BÖDECS BARNA
BÖDECS BARNA
BÖDECS BARNA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. A 19. ajánlási ponthoz szeretnék hozzászólni.
A törvény általános vitájában elég szenvedélyes vita alakult ki a könyvvizsgálat jelentősége, illetve megtartása vagy eltörlése tárgyában. Ennek kapcsán adtam be több módosító indítványt, amiből egyet szeretnék részletesen bemutatni önöknek, abban a reményben, hogy megértik az emögött álló mozgatórugókat.
A könyvvizsgálattal kapcsolatban két értékhatár-emelést tartalmaz a jogszabálytervezet, az egyik 100-ról 200 millió forintra emeli a könyvvizsgálat értékhatárát 2012. január 1-től, a másik pedig 200-ról 300 millióra 2014. január 1-től. Az első értékhatár-emelés körülbelül 17 ezer, a második pedig körülbelül 7 ezer vállalkozást mentesít a könyvvizsgálat alól.
Az általános vitában elmondtuk, hogy az egyik szempont természetesen az adminisztrációcsökkentés, illetőleg a mikro- és kisvállalkozások költségeinek csökkentése, ugyanakkor elmondtuk azt is, hogy az ilyen értékhatár-emelések mindig kockázatosak, tekintettel arra, hogy csökkentik a vállalkozások jogkövető magatartását, mert számos olyan vállalkozás működik sajnos ebben a méretkategóriában Magyarországon - meg persze a nagyobb méretkategóriában is -, amely nem kifejezetten a közérdek védelmére szerveződött, és ilyen értelemben szeretik mind a vevőiket, mind a szállítóikat, mind pedig a közpénzt megcsapolni. Ilyen értelemben a könyvvizsgálat, amely a vállalkozások gazdálkodásának minősítését szolgálja, fontos szerepet tölt be a jogkövető magatartásra való ösztönzésben.
Úgy ítéljük meg, hogy az az első lépés, amit önök beterjesztettek a költség- és adminisztrációcsökkentés tekintetében, még akár jelentősnek is vehető, és adott esetben tolerálható, annak ellenére, hogy nyilván ez a könyvvizsgáló szakmának komoly kárt okoz. Ugyanis ebben a vállalkozói körben az átlagos könyvvizsgálói díj 270-330 ezer forint között van évente, és így a 17 ezer vállalkozásnál várt megtakarítás mintegy 5,6 milliárd forintra tehető. Ez vállalkozásonként árbevétel-arányosan átlagosan, a felső díjhatárral, a 330 ezer forinttal számolva, mintegy 4,3 ezreléket tesz ki. Ugyanez az arány viszont a 200-300 milliós kategóriánál már nem igazolható, itt 1,9 milliárd forint várható megtakarítás van, ami ezen cégek átlagos árbevételének - megint a díj felső határával számolva - mindössze 1,3 ezreléke, tehát az előző kategóriának a harmada. Ez annyira csekély díj, hogy igazából nem is értjük, hogy miért kellett ezt a kategóriát is ebbe bevonni, tekintettel arra, hogy valós, komoly terhelés ezekre a vállalkozásokra ezzel a díjjal kapcsolatban nem nehezedik.
A törvényeket egyébként be is kellene tartani, és azt is látjuk, hogy hiába van lehetőség, vagy hiába van kötelezettség a könyvvizsgálatra, nagyon sok vállalkozás ezt még akkor sem tartja be, ha kötelezik rá, és ezek pont azok a vállalkozások, amelyek ilyen szempontból problémásak. Itt el kell mondani azt, hogy alkothatunk mi itt törvényeket, de amennyiben az eljáró hivatalos szervek nem kérik számon ezeket a kötelezettségeket a vállalkozásokon, akkor természetesen ezen óhajok és célok nem fognak teljesülni. Nagyon sok olyan vállalkozás van, amely kötelezett lenne, és mégsem bíz meg könyvvizsgálót, és nem is jegyeztet be ilyet.
Az adminisztrációcsökkentés egyébként jelen esetben nem egy magyar kormányzati kezdeményezés volt ebben a tekintetben, hanem egy EU-s szabályozást vesz át Magyarország. Ebben a tekintetben felhívom a figyelmet arra, hogy ennek a szabályozásnak az átvétele nem kötelező, és ilyen értelemben a magyar kormánynak mérlegelési lehetősége van.
(22.20)
Ezzel a mérlegelési lehetőséggel pontosan olyan mértékben kellene élni, amilyen mértékben egy ilyen változtatás bevezetése indokolt és valós megtakarítást hoz a vállalkozásoknak, vagy amilyen mértékben nem. Márpedig úgy látszik, hogy ez a második kategória jelen esetben nem indokolható.
A következőkben még azt szeretném elmondani, hogy a nem könyvvizsgált cégeknél szinte nincs olyan adóellenőrzés, amely ne adómegállapítással végződne. A tapasztalataink szerint a könyvvizsgálat nélküli cégekben nagy a hajlandóság és lehetőség a szabályok lazább betartására. Ha a könyvvizsgálat megszűnik, akkor természetszerűleg az eddig könyvvizsgált cégekben is felütheti ez a fejét, és amennyiben ez így történik, ez többletadminisztrációs teherrel és többlet-közkiadással jár majd azoknak az ellenőrző szerveknek, amelyek ezen vállalkozásokat hivatalból “adó- és járulékellenőrzik”.
Tekintettel arra, hogy az időm lejárt, majd egy második lépésben még szót fogok kérni. Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)
