DR. VADAI ÁGNES
DR. VADAI ÁGNES
DR. VADAI ÁGNES (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előző normál felszólaláskor pár dolgot nem tudtam elmondani, azokról a témákról is szeretnék beszélni, de előzetesen - Juhász képviselő úrhoz csatlakozva - szeretném elmondani, hogy egyfelől a mai vitából kiderült, hogy vannak vágyálmok, amelyekhez nincsenek meg a megfelelő források. Vagy a forrásokat fogjuk növelni, vagy ezeket a vágyakat fogjuk csökkenteni - vagyis azok, akik ebben gondolkodnak -, mert akkor mindig ilyen frusztráció lesz a Magyar Honvédség és egyébként minden más ilyen szervezet tekintetében. Hiszen mindannyian, akik itt ülünk, vagy legalábbis akik foglalkozunk a Magyar Honvédséggel, tudnánk mondani nagyon-nagyon jó ötleteket, amivel a Magyar Honvédséget lehetne fejleszteni, amihez súlyos milliárdokra van szükség - de jelenleg ez nem áll rendelkezésre. Éppen ezért azt gondolom, hogy azokból a lehetőségekből kell kiindulni, ami jelenleg a Magyar Honvédség rendelkezésére áll.
Nyilvánvalóan a költségvetési források látható módon - ezt Juhász képviselő úr is elmondta - meglehetősen alacsony szintre kerültek, és ezért látni fogjuk majd a jövő évi tervezést is. Én azt gondolom, látva az eddigi lépéseket, hogy túlságosan nagy emelkedésre nem számíthatunk. Azt gondolom, hogy a Magyar Honvédséggel foglalkozó képviselők talán már annak is fognak egy kicsit örülni, ha legalább ez megmarad. Élek a gyanúperrel, hogy sajnos a következő időszakban még ennél is kisebb honvédelmi költségvetéssel fog rendelkezni a Magyar Köztársaság. Ez az egyik tehát, amit szerintem ezekben a kérdésekben magunk számára világossá kell tenni, mert lehet itt magyar nemzeti hadiipar-fejlesztésről, programköltségvetésről, sok-sok álomról beszélni, de ez nincsen; aki ismeri a Magyar Honvédség költségvetését, az tudja, hogy ez az összeg körülbelül arra elég, hogy a meglévő képességeket legalábbis azon a szinten tudják tartani, ahol van, ennél több fejlesztésre, előrelépésre ma nincsen lehetőség, ezt látni kell, ezt tudomásul kell venni. Ez mutatja nyilván azt, hogy a kormányon belül ez a terület milyen jelentőséggel bír, de tudomásul kell venni, hogy ez van, és ebből kell tudni jól gazdálkodni.
A másik dolog, amit az egész Magyar Honvédséggel kapcsolatosan szerintem világosan kell látni, hogy én értem, hogy néhányan azt gondolják, hogy milyen jó lenne itt elindulni, katonáskodni, harcolni és küzdeni, fogjon össze az egész nép, és akkor itt vívjuk meg a csatát, és hogy akkor legyőzünk mindenkit! De képviselőtársaim, azért szeretném mondani, hogy azért, mert egyeseknek vannak napi problémái környező országokkal vagy konkrét emberekkel, azért a Magyar Köztársaság veszélyeztetettsége, fenyegetettsége e tekintetben nem változott! Tehát én nem gondolom, hogy itt most azért ültünk össze, hogy megtalálják egyesek itt a nagy ellenséget a honvédelmi törvény vitája kapcsán, akivel szemben majd itt a nép összefog, és az életét feláldozva fog küzdeni.
Nem erről szól a dolog! Ez a honvédelmi törvény arról szól, vagy elsősorban arról kell hogy szóljon, hogy akik hivatásuknak választják - akár hivatásos állományúként, akár úgy döntenek, hogy szerződéses állományúként vagy éppen önkéntes tartalékosként -, rájuk milyen irányadó szabályok vannak. Nyilván bele kell foglalni a különleges jogrendre vonatkozó szabályozásokat, de az olyan elképzelésekre, hogy aki békét akar, az készüljön a háborúra…, szeretném mondani, hogy ezek a szabályok nem azért kerülnek be, mert bármelyik kormányzat arra készülne, hogy itt majd óriási, hatalmas csatákat vívunk valami nem létező ellenséggel vagy éppen egyesek számára létező ellenséggel, hanem azért, mert azt gondolom, hogy egy országban ezeket a kérdéseket is szabályozni kell. Azt javasolnám azonban, hogy arról a mezőről lépjünk le, hogy itt velünk szemben mindenféle ellenséges csapatok egyszer majd felállnak. Vannak, akik azt remélik, hogy hátha felállnak, mert akkor végre össze lehet fogni, és el lehet indulni, de én azt gondolom, hogy nem erről szól a dolog, úgyhogy erről a mezőről talán ki kellene vontatni a honvédelmi törvényt, és tényleg azzal kellene foglalkozni, ami ebben konkrétan van.
Azt jeleztem a felszólalásom elején, hogy van egypár téma, ami az előzőből kimaradt, és az első az önkéntes tartalékos állomány kérdése. Képviselőtársaimnak szeretném mondani, hogy már igen sok vitát lefolytattunk ebben az ügyben. Ez a történet az előző ciklusban kezdődött - már nincs itt Simicskó államtitkár úr -, Simicskó államtitkár úrnak volt ez egy, azt gondolom, nagyon jó elképzelése. Akkor ő ezt benyújtotta, mint ellenzéki képviselő, igaz, pofozgatni kellett azon a határozati javaslaton egy kicsit, de aztán az Országgyűlés azt a határozati javaslatot nagy többséggel elfogadta, és ez alapján elkezdődött a munka az önkéntes tartalékos rendszer kiépítésében, mert mindannyian éreztük a felelősségét itt a parlamentben, hogy igenis, szükség van egy ilyen típusú elemre, egy valóban működő elemre a Magyar Honvédségen belül.
Ez az új honvédelmi törvény viszonylag keveset foglalkozik ezzel a tartalékosi állománnyal, dacára annak, hogy látható módon néhány szimbolikus prioritás mellett és szimbolikus ügy mellett, mint a Szent Korona kérdése, az önkéntes tartalékos ügy egy ilyen zászlóshajója a jelenlegi honvédelmi vezetésnek. Azt azonban szeretném azért világossá tenni ebben az ügyben, hogy ami most zajlik a Magyar Honvédségben, az nem a valódi tartalékos rendszer kiépítése. Amikor nagy dérrel-dúrral beharangozzák, hogy ennyi ezer meg annyi ezer önkéntes tartalékosa van a Magyar Honvédségnek, akik őrzés-védelmi feladatot látnak el…
(21.40)
Én magam is ott voltam Püspökszilágyban, láttam, hogy mit csinálnak, sőt egy részüket nyilván ismerem is. Lássunk világosan: ezek az emberek, akiket a 2000-M mintájú felszerelésbe beöltöztetnek, korábbi biztonsági őrök. Ezek az emberek a korábbi biztonsági őrök! (Dr. Hende Csaba: És?) A miniszter úr azt mondja, hogy és! Ha ezt mondja, akkor ennek nagyon örülök, legalább ezt már elismeri, mert pár hónappal ezelőtt még szó sem volt erről, sőt elutasításra került. Én azt gondolom, hogy a Magyar Honvédség önkéntes tartalékosi rendszere nem erről szól; az meg ráadásul nem is igaz, amit ezzel kapcsolatosan állítanak, hogy ez így olcsóbb, meg úgy olcsóbb, meg amúgy olcsóbb. Juhász képviselőtársam már utalt arra, hogy azért ezeket az egyébként civil biztonsági őröket egy igen rövid gyorstalpaló után nevezték ki a Magyar Honvédség önkéntes tartalékos elemének.
Tehát én azt gondolom, hogy ebben az ügyben is őszintén kell beszélni, hiszen az, amit ebben az önkéntes tartalékosi rendszerben szeretnénk elérni, egy közös elképzelés, ebben nincs vita, ebben támogatottság volt az előző parlamentben, és van a mostaniban is. Azzal viszont változatlanul nem értünk egyet, hogy akár a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt., akár más biztonsági cégek korábbi alkalmazottait egyik napról a másikra kinevezték önkéntes tartalékosnak. Ismerjük egyébként, és nem hangzott el, hogy ez a folyamat maga hogyan volt. Csak szeretném mondani, az önkéntességnek azért egy egészen speciális tartalmat sikerült építeni ebben a rendszerben. De annak ellenére, hogy az önök számára ez az önkéntes tartalékosi rendszer ilyen kiemelt fontosságú, mégis elég röviden sikerült egyébként erről az elemről írni.
Azt gondolom, egyszer s mindenkorra tegyük ezt az ügyet tisztába, és mindannyiunk számára világossá, hogy az önkéntes tartalékosi rendszer, amiről itt mindig beszélgettünk, az nem az, amit önök csinálnak. Az nem az, amit önök csinálnak, az egészen más! És amire itt többen utaltak, ugyan én azzal nem értek egyet, hogy aki önkéntes tartalékos, annak a munkaadóját adókedvezménnyel támogassuk, sokkal inkább másfajta ösztönzéseket kell keresni, talán inkább jobban is járnának, ha mondjuk, járulékkedvezményt kapnának. Mi azzal az adópolitikával akkor sem értettünk egyet, de azt támogatom, és nagyon fontosnak tartom, hogy bekerült ez a munkáltatói ösztönző kompenzációs rendszer. De azt gondolom, ha önöknek ez a zászlóshajó projektjük, akkor ennél egy kicsit bővebben, alaposabban, és hogy mondjam, talán egy kicsit őszintébben kell írni.
A másik ügy, amiről feltétlenül beszélni kell, talán azt is Juhász képviselőtársam említette, ez a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok ügye. Erről nemcsak azért szeretnék beszélni, mert a nemzetbiztonsági bizottság elnöke vagyok, tehát úgy gondolom, már csak ebből a pozíciómból adódóan is kell hogy ezzel az információval bírjak, hanem azért is, mert azt gondolom, hogy a Katonai Biztonsági Hivatal és a Katonai Felderítő Hivatal az elmúlt sok-sok évben nagyon sok sikeres katonai akcióhoz járult hozzá; teszem hozzá, az utóbbi időszakban számomra kiderült, hogy nemcsak katonai akcióhoz, hanem nyilvánvalóan mások által PR-osan felhabosított, egyébként civil akciókhoz is jelentősen hozzájárult például a Katonai Felderítő Hivatal. Ennek a két szervezetnek a létét, a létjogosultságát soha, senki nem kérdőjelezte meg.
Ezeknek a szervezeteknek olyan vezetőik voltak, akik hosszú éveken keresztül szolgálták a Magyar Honvédséget és vele a magyar hazát is. Egy személyt hadd emeljek ki, dr. Stefán Géza nyugállományú vezérezredest, aki ma már nincsen velünk, de ő kormányokon átívelően volt a Katonai Biztonsági Hivatal főigazgatója, és azt gondolom, kiválóan, tiszteletre méltóan végezte a munkáját, irányította a Katonai Biztonsági Hivatalt. Olyan feladatokat látnak el ezek a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok, amelyek egy civil szervezetbe beintegrálva, ahogyan a terveket lehet hallani, azt gondolom, nem érhetők el, hiszen aki a Magyar Honvédséggel foglalkozik, tudja, és nagyon sokszor elhangzott, a Magyar Honvédség egy egészen másfajta közeg, mint egy átlagos civil baráti társaság vagy éppen egy munkahely. A Magyar Honvédség nagyon különleges e tekintetben. Sokan elmondták, és mindenkivel egyetértek, hogy egy óvandó, védendő értéke a Magyar Köztársaságnak.
A Katonai Biztonsági Hivatal és a Katonai Felderítő Hivatal nagyon nagy mértékben hozzájárul ahhoz, hogy egyébként a külföldön szolgáló katonáink biztonságát növelni lehessen, ezt mind a két szervezet bizonyította már. Én tudom, van olyan misszió, ahol nagyon szorosan együttdolgozik a két szervezet, és nagyon fontosnak tartom, hogy az információáramlás megtörténjen, itthon pedig a Katonai Biztonsági Hivatal által végzett feladat különösen fontos abban a tekintetben, hogy a Magyar Honvédségből azok a szélsőséges gondolatok kiszorításra kerüljenek, amelyek ártanának a Magyar Honvédségnek, és ebben a Katonai Biztonsági Hivatalnak rendkívül fontos feladata van.
Én nem tudom és nem látom annak az indokát - majd biztosan magyarázatot kapunk a minisztériumtól és a miniszter úrtól -, hogy a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok állománya, egyáltalán a Katonai Biztonsági Hivatal és a Katonai Felderítő Hivatal, tehát általában a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok miért kerülnek ki ebből a törvényből. Érdemes ezt átgondolni, többféle terv is előkerült már. A miniszter úr hamarosan jön a nemzetbiztonsági bizottság elé beszámolni egyéves tevékenységéről, ott is kérdésként fog felmerülni, hogy ha itt nem, akkor mi a sorsa ennek a két szervezetnek, az ott meglévő tudásnak. Meg kell jegyeznem, az elmúlt egy évben és különösen a kormányváltás környékén igen komoly szellemi erőt elveszítettek, és elveszítették ezt a szellemi erőt, azért, mert nem akarták, hogy ezek az emberek ott legyenek, miközben egyébként utóbb kiderült, hogy igenis, jól végezték a munkájukat, és segítségükre voltak a Honvédelmi Minisztérium vezetőinek és a Magyar Honvédségnek, de ennek a kérdésnek a megítélése nyilván az önök lelkiismeretére van bízva. Az nagyon fontos, hogy ez a kultúra és ez a két szervezet, amelyik mindig segítette a Magyar Honvédség munkáját, és hozzáteszem, a honvédelmi politikai vezetés munkáját is, miért nem szerepel ebben a törvényben.
Végül az utolsó gondolat, amit szeretnék elmondani, ez a katonai ügyészi szervezet kérdése, amelyre a miniszter úr azt mondta, mivel az új alkotmány vagy alaptörvény másféleképpen gondolkodik az ügyészségről, ezért nyilván kikerül a honvédség szervezeti struktúrájából. Én azt szeretném megkérdezni, hogy akkor az ilyen típusú ügyekkel való foglalkozás az önök elképzelése szerint hogyan történik majd a jövőben. Tehát, ha így nincs katonai ügyészség, kikerül a Magyar Honvédség szervezetéből, akkor a jelenlegi katonai ügyészek, akik többféle rendfokozattal rendelkeznek, hogyan fogják végezni, fogják-e a jövőben végezni rendfokozattal, anélkül, szóval hogyan lesz ez? Azt hiszem, erről egy kicsit többet kellene tudnunk.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)
