt a határozati javaslatot tavaly március-április táján megfogalmaztuk, akkor még előttünk álltak azok a GMO-botrányok, amelyek a nyár elején, a nyár során a sajtót is megtöltötték, és határozott kormányzati beavatkozást igényeltek.
(17.20)
És azt gondolom, ezeknek a botrányoknak igazából még mindig nem vagyunk a végén. Annyi mindenesetre ezeknek a botrányoknak a kapcsán is kiderült, hogy kevés olyan ügy van Magyarországon, amelyben gyakorlatilag a teljes politikai spektrum tekintetében egyetértés van. Mind a jelenlegi parlamenti pártok, mind az előző ciklus parlamenti pártjai egyöntetűen a mellett foglaltak állást, hogy Magyarországnak mind környezeti, egészségügyi, mind pedig gazdasági szempontból érdeke az, hogy a genetikailag módosított élelmiszernövényeket kívül tartsa a határain, ezeket ne lehessen termelésbe vonni Magyarországon, és lehetőség szerint ezeket szorítsuk ki a magyar piacról is.
Nem merülnék én most abba bele, hogy milyen érvek szólnak e mellett a GMO-mentesség mellett, hiszen ebben egyetértés van, és egyébként is számtalan fórumon elhangzottak már ezek az érvek. Arról beszélnék inkább, hogy vajon ez a GMO-mentesség, amely az országnak az érdeke, fenntartható-e a jövőben Magyarország számára, vagy sem. Nyilvánvaló, hogy a GMO-mentességünk fenntartása egyrészt egy nagyon komoly nemzetközi diplomáciai fellépést igényel, nemzetközi szervezetek - ideértve a WTO-t, az Egyesült Államok kereskedelmi érdekeit képviselő szervezeteket, de akár az Európai Uniót is - erős nyomást gyakorolnak Magyarországra, hogy az évek óta fennálló GMO-moratóriumot Magyarország oldja fel. Emlékezetes, hogy korábban a MON810-es génmódosított kukoricafajtára, az Európai Unióban engedélyezett kukoricafajtára mondott ki moratóriumot Magyarország, és nagyon nehéz körülmények között tudtuk fenntartani az Unióban ezt a moratóriumot, később pedig egy burgonyafajtára, az Amflora burgonyára adtunk be moratóriumkérelmet, ennek az elbírálása is folyamatban van.
Az elmúlt hónapok GMO-botrányai ugyanakkor arra is rávilágítottak, hogy miközben Magyarország megpróbálja fenntartani az ország határain belül a névleges GMO-moratóriumot, és ebben sikereket könyvelhet el az Európai Unió szintjén és nemzetközi szintéren is, azonközben az országnak ez a GMO-mentessége a gyakorlatban egyáltalán nem biztos, hogy fennáll. Időközben az alaptörvénybe is belefoglalták Magyarország GMO-mentességét, ami egy nagyon fontos előrelépés ezen a területen, ugyanakkor kérdés, hogy Magyarország mit szeretne igazából: névleges, jogszabályokba foglalt GMO-mentességet, vagy azt, hogy a genetikailag módosított élelmiszernövények Magyarországon a köztermesztésbe ténylegesen ne kerüljenek bele. Én azt gondolom, hogy az utóbbi a célja mindenkinek, a köztermesztésből való tényleges távoltartása a génmódosított élelmiszernövényeknek. Az is látszik ugyanakkor, hogy ennek a tényleges mentességnek a fenntartása számos nehézséggel találkozik. A nyári GMO-botrányok azt mutatták meg, hogy a nemzetközi kereskedelmi rendszereken keresztül, a fajtatulajdonosok hanyagságából vagy egyéb okokból kifolyólag - hiszen a vizsgálat még folyik, pontosat erről még nem tudunk mondani -, de lehetséges, hogy Magyarországon a köztermesztésben megjelenjenek ezek a GMO-növények.
Azt is láttuk ezeknek a botrányoknak a során, hogy azok a vetőmagtételek, amelyek fertőzöttnek bizonyultak, nem kis részben a szomszédos országokból származtak, többek között Romániából érkezett szennyezett vetőmagtétel. A GMO-kkal kapcsolatban a szakirodalom arra a problémára is felhívja a figyelmet, hogy jogi aktust egy ország határain belülre lehet tenni, de a genetikailag módosított élelmiszernövényeket ezek a jogi aktusok kevéssé érdeklik, és átporzással, átterjedéssel a szomszédos országokból, ha ott nagy mennyiségben megjelennek a köztermesztésben a génmódosított fajták, akkor azok előbb-utóbb megjelenhetnek és meg fognak jelenni Magyarországon is. Ezen okokból kifolyólag, figyelembe véve, hogy a magyar vetőmagimport részben a szomszédos országokból származik, ahol, a GMO-szervezeteket köztermesztésben tartó országokban a jelek szerint nem képesek megfelelően elválasztani egymástól a genetikailag módosított és a hagyományos vetőmagfajtákat, ezek be tudnak keveredni, részben azért, mert az átterjedés veszélye Magyarországon mindenképpen fennáll a szomszédos országokból, eminens érdeke az országnak, hogy ne egymagában, szélmalomharcként próbálja meg ezt a GMO-mentességet fenntartani, hanem mindent tegyen meg annak érdekében, hogy Magyarország egy olyan régió, egy olyan zóna közepén helyezkedjen el, amely Magyarországhoz hasonlóan elutasítja a génmódosított élelmiszernövények köztermesztésbe vonását.
Sok tekintetben előnyös helyzetben vagyunk, hiszen több szomszédos ország a miénkkel azonos vagy ahhoz hasonló álláspontot foglal el a GMO-k tekintetében: Ausztria, Szlovénia, Horvátország egyaránt nemkívánatosnak tartja a GMO-termesztést. Más országok esetében nagyobb veszély fenyeget: Szlovákia, Románia esetében látszik a nyitottság, vagy a gyakorlatban jelen is vannak a génmódosított növények a mezőgazdasági művelésben. Magyarországnak a génmódosítás-mentesség fenntartása érdekében mindent meg kell tennie azért, hogy minél szélesebbre fűzze azt a hálót maga körül, amely képes távol tartani az egész régiótól a génmódosított élelmiszernövényeket. Tavaly novemberben, amikor a fenntartható fejlődés bizottsága képviseletében Zágrábban tárgyaltunk, a tárgyaláson a horvát szábor környezetvédelmi bizottságával szóba került egy ilyen kezdeményezésnek az elindítása, amely nem hagyná, hogy az egyes országok önmagukban próbáljanak meg megküzdeni mind a nemzetközi nyomásgyakorló lobbierőkkel, szervezetekkel, mind pedig a gyakorlati problémákkal, hanem összefogva, közösen igyekeznek megtenni mindent annak érdekében, hogy a GMO-mentességüket a gyakorlatban is meg tudják valósítani, és fenn tudják tartani.
A javaslat lényege kiindulásként egy olyan régiónak a kialakítása, egy olyan Alpok-Adria régiónak a kialakítása, amely kimondja ennek a régiónak, az ehhez a kezdeményezéshez csatlakozó államok vagy Olaszország esetében tartományok GMO-mentességét, és ez a kezdeményezés, a tagjai együtt tudnak működni abban, hogy összehangolt politikákat valósítsanak meg a GMO-k kiszűrése, távoltartása érdekében, és egyben próbáljanak meggyőzni további országokat a kezdeményezéshez való csatlakozásról. Ez a kezdeményezés kezdeti fázisban van. A horvát szábor a kezdeményezés elindításáról döntött, és Magyarország lehet a következő létrafok, lépcsőfok ennek az együttműködésnek a kialakításában, amelyhez a tervek szerint első körben Szlovénia, Ausztria és egyes észak-olasz tartományok, Friuli-Venezia és más olasz tartományok tudnának csatlakozni.
Én azt gondolom, hogy egy ilyen kezdeményezés mindenképpen megerősíti Magyarország pozícióit azokon a nemzetközi tárgyalásokon, ahol a GMO-mentességünket meg kell védeni és fenn kell tartani, és mindenképpen segít abban, precedensértékű együttműködésként a régióban segíthet meggyőzni más, számunkra szintén fontos szomszédos országokat arról, hogy vagy ehhez a kezdeményezéshez csatlakozzanak, vagy más hasonló együttműködések, kezdeményezések kialakításában vegyenek részt. Ez eredményezheti azt, hogy Magyarország olyan pozícióba kerül, hogy nem egyedül próbál az Európai Unió és a nemzetközi szervezetek szintén a GMO-mentességért küzdeni, és nem kell attól tartania, hogy a szomszédos országokból vagy átterjedés útján, vagy import útján GMO-szennyezés jelenik meg az országban, hanem együttműködve más szomszédos országokkal, régióbeli országokkal, egyesítve az erőinket tudunk fellépni ennek a célnak a megvalósítása érdekében.
Biztos vagyok benne, hogy egy ilyen kezdeményezés pusztán az első lépés, és Magyarországnak a jövőben meg kell tennie mindent annak érdekében, hogy legalább Szlovákia, Románia és Szerbia esetében megpróbáljuk őket hasonló együttműködésre bírni, hiszen ezekkel az országokkal hosszú közös határszakasszal rendelkezünk, és a vetőmag-kereskedelem területén is kapcsolatban állunk velük.
(17.30)
De mindenképpen első lépésként azt gondolom, hogy nagyon fontos ennek a kezdeményezésnek az útjára indítása és az, hogy Magyarország ehhez a kezdeményezéshez csatlakozzon.
Én azt gondolom, hogy a horvát szábor kezdeményezése, illetve a szábor környezetvédelmi bizottságának a kezdeményezése tökéletesen egybevág a magyar érdekekkel, egybevág az új magyar alaptörvény szellemével, és egybevág a magyar politikai szereplők konszenzusos véleményével. Azt kérem az Országgyűléstől, képviselőtársaimtól, hogy a fenntartható fejlődés bizottsága által benyújtott határozati javaslatot támogassák, és ezáltal segítsenek útjára indítani egy olyan kezdeményezést, ami hosszú távon segíthet abban, hogy a közelmúltban az alaptörvényben is rögzített GMO-mentességünket ténylegesen a valóságban, a mindennapokban is fenn tudjuk tartani.
Köszönöm szépen.
