DR. AVARKESZI DEZSŐ
DR. AVARKESZI DEZSŐ
DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Az önök előtt lévő törvényjavaslat a szabálysértési törvény átfogó módosítását tartalmazza, emellett szerepel benne a büntetőeljárási törvény és a büntető törvénykönyv néhány kisebb módosítása is.
A szabálysértési törvény módosításának fő indoka az, hogy a tulajdon elleni szabálysértések száma évről évre nő, és komoly problémát jelent, hogy a szabálysértések elkövetőinek jelentős része ismeretlen marad. Az ismeretlen elkövető kilétének megállapítása érdekében szükséges felderítési jellegű cselekmények elvégzéséhez azonban a jegyző nem rendelkezik kellő speciális szakismerettel és kellő apparátussal.
A törvényjavaslat a tulajdon elleni szabálysértések felderítésének javítása érdekében módosításokat hajt végre a hatásköri és illetékességi szabály jogkörében. Az elkövető lakóhelye helyett az elkövetés helyét teszi általános illetékességi szabállyá. A jelenlegi szabályozás, azaz az elkövető lakóhelye szerinti illetékesség az elkövető érdekeit szolgálja jobban, azt biztosítja, hogy az elkövető a legkisebb munkakieséssel és időveszteséggel tudjon a szabálysértési hatóság előtt megjelenni. A lakóhely szerinti illetékesség azonban a felderítés hatékonyságát gátolja akkor, ha a lakóhely nem azonos az elkövetés helyével. Indokolt tehát az illetékességi szabályok módosítása úgy, hogy az eljárás lefolytatására az a szabálysértési hatóság legyen illetékes, amelynek a területén a szabálysértést elkövették.
Tisztelt Országgyűlés! 2006. június 1-je óta a tulajdon ellen elkövetett szabálysértések értékhatára 20 ezer forint, vagyis a 20 ezer forintot meg nem haladó értékre elkövetett szabálysértési ügyekben a jegyzőnek kell az eljárást lefolytatnia. Mára világossá vált, hogy ez kiemelkedő problémát jelent a tulajdon elleni szabálysértések körében, hiszen az elkövető kilétének megállapítása érdekében szükséges felderítési jellegű bizonyítási cselekmények elvégzéséhez a jegyző nem rendelkezik kellő speciális szakismerettel és kellő apparátussal. Emiatt a tulajdon elleni szabálysértések elkövetőinek jelentős része ismeretlen marad.
Az eredményes felderítő tevékenységhez szükséges az elkövető kilétének megállapítása, az elkövető és a tanúk meghallgatása, a tárgyi bizonyítási eszközök megszerzése, valamint a helyszín megszemlézése, ruházat, csomag és jármű átvizsgálásának az elvégzése. Ennek elvégzésére a rendőrség felkészült, mivel a vagyon elleni bűncselekmények nyomozását vagy felderítését is e szerv végzi, különbség a tulajdon elleni szabálysértésekhez viszonyítva csak az értékhatár tekintetében van.
Mindezek alapján a törvényjavaslat úgy rendelkezik, hogy ha a tulajdon elleni szabálysértés miatt a feljelentést a rendőrségnél teszik meg, és a késedelem az elkövető kilétének megállapítását veszélyezteti, vagy a bizonyítékok eltűnésével járhat, akkor a rendőrség az említett cselekményeket köteles elvégezni, majd az erről készült jegyzőkönyvet és a bizonyítékokat átadja a jegyzőnek az eljárás lefolytatása érdekében.
Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat megalkotásának másik célja a sértetti érdekek hatékonyabb érvényesítése, és a sértettnek okozott kár megtérítésének lehetővé tétele. A törvényjavaslat értelmében, ha az elkövető a kárt megtéríti, akkor a kiszabható büntetési tétel felső határa a felére csökken. Ez a szabályozás amellett, hogy a sértett érdekeit szolgálja, a büntetés enyhítésével arra ösztönzi az elkövetőt, hogy mielőbb térítse meg a szabálysértéssel okozott kárt. A törvényjavaslat garanciális okokból kizárólag a határozat meghozataláig történő kártérítés esetén teszi lehetővé a büntetési tétel felső határának a csökkenését. E rendelkezés kifejezetten azt szolgálja, hogy az elkövető mielőbb döntsön arról, hogy megtéríti-e a kárt. Ha az elkövető a határozat meghozatalát követően dönt arról, hogy megtéríti a kárt, nincs lehetőség e kedvezmény igénybevételére.
Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat mindezek mellett olyan szigorítást is tartalmaz, amelynek köszönhetően a szabálysértési eljárásban kiszabott szankció - elsősorban a pénzbírság - végrehajtására a lehető leghatékonyabban sor kerülhet, így az elkövető nem kerülheti el a szabálysértést megvalósító magatartásának következményeit. A szabálysértési eljárásban kiszabott pénzbírság önkéntes megfizetésének elmulasztása esetén, az általános végrehajtás hatékonyabbá tétele érdekében a törvényjavaslat a közvetlen letiltás helyett az adók módjára történő végrehajtást rendeli el. Ezzel az eddigi tapasztalatok alapján meglehetősen alacsony hatékonyságú, közvetlen letiltás jogintézménye megszüntetésre kerül, és a jóval hatékonyabb, adók módjára történő végrehajtás lesz az általános, ami gyorsítja a végrehajtási folyamatot.
Tisztelt Országgyűlés! Emellett a törvényjavaslat jelentős módosítása a szabálysértési jog körében, hogy ismét bevezeti az úgynevezett érték-egybefoglalás szabályát. Jelenleg a büntető törvénykönyv szerint, aki ugyanolyan vagy hasonló jellegű, tulajdon elleni szabálysértések révén rendszeres haszonszerzésre törekszik, bűncselekményt követ el. Az üzletszerűen elkövetett lopás, sikkasztás, csalás tehát bűncselekménynek minősül, vagyis az üzletszerűség már ma is bűncselekménnyé minősíti a szabálysértést. Ennek a megoldásnak azonban az a hátránya, hogy az elkövetésnek rendszeresnek, azaz rövid időközönként ismétlődőnek kell lennie. Ha azonban hosszabb idő telik el a cselekmények között, nincs helye bűncselekmény megállapításának.
A törvényjavaslat ezt kiküszöbölendő visszatér az úgynevezett érték-egybefoglaláshoz. Az - idézőjelbe téve - új szabály szerint, ha a cselekmények elkövetése között egy év nem telt el, akkor össze kell adni az egyes elkövetési értékeket, amennyiben a cselekményeket együttesen bírálják el. Ha ennek eredménye az, hogy az elkövetési érték a szabálysértési értékhatárt, vagyis a 20 ezer forintot meghaladja, a cselekmény bűncselekménynek minősül. Ezzel biztosítható, hogy a nem üzletszerű, de ismételt elkövetés is szigorúbban legyen büntethető.
Kedves Képviselőtársaim! A büntetőeljárásról szóló törvény kisebb módosításának két indoka van. Egyrészt az Alkotmánybíróság 2009 júniusában hozott határozatában megállapította, hogy az Országgyűlés jogalkotói feladatának elmulasztásával alkotmányellenes helyzetet idézett elő, mivel nem szabályozta, hogy a jogerős ítélet meghozatala után a terhelt hogyan férhet hozzá a büntetőeljárás irataihoz. A Be.-módosítás ezen Ab-határozatban foglalt jogalkotási kötelezettségnek tesz eleget, és teljeskörűen biztosítja a terhelt részére az iratok megismerésének jogát. A Be.-módosítás másik indoka, hogy a 2009. évi LXXX. törvény, a Btk.-novella 2010. május 1. napjával jelentősen átalakítja a Btk. szankciótani rendszerét.
(11.20)
Erre figyelemmel szükséges a Be. súlyosítási tilalomra vonatkozó és egyéb rendelkezéseinek újraszabályozása, az új szankciótani rendszerhez való igazítása.
A törvényjavaslat legfontosabb, leglényegesebb elemeinek felsorolásával és rövid bemutatásával az volt a szándékom, hogy meggyőzzem önöket arról, miszerint a javaslat helyes célokat szolgál. Ezért kérem önöket, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)
