DR. BALOGH LÁSZLÓ
DR. BALOGH LÁSZLÓ
DR. BALOGH LÁSZLÓ, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Bizottságunk a T/10873-as számú törvényjavaslatot a 2009. október 19-én tartott ülésén vitatta meg, és többségi szavazással általános vitára alkalmasnak tartotta. A törvényjavaslat mellett érvelők elsősorban azt emelték ki, hogy a javaslat elfogadása hatékonyabbá teszi a szabálysértési eljárás lefolytatását, és hatékonyabb lesz e módon a szabálysértőkkel szembeni föllépés is. Ezt különösen a következő rendelkezések szolgálják.
A tulajdon elleni szabálysértések eddigi gyakorlata azt mutatja, hogy a jegyzők, különösen abban az esetben, ha ismeretlen elkövetővel szemben járnak el, vagy ha a tényállás vagy a bizonyítás lefolytatása bonyolultabb, nem voltak mindig a helyzet magaslatán, hiszen ehhez speciális ismeretek szükségesek. Ezért a javaslat lehetővé teszi, hogy ha a rendőrségen teszik meg a följelentést, akkor a rendőrség járjon el a jövőben ezeknél a szabálysértéseknél.
A javaslat tartalmazza - imént államtitkár úr is beszélt róla - az érték-egybefoglalás újraszabályozását. Ez nem azt jelenti, hogy a szabálysértési értékhatár 20 ezer forint alá menne, hanem azt, hogy ha valaki egy éven belül több tulajdon elleni szabálysértést követ el, amelyek együttes értéke a 20 ezer forintot meghaladja, akkor azt már bűncselekményként fogják elbírálni a hatóságok. Tehát a szabálysértések a jövőben nemcsak az üzletszerűség és a folytatólagosság révén válhatnak bűncselekménnyé, hanem az érték-egybefoglalással is.
Az elkövetők kártérítési kötelezettségének teljesítését több rendelkezésben is próbálja elősegíteni a javaslat. Egyrészt a kárérték megállapításánál a szabálysértési hatóság nem húzza azzal az időt, hogy szakértőt rendel ki, hanem maga állapítja meg a kárértéket. Persze, lehetőség van arra, hogy ha ezt az elkövető vitatja, akkor a saját költségére szakértő kirendelését kérheti.
Ami talán ennél fontosabb rendelkezés ebben a vonatkozásban - amit említettem -, hogy ha a szabálysértési hatóság határozatának meghozataláig az elkövető önként megtéríti a kárt, ebben az esetben a kiszabható büntetési tétel felső határa a felére csökken. Azt gondolom, ez egy olyan rendelkezés, ami ösztönözni fogja a kár megtérítését.
A jelenlegi szabályozásban az általános illetékességet az elkövető lakóhelye alapozza meg. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ez inkább kedvez a szabálysértőnek, mint a sértettnek, éppen ezért a javaslat módosít az általános illetékesség szabályain, ezt a jövőben az elkövetés helye fogja megalapozni.
A bizottsági vitában a Fidesz részéről elhangzott az, hogy a javaslat elfogadása önmagában nem tudja növelni a hatékonyságot, ehhez alapvetően arra lenne szükség, hogy a rendőri állomány létszáma növekedjen. A kormánypárti válasz erre a kérdésre az volt, hogy a költségvetés komolyabb összegeket tartalmaz, többletforrásokat tartalmaz a rendőrség részére, és ezekből a többletforrásokból akár a létszámfejlesztések is megoldhatók.
A másik fölvetés pedig az volt: fölhívták a figyelmet, hogy a rendőrség terhei nem minden szabálysértés esetében nőnek, csupán a tulajdon elleni szabálysértésnél van meg a lehetősége a rendőrség bevonásának.
A bizottság végül is a javaslatot 15 igen, 1 nem és 12 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak találta.
Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)
