PUCH LÁSZLÓ
PUCH LÁSZLÓ
PUCH LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, felüdülés volt hallgatni ezt a vitát az előző napirendhez képest, itt azért tényleg arról beszéltünk, ami az előterjesztésben szerepel. Engedjék meg, hogy tényleg egypár sarkalatos kérdésre válaszoljak, és talán arra, amit Répássy képviselő úr a végén mondott, az egyesülési jog alapján létrejött szervezetek és azok kampányban való részvétele. Szeretném felhívni a képviselő úr figyelmét is - ő jogász, ezt biztosan tudja -, ez azt jelenti, hogy a hirdetésfeladás, az aktív kampányban való részvétel, a belső szervezeti rendszereikben bárkivel bármit beszélnek, azt gondolom, igenis a véleménynyilvánítás teljes szabadságának megtartása. És a kampányban is részt vehet bárki, de azt az Állami Számvevőszékhez be kell jelenteni. És beszéljünk nyíltan: akár Magyar Vizsla, akár a saját, az MSZP oldalán is megtörtént egy-egy ügy, hozta létre ezt a változást és ezt a javaslatot, mert ezek nem tartható állapotok, hogy civil szervezetek mögé bújva aktív olyan kampányt folytatunk, ami utána az elszámolási rendszerben sehol nem jelenik meg, és akkor azt kapjuk, hogy miért, mennyit költöttünk.
Tehát úgy gondolom, ezt érdemes végiggondolni. Abban egyetértek: lehet benne pontosítás, és mivel nem is vagyok jogász, nagyon sok jogásszal átnézettük, civilekkel, külsősökkel, belsősökkel. Kérem, ha erre van egy jó ötlet, szívesen veszem, de az alapvető cél azért az, aki aktívan a kampányban részt akar venni, kiadványokat akar megjelentetni, annak igenis a publicitást biztosítani kell.
A másik, és elnézést kérek most Répássy képviselő úrtól, nem csak önnel kívánok foglalkozni, de azt gondolom, hogy egy nagyon fontos dolog volt még, az, hogy mennyi az, amit állami támogatásként fordítunk ezekre a dolgokra. Úgy gondolom, a pártok a politikai hatalom megszerzéséért nagyon sok áldozatot hoznak. Ebben az áldozatban a bevételi oldal szabályozása - úgy gondolom - nagyon sarkalatos és fontos kérdés, a kiadási oldal tekintetében is akkor egy nagyon erős szabályt kell hogy hozzunk.
Ma úgy látom, hogy a társadalmi beágyazottság sehol Európában nem olyan erős a többpárti demokráciákban, hogy ne kelljen hozzá állami forrásokat biztosítani. A mértékéről nyitott vagyok, hogy ezt megvitassuk, hogy mennyi legyen az a mérték; nem biztos, hogy háromszorosára. Lehet, hogy az ön javaslata az, hogy csak emeljük a duplájára, viszont az elszámolási rendben ugyanezt a szigorúságot tartsuk meg. Úgy gondolom, akkor végig kell gondolni, hogy miből és hogyan fog megtörténni, és ha ezt megtesszük, és hozzátesszük azt a szankciót, amit egyébként a javaslatom is tartalmaz, hogy az elnök személyesen felel, büntetőjogi felelősség van a dolgon, akkor, azt gondolom, hogy van értelme erről tovább folytatni a beszélgetést.
A kormány önkorlátozását már említettem eredetileg is, hogy a törvénytervezet javaslatába már beépítettük, és ez a beépített önkorlátozás, azt gondolom, nemcsak időpontokra, hanem a tevékenységekre is vonatkozik. Abszolút nyitottan bármit megtehetünk ebben a dologban; mégpedig azért, mert a tiszta eljárási rendszerekhez ez is hozzátartozik, és úgy gondolom, hogy a kontrollmechanizmusokhoz ez nagyon jó, és annak örülök, hogy ebben nem volt igazán olyan észrevétel, amely azt mondaná, hogy itt túlzásba akarna esni az előterjesztő.
A felső határ tekintetében… - amit a kis pártok, és itt engedjék meg, hogy azt gondoljam, itt két külön érdek is megjelenik. Az egyik a kis és a parlamenten kívüli pártok, és természetesen a nagy pártok érdeke különböző módon jelenik meg, részben a felső határok, tehát az egy képviselői körzetre fordítható források tekintetében; egyébként ugyanúgy a politikai hirdetések tekintetében, és sok olyan tekintetben, ami az erőfölényt a nagyoknak lehetővé teszi, és egy nagyon szigorú elszámolási és kontrollrendszerben - úgy gondolom - ténylegesen meg kell találni azt a mértéket, ami még mindenkinek elfogadható, mert később ebből nagyon sok konfliktus lehet.
(15.20)
Ezért úgy gondolom, hogy az esélyegyenlőség érdekében a felső korlátban nagyjából egyetértés született, már csak a mértékén van vita, ahogy érzékeltem, koalíciós társunk részéről is, és az MDF sem teljesen elkötelezett abban, hogy a mérték a 10 millió; lehet, hogy választókerületileg igen, de összességében nem. Úgy gondolom, ez olyan vita, amit érdemes lefolytatni. Azt hiszem, csak olyan mértékben szabad megállapodnunk, ami betartható, mert ezt az álszemérmes bújócskát még egyszer nem szívesen tennénk meg.
Azt hiszem, a politikai hirdetések tekintetében igaza van képviselő úrnak abban, hogy megtehetjük azt, hogy ne legyen politikai hirdetés. Európában erre van példa, de akkor a közszolgálati televízió ingyenidőket biztosít az esélyegyenlőség szempontjából.
Még egy dolgot szeretnék mondani. Ha a választási eljárásról szóló törvény és a pártok finanszírozásáról és a kampányfinanszírozásról szóló törvény nem is választható szét teljesen, de nagyon szeretném, ha ebben az ügyben szétválasztanánk ezeket, képviselő úr, és azt, hogy milyen eljárási rendek vannak, hol és mit lehet kampányolni, az eljárásról szóló törvényben tegyük meg. S ha önök erről hoznak egy javaslatot, akkor most megígérem a Szocialista Párt nevében - frakcióvezető-helyettes úrral konzultálva -, hogy a frakciónk is támogatni fog egy vitát az Országgyűlésben az eljárásról. De a kettőt ne keverjük össze, mert akkor ebből semmi nem lesz. S ha önöknek az az érdekük, hogy ebből a törvényből ne valósuljon meg semmi, akkor ezt kell mondani, képviselő úr, és nem azokra a törvényekre kell hivatkozni, amelyek egy más eljárási rendet hoznának a dologba. Egyébként pedig ha azt mondjuk, hogy a belső struktúrájában kell valamit tenni, akkor konkrétan beszéljük meg, hogy mit.
Ifjúsági szervezetek: amit ön mond, képviselő úr, az természetesen fenn van a parlamenten kívüli pártok, a civil szervezetek és a politikai pártok összefüggésében is. Mi ma egyet tudunk szabályozni, mégpedig a politikai pártokhoz kötött civil szervezeteket, mert ez a törvény csak erre vonatkozhat. Itt nagyon nagy átláthatóságot ír elő a törvény. A pártoknak nyilatkozniuk kell, és ezt követően felelősséget kell vállalniuk, s nemcsak politikai, hanem anyagi felelősséget is a saját ifjúsági szervezeteikért. Úgy gondolom, ez mérföldkő lesz akkor, ha elvállaljuk, és sikerül megcsinálni.
Nagyon szépen köszönöm, hogy elfogadták, és nincs nagyobb vita a számviteli renddel és a számvitellel kapcsolatos eljárással, amit az ÁSZ évek óta képvisel. Előttem nagyon sokszor értelmetlen volt, hogy miért vitatkozunk ezen, hiszen én nagyjából jól ismerem az összes párt könyvelési eljárását. Alig-alig van olyan parlamenti párt, amely nem tudna megfelelni egy pillanat alatt annak, amit a számviteli törvény előír. Ha ebben sikerül megegyeznünk, az nagyon jelentős átláthatóságot fog jelenteni.
Még egy dolgot szeretnék mondani. Nagyon bíztam abban, amikor a bizottságok egyetértésüket adták az általános vitára, hogy ez azt is jelenti, már csak olyan vitáink lehetnek, amelyek módosító indítványokkal kezelhetők. Arra kérem ellenzéki és kormánypárti képviselőtársaimat, hogy ha a módosító indítványokat benyújtották, és megvitattuk azokat, akkor a végszavazásnál legalább azokat a pontokat fogadják el, amelyekről nem volt vita. Ilyen például a kampányszámla. Ha azt elfogadjuk, akkor érdekes lesz a továbbiakban bármely vitát lefolytatni, és érdemes lesz a mélységébe menni. Ha viszont elvetjük, akkor a transzparenciát vetjük el. Minden átláthatóságot elvesztenénk, ha két-három olyan pontot ki akarna venni valaki, amely ebben a törvényjavaslatban benn van.
Örülök, hogy van lehetőségünk tovább folytatni az ötpárti egyeztetéseket, a módosító indítványok függvényében egy újabb vitát lefolytatnunk, és remélem, hogy a végszavazásnál sikerül a kétharmadot biztosítani.
Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)
