DR. BÁRÁNDY GERGELY
DR. BÁRÁNDY GERGELY
DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy Horváth Zsolt képviselőtársam valóban konstruktív és szakszerű hozzászólást tett előttem. Egy-két megjegyzésére szeretnék csupán reagálni és válaszolni, természetesen nem az államtitkár úr helyett, ezt ő értelemszerűen meg fogja tenni, hanem a saját véleményem kifejteni a felvetésekről.
Egyrészt abszolút megfontolandó az, amit Hankó Faragó Miklós képviselőtársam és Horváth Zsolt képviselőtársam mondott, hogy abban az esetben is tartalmazhatna rendelkezést esetleg a jogszabály, hogy mi van akkor, ha a jegyzőhöz fordul közvetlenül a sértett, és akkor milyen módon vehető igénybe a rendőrség közreműködése. Lehet, hogy ezt én tudom rosszul - és abban az esetben értelemszerűen pártolható egy ilyen módosító javaslat meglátásom szerint -, de a jegyző az eljárása során bármikor fordulhat a rendőrséghez a hatóságnak a segítségét kérve, tehát ha a sértett oda fordul, és a jegyző úgy látja, hogy szükség van a rendőrségnek a segítségére, akkor ezt ő maga kérheti meg. Ha ez nem így van, és én ebben tévedek, akkor azt gondolom, hogy Hankó Faragó képviselőtársamnak is igaza van abban, hogy e vonatkozásban érdemes még egyszer átgondolni az esetleges módosítás szükségességét.
Azzal nem értek egyet viszont, hogy a jegyzőtől teljes mértékben el kéne vonni az ilyen szabálysértések kezelését, illetve elbírálásának a lehetőségét, ugyanis a jegyzőnek… És a jogszabály sem ezt mondja, illetve az előterjesztés sem ezt mondja, hogy a jegyzőnek nincsen szakértelme az ilyen ügyekhez, hanem az ilyen ügyek egyes elemeihez nincsen szakértelme. Nyilvánvalóan nem tud motozni, nem tud igazoltatni, nem tud helyszíni szemlét foganatosítani, és még egy sor olyan eljárási cselekményt, ami szükséges lehet egy ilyen ügyben, de természetesen más vonatkozásban pedig igenis megvan a jegyzőnek a szakértelme.
Az pedig, hogy hatáskörmegosztás legyen egy eljárásban különböző hatóságok között, egyáltalán nem ritka. Hogy csak a legklasszikusabbat említsem, akár még azt tudom mondani, hogy szabálysértési ügyekben is a bíróság és a rendőrség egyébként együttműködik, mert értelemszerűen a bíróságnak sincs meg az a szakértelme, ami a rendőrségnek megvan bizonyos vonatkozásban, más vonatkozásban viszont a bíróságnak nagyobb a kompetenciája, mint a rendőrségnek, és ezt, azt gondolom, hogy a jegyző és a rendőrség vonatkozásában is érdemes szem előtt tartani és átgondolni.
A kár megtérítésének a kötelezettsége: talán ez volt az, ami a legjobban motivált arra, hogy szót kérjek. Ugyanis természetes dolog az, és tartalmazza ez az előterjesztés is, hogy az elkövető a kárt mindenképpen köteles megtéríteni, sőt kifejezetten szigorító rendelkezést tartalmaz e vonatkozásban, mert a hatóságot kötelezi arra, tehát kötelességévé teszi, hogy a határozatban arról rendelkezzen, hogy a kárt meg kell térítenie az elkövetőnek. De én úgy hiszem, és erre próbáltam utalni röviden az első felszólalásomban is, hogy az egy helyes törekvés, hogyha azt mondjuk, hogy amellett - és nagyon hangsúlyozva, hogy amellett -, hogy bűn büntetlenül nem maradhat, nagyobb hangsúlyt fektetünk egy picit a sértetti érdekekre, mint az állam büntetőhatalmi igényeinek a teljességére. Másként fogalmazva, a sértettnek elemi érdeke az, hogy minél hamarabb térüljön meg a kára, és biztosan megtérüljön a kára, mert az, hogy köteleznek valakit a kár megtérítésére, még értelemszerűen nem biztosítja azt, hogy azt mindenképpen meg is fogja fizetni, tehát lehetséges, hogy nem lehet tőle semmilyen módon a pénzt behajtani.
Erre tesz egyébként javaslatot az előterjesztés, hogy milyen módon lehet elérni azt, hogy a jelenleginél hatékonyabban lehessen ezeket az összegeket behajtani, illetve magát természetesen a kiszabott bírságot, de lehetséges, hogy ez nem vezet eredményre. Ha megfizeti, akkor biztos eredményre vezet, és egy dolog egészen biztos, hogy hamarabb jut a pénzéhez a sértett abban az esetben, ha önként fizeti meg a szabálysértés elkövetője, ugyanis ez a lehetőség, ami gyakorlatilag egyfajta enyhítést biztosít, csak akkor áll fenn, ha a határozat meghozatala előtt tesz eleget ennek a kötelezettségének. Tehát én azt gondolom, hogy főleg egy ilyen ügyben a sértetti érdekek bizony indokolttá teszik azt, hogy ha úgy tetszik, ezt a magatartását az elkövetőnek a jogalkotó, és ilyenformán a jogalkalmazó is honorálja azzal, hogy kisebb büntetést fog kapni akkor, ha a kárt egyébként megtéríti.
Tehát hangsúlyozom, arról semmiképpen nincs szó, hogy bárkinek a cselekménye, aki szabálysértést vagy bűncselekményt követ el, büntetlen maradna, arról van szó, hogy enyhébben büntethető, és kizárólag azért büntethető enyhébben, hogy a sértett érdekei érvényesüljenek. Így tehát én azt gondolom, hogy a büntetőeljárásban, ahogy mondtam, jól alkalmazott és a sértettek által nagyon kedvelt eljárás, az úgynevezett közvetítői eljárás elvei itt megjelennek, az egy helyes dolog, azon én nem tartom szükségesnek a változtatást. Én úgy hiszem, hogy a jegyző és a rendőrség párhuzamos hatáskörét sem hiba megtartani, viszont valóban feltétlenül átgondolásra érdemes a képviselőtársaimnak az a felvetése, hogy a jegyzőnél tett bejelentés esetén is tartalmazzon ez a jogszabály rendelkezést arról, hogy a rendőrség milyen módon köteles beavatkozni.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiból.)
