KISS PÉTER
KISS PÉTER
KISS PÉTER (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Három okot szeretnék megnevezni, ami okán ez a módosítás, módosítási csomag nem jó, nem fogadható el, nem támogatható.
Az első, ami nyilvánvalóan triviális, hogy itt nem egy koherenciazavar kiküszöböléséről van szó. Ezt maga az előterjesztő is mondja, hiszen bevallottan egy megállapodásnak megfelelő módosításokat hoz a Ház elé, amivel önmagában nem lenne probléma, mert láttunk mi már ennél nagyobb problémát is egy parlamenti ülésszakon. A probléma tehát nem jogi vagy formai eredetű, hanem az, hogy ahogy ezt a szűk körű megállapodást létrehozták, rámutat az egész törvény problémájára. Rámutat arra, hogy nem lehet hivatalos kereteken túl kiválasztott szereplőkkel legitim, illetve alkalmas eredményre jutni; nem lehet olyan megállapodást kötni valóságos fórumok hiányában, amelyik is a többség akaratát és támogatását bírja.
Éppen a szakszervezetek voltak azok, amelyek az elmaradó párbeszédfolyamattal párhuzamosan közvélemény-kutatást rendeltek meg annak érdekében, hogy a meg nem kérdezett emberek hogyan vélekednek a munka törvénykönyvéről. Nos, ez a közvélemény-kutatás azt az eredményt hozta, hogy több, mint 80 százalékuk akár népszavazással is kész lenne arra, hogy megvédje azt a szabályozást, amit mi magunk sem tartunk korántsem tökéletesnek - a meglévő szabályozást.
Ez mutatja, hogy a három kiválasztott szakszervezettel és néhány munkaadói szövetséggel kötött alku nem tükrözi az emberek álláspontját, mint ahogy nem is tükrözheti, hiszen az asztalhoz azokat, akik nem fogadták el a módosítás szándékát, kiválasztási elvként eleve nem is engedték oda.
A harmadik probléma súlyosabb ezeknél, ott tartalmi a baj. Az a baj, hogy a módosítási csomag arra irányul, hogy az eredeti elképzelés szerint alapvetően megcsonkított szakszervezeti jogosítványokból némi jogokat mégiscsak visszakapnak a szakszervezetek. Ez éppen arra elegendő, hogy elemi szinten képesek legyenek fenntartani a működésüket, de nem azon a színvonalon, mint ahogy ez korábban biztosított volt. Ez olyan, minthogyha a futónak azt mondanánk, hogy nem a két lábadat amputáljuk le és fuss, hanem csak a lábfejeidet. Ez abszurd, kérem szépen!
Hogy ebbe a helyzetbe belementek a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek, az a helyzet sajátos kiválasztottságát mutatja. Ez, úgy ítélem meg, nem tükrözi a hazai szakszervezeti mozgalomnak a valós akaratát. Pedig volna miért harcolniuk, hiszen a munka törvénykönyve kapcsán az a második nagy-nagy tartalmi baj, hogy ez a módosítás nem a munkavállalók primer érdekeinek a védelmére irányul, mert megtartja azokat az elemeket, amelyek, ahogy az előbb is elhangzott: több munkáért kevesebb bért garantál; illetve a túlmunka-szabályozással sajnos elősegíti azt, hogy egy megadott munkamennyiséget nem többfelé kell felosztani ezen szabályozás alapján, azaz több foglalkoztatást, több munkahelyet létrehozni, hanem a túlmunka-szabályozással kevesebb embernek lesz több munkája, vagy a meglévő munkát kevesebb felé osztják szét. Azt gondolom, ez alapvető szemléleti baj. Ez a két probléma fennmarad.
Növekszik tehát a munkavállalók kiszolgáltatottsága, és a szabályozás okán nem nő a foglalkoztatás, hanem egy adott munkamennyiséget kevesebben fognak elvégezni. Alapvetően persze a szabályozás kiindulópontja nem alkalmas abból a szempontból, ahogy Kovács Zoltán államtitkár úr a legelején fogalmazott. Ő úgy mondta, hogy ma Magyarországon, mivel túlzott a munkavállalók védelme, ezért kell rugalmasabb szabályozást csinálni.
Na most, én úgy hiszem, hogy Magyarországon több millió ember személyes tapasztalata ellentmond ennek az állításnak, ennek a kiindulópontnak az ellentétes tapasztalatát bírja, azaz úgy gondolják az emberek, hogy ha kell, még betegen is elmennek inkább dolgozni, mert annyira féltik a munkahelyüket. Szó nincs arról, hogy túlzott lenne az ő munkahelyüknek, biztonságuknak a védelme.
Ezért tehát úgy gondolom, hogy rugalmasságnak nevezni azt, amelyik is túlmunkára kényszeríti, illetve megkönnyíti a munkáltatók megszabadítását az emberektől, nem indokolt. Ezt sokkal inkább lehet kiszolgáltatottságnak nevezni. Ezt a módosítást tehát ezen tartalmában nem látjuk elfogadhatónak, és azok törekvését támogatjuk, akik az emberek valós, valódi akaratának kifejezése érdekében, érvényesítése érdekében népszavazást kezdeményeznek.
Indokoltnak tartjuk tehát, hogy kiderüljön, hogy a kiválasztottakkal szemben a többség milyen szándék szerint milyen új munka törvénykönyvet akar. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiból.)
