IVÁNCSIK IMRE
IVÁNCSIK IMRE
IVÁNCSIK IMRE, a honvédelmi és rendészeti bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Ház! Mint ahogy többször szóba került már a mai napon, kisebbségi vélemény is megfogalmazódott a bizottsági ülésen.
A kisebbségi vélemény képviselőinek az a meggyőződésük, hogy a hatályban lévő törvény, amelyet egyébként 2004-ben előzetes, gondos egyeztetést követően, nagy politikai konszenzussal, egyetértéssel hagyott jóvá a Ház, megfelelően szabályozza a honvédelem irányításával és a honvédség működésével kapcsolatos kérdéseket. Nem véletlenül emeltem fel a hangom és hangsúlyoztam, hogy gondos egyeztetéssel, mert erősen hiányoljuk azt, hogy ezúttal erre nem tett kísérletet a honvédelmi vezetés.
A most benyújtott javaslatban, amit értékesnek, támogathatónak tartunk, azt - mint ahogy a miniszter úr is utalt át - a hatályos szabályozásból emelte át a javaslattevő. Ami azonban ettől eltér, ami változás, az megítélésünk szerint vagy visszalépés, vagy felesleges, vagy hibás, ezért nem támogatható.
Mondok néhány példát arra, hogy milyen kifogásaink vannak a benyújtott törvénnyel kapcsolatban. Az Országgyűlés irányítási jogkörei közül kikerül a Magyar Honvédség hosszú távú fejlesztési irányainak meghatározása. Úgy gondoljuk, hogy ez helytelen, helyes volt viszont az, és egy fontos jogosítvány, hogy ezt korábban az Országgyűlés megtehette.
Nem értünk egyet azzal, hogy a javaslat szűkíti az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága és a köztársasági elnök felé fennálló tájékoztatási kötelezettségét a mindenkori honvédelmi vezetésnek.
A miniszter úr is szólt róla, és függetlenül attól, hogy ez milyen korábbi döntésekből következik, továbbra is határozottan ellenezzük a koronázási ékszerek és a Sándor-palota őrzésében való részvételt, hiszen ez egy olyan rendészeti feladat, amelyet más szervezet is el tud végezni, nem feltétlenül a honvédségnek kell hogy legyen ez a dolga.
A közmunkaprogram védelmében a miniszter úr hosszan beszélt. A közmunkaprogram végrehajtásában való közreműködéssel az alapvető problémánk az, hogy ez - azt hiszem, mindannyian egyetértünk vele - semmilyen új képességet nem hoz létre, és az a meggyőződésünk, hogy az egyébként is szűkös forrásokat az érdemi védelmi képességek javítására kellene fordítani, és nem a közmunkaprogram végrehajtására.
Kikerül a javaslat szerint a feladatok közül a nemzetközi terrorizmus elleni harc és a befogadó nemzeti támogatás. Függetlenül attól, hogy ez nincs a javaslatban, nyilván feladata lesz a Magyar Honvédségnek a rá eső feladatok ellátása, ezért jobb volna, ha benne lenne.
Nem tesz említést a NATO-tagságról és a szövetségi kötelezettségekről. A bevezetőben egy nagyon homályos, a nemzetközi kötelezettségre, szövetségre utaló, olyan általános megfogalmazás van, ami nem elég konkrét a feladat nagyságához képest.
Nagyon erős kifejtést és indoklást igényelne a javaslattevő részéről az a ma vagy félreérthető, vagy nem jól érthető, vagy lehet, hogy nagyon is jól érthető kitétel, hogy szükségállapot idején a kirendelt erők nem a saját parancsnokaik vezetésével, hanem az állományból kijelölt parancsnokok vezetésével látják el a feladataikat. Jó lenne a vitában hallani arról, hogy hogyan gondolják azt, hogy más parancsnokok készítik fel az állományt, és mások, akik feladatteljesítés idején vezetik az állományt.
Hiányoljuk a rokkantak mentesítését a honvédelmi munkakötelezettség alól, és nem értünk egyet azzal a központosító törekvéssel, hogy a megyei védelmi bizottságok elnökei a jövőben nem a közgyűlések elnökei lennének.
Hiányoljuk a tervezetből a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok állományára vonatkozó korrekt, precíz szabályozást, és nem értünk egyet a polgári szolgálat lehetőségének megszüntetésével. Ezt emberi jogi szempontból visszalépésnek tekintjük.
Mindezek alapján általános vitára nem tartjuk alkalmasnak a tervezetet. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)
