KALMÁR FERENC ANDRÁS
KALMÁR FERENC ANDRÁS
KALMÁR FERENC ANDRÁS (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mindenki előtt ismeretes, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól az 1993. évi LXXVII. törvény rendelkezik, mely államalkotó tényezőknek tekinti a kisebbségeket. E törvényt hiányosságai miatt időszerű átalakítani, bővíteni. Az új törvényjavaslat jelentősége nemcsak abban áll, hogy egyike lesz a sarkalatos törvényeknek, hanem abban is, hogy a Magyarországon élő nemzetiségek jogait rendszerezi, bővíti, és pontosabb szabályozási keretet biztosít több tekintetben is.
A törvénytervezet elején olvashatjuk, hogy “valamely nemzetiséghez tartozik az a személy, aki magát valamely nemzetiséghez tartozónak tekinti, és az adott nemzetiséghez tartozását az e törvényben meghatározott esetekben és módon kinyilvánítja”. Kiemelkedően fontos, hogy a mai modern világban - ismerve a múltat - lehetősége nyíljon a nemzetiségeknek kinyilvánítani, hogy mely kisebbség tagjai. A kisebbségi identitás megvallása természetesen nem kötelező, de meg kell adni az esélyt arra, hogy egyéni nemzetiségi jogával bárki élhessen anélkül, hogy diszkriminatív bánásmódban részesítenék. A nemzetiséghez tartozás kinyilvánítása rendkívül fontos, amely az egyén kizárólagos és elidegeníthetetlen joga. A nemzetiségek részt vehetnek a kulturális és politikai életben, esélyegyenlőség illeti meg őket, és az államnak kötelessége, hogy ezt alkotmányos garanciákkal biztosítsa.
E törvényjavaslat teljes mértékben alkalmas arra, hogy ennek eleget tegyen. A nemzetiségek alapvető jogait pontosítja és rendszerezi. Több jogosítvány kerülhet a kezükbe, ha a javaslat elfogadásra kerül. Közösségi nemzetiségi jognak tekinthetők a történelmi hagyományok, a kultúra és nyelv ápolása, illetve gyarapítása. A hagyományápolás, nyelvhasználat és oktatás lényege, hogy elősegítse a kisebbségi autonómia védelmét. Az anyanyelvi oktatás, a szabad nyelvhasználat, saját és gyermekük szabad utónévválasztása és anyakönyvezése, valamint az anyaországgal való kapcsolattartás joga mind ezt irányozzák elő. Itt megállok egy pillanatra, és ezt az anyakönyvezést szeretném egy kicsit jobban kifejteni, hiszen ez egy óriási nagy dolog. Azért mondom, hogy nagy dolog, mert igazából ilyen formában élheti meg egy nemzetiséghez tartozó egyén a két kultúrához való tartozást, a többségi kultúrához, valamint a saját anyanyelvéhez való tartozást is, a kultúrához való tartozást.
A tervezetben új elemként jelenik meg a mostani törvényhez képest a médiajogok részletes szabályozása. A szabályozás összhangban van a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXX. törvény rendelkezéseivel. A nemzetiségeknek joguk van az anyanyelvű információkhoz szabadon hozzáférni, továbbadni, valamint kisebbségi műsorokat sugározni a közszolgálati médiumok által.
Nagyon fontos még itt megemlíteni, hogy a törvény 6. oldala tartalmaz egy olyan kitételt, amely ellen mi, magyarok sokat tiltakoztunk, hiszen a délszláv háborúkat követően különböző volt jugoszláviai régióknak, mondjuk most már szerbiai régióknak, az etnikai viszonyait megváltoztatták erőszakkal. Itt, ebben a törvényben szerepel egy olyan kitétel, miszerint az etnikai viszonyok megváltoztatása, erőszakos ki- vagy áttelepítés szigorúan tilos.
A tervezet többek között rendelkezik a nemzetiségi önkormányzatokról, a képviselők jogállásáról, a választások szabályairól, szavazásról, a nemzetiségi önkormányzatok feladatairól, annak vezetőiről is. Számos új szabály kapott helyet e törvényjavaslatban. Új szabály, hogy a nemzetiségi önkormányzati képviselő gyakorolhatja képviselői jogait már az eskü vagy fogadalom letétele előtt. Egyszerűsödik a bizottsági struktúra, illetve könnyebbé válik annak létrehozása, valamint enyhébbé válnak a korábbi, indokolatlanul szigorú összeférhetetlenségi szabályok. Szigorúbbá válik és részletesen kérik a képviselők vagyonnyilatkozatát. A tervezet új fogalomként vezeti be a méltatlanság intézményét.
A nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete megszüntetheti az önkormányzati képviselő megbízatását. Ennek több feltétele is van. 2014-től az ügykezelői munkavállalókra a köztisztviselőkre vonatkozó jogszabályok alkalmazandóak. A hivatal köztisztviselője nem lehet az adott nemzetiség nemzetiségi önkormányzati képviselője vagy az önkormányzat által foglalkoztatott személy.
A tervezet egyik legfontosabb célja, hogy “a helyi nemzetiségi önkormányzatok önálló szervezetként - törzskönyvi jogi személy - nyilvántartásba kerüljenek, önálló számlával rendelkezzenek, és önállóan gazdálkodjanak az államháztartás működési rendjére vonatkozó szabályok szerint”. Szintén új elem, hogy ha az esedékes általános nemzetiségi választás eredményeként nem jön létre új települési nemzetiségi önkormányzat, akkor a megszűnt települési nemzetiségi önkormányzat vagyona az országos nemzetiségi önkormányzat tulajdonába kerül nemzetiségi célú felhasználási kötöttséggel.
Az előterjesztés visszahozza az átalakult nemzetiségi önkormányzatok jogintézményét, és újraszabályozza a nemzetiségi jelöltek kedvezményes mandátumát. Arányos pozitív diszkrimináció alkalmazása ez. A nemzetiségi képviselők választása a jövőben a helyi önkormányzati választással egy napon történik. A tervezet szerint a jövőben csak olyan településeken lehet helyi nemzetiségi választást tartani, ahol egy nemzetiségnek valós közösségi háttere van, ezt névjegyzékkel tudja igazolni, amelyen legalább harmincan szerepelnek.
(4.30)
Itt szót kell ejteni arról, hogy mi volt az elmúlt időszakban. Tudjuk, hogy több esetben emberek, személyek nemzetiséget váltottak egyik választástól a másikig, így ezt az úgynevezett etnobizniszt próbáljuk ezzel a törvénnyel megakadályozni. Most úgy kerülhet valaki választhatóvá, ha az előző két alkalommal nem volt más nemzetiségű jelölt, továbbá, ha beszéli a nyelvet, és az adott nemzetiség kultúrájával tisztában van.
Cél tehát a nem létező nemzetiségi civil szervezetek kiszűrése, ezért különböző új szabályok szerepelnek ebben a javaslatban, például az ajánlás gyűjtésének bevezetése, a jelölti nyilatkozat szabályainak szigorítása. Kizáró ok lesz további kisebbség képviselete.
Mindannyiunk érdeke, hogy a nemzetiségek jogai érvényesülhessenek, hiszen a Magyar Köztársaság tilalmazza bármely nemzetiséggel szemben a diszkriminatív bánásmódot. E törvényjavaslat kibővíti, szélesíti a nemzetiségek jogait, emellett több garancia fogalmazódik meg, melyek a visszaélések, túlkapások elkerülését akadályozhatják meg a jövőben.
Tisztelt Ház! Néhány szót szólni kell ennek a törvénynek az európai jelentőségéről is, hiszen tudjuk, hogy a történelem Európában úgy hozta, hogy a határok gyakran változtak. A határok gyakran való változtatása azt vonta maga után és hozta maga után, hogy Európában ma nem beszélhetünk olyan országról, amely száz százalékosan etnikailag úgymond “tiszta”. Így, ha közös Európát akarunk építeni - és ennek a közös Európának van csak jövője véleményem szerint ebben a borzasztó nagy versenyben, ami a világban ma zajlik, főleg gazdaságilag, de más területeken is -, akkor mindenképpen tisztelettel kell egymásra nézzünk, tisztelettel kell egymás kultúrája iránt viseltetnünk. Ez azt jelenti, hogy egy-egy ország területén élő nemzetiségeknek meg kell adni a jogokat, hogy gyakorolják a dupla identitásukat, amennyiben ezt igénylik, és erre vonatkozik, ezt irányozza elő például a kettős állampolgárságok rendszere, ami széles körben Európában alkalmazott, és most már Magyarországon is, tavaly óta.
Így ez a törvény, úgy gondolom, előremutató és példaértékű lehet a magyar kisebbségekkel való bánásmódra is a környező országokban.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
