GUSZTOS PÉTER
GUSZTOS PÉTER
GUSZTOS PÉTER (SZDSZ): Köszönöm szépen. A reális, valós és a nem reális fenyegetettség kapcsán szeretnék hozzászólni ehhez a kérdéshez. Nagyon fontosnak tartjuk azt, hogy ez a szabályozás valóban jelentsen elrettentő erőt azok számára, akiknek a fejében megfordul, hogy a döntéshozói pozíciójukat, a döntésekhez való közelségüket, befolyásukat a saját anyagi gyarapodásukra próbálják meg fordítani. Nagyon fontos, hogy olyan szabályozást alkossunk, amely az ő számukra valóban elrettentő fenyegetést jelent.
De amiről a vezérszónoklatban is beszéltem, az legalább ennyire fontos, hogy ezzel együtt semmiképp ne teremtsünk olyan szabályozást, amely megteremti annak csak az esélyét is, hogy egy hierarchikus belső hivatali rendben egy munkáltató vissza tudjon élni ezzel a törvénnyel. Képzeljünk el egy belső pályázatot, amire több, a törvény személyi hatálya által érintett beosztott pályázik, akik közül az egyiket mindenképpen szeretné nem a befutottak között látni, mondjuk, a rosszindulatú munkáltató, és kreál egy ilyen történetet, hiszen a mostani normaszöveg alapján ad absurdum erre lehetősége van. Tehát ezek a garanciális szabályok, hogy például ki őrizze, biztos, hogy a munkáltató-e, vagy találjunk valami mást, ez lehet a közigazgatási hivatal vagy bármi más, ezek azok a dolgok, amiket nagyon erőteljesen végig kell gondolni. Hiszen gyarapodni sokféleképpen lehet; lehet úgy is, hogy valaki pályázatok közelében van, és visszaél ezzel a helyzetével, meg gyarapodhat úgy is, mondjuk, egy fiatal köztisztviselő pár, akik érintettek a törvény által, hogy mindkettejüknek vállalkozó szüleik vannak, akiknek jól menő vállalkozásuk van, és megtehetik azt, hogy autót vásárolnak, házat építenek a gyerekeknek. Ezeket az embereket semmiképpen nem kell kiszolgáltatni annak, hogy egy rosszindulatú munkáltató velük szemben gyakorlatilag koncepciós eljárásokat tudjon indítani.
Köszönöm szépen.
